MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. március 15. - 1955. április 12.
1955. március 15.
Én is leveleső egyetemi hallgató vagyok. Bár nem as egyetemen tanulok m.-l.-t, ds az osztálytársaira hangulatát israoraia, hogyan vélekednek a marxizmus tanításáról. Túlnyomó ressük gyári dolgosé, technikus, moé-s, terveső. Ahogy én Ismerem a hangulatukat, nem fogadják jól a politikai tanulást. Ehhes hozzájárul, hogy as anyagot túlságosan bőre szabják és rövid idő alatt dolgozzák fel. Mivel pl. a » Mi a teendő" feldolgozását 1-2 hétre Sűrítik - ahogy én az elvtársak politikai fejlettségét Ismerem - nem tudják fölismerni, hogy melyek a leglényegesebb gondolatok. Itt vetem fel a másik kérdést, a leveleső hallgatók segítését. A hallgatók as alapvető marxista müvekan nem tudnak eligazodni segítség hiányában, ennek követkestébon egy legyintő magatartás alakul ki soraikba, ami tarthatatlan. Jobban kellene ellenőrisni a tanszékeknek ezt, mert itt csupa vezető funkcionárius tanul, akiknek nagyon fontos szerepük van a gyárakban kialakuló politikai szellem szempontjából. Huszár Tibor elvtárs ; Az anyag legfőbb problémaként azt veti fel, hogy nem elkerült a szemináriumokon as elvi kérdéseknek a párt gyakorlatában való alkalmasását megértetni és még mindig elszigetelten folyik a tanítás, nem sikerült közelebb hozni a gyakorlati élethez. Ahhoz a harchoz, ami most a jobb és a baloldali elemek között folyt a marxista tanszékek nem tudtak segítséget adni. A különböző egyetemekan eléggé nyíltan ás túlságosan sok esetben jobboldali nézeteket hirdetnek egyes ellenséges elemek és a fiatalok egyrászo el ls fogadja est. A párt és a Disz szervezetek a jobboldali elemekkel szembeni harcukban nem tudtak a marxista tanszékekre támaszkodni. Ennek okát abban látom, hogy as előadók essmei színvonalával szemben nagyon komoly követelményeket lehetne támasztani. Melyek azok az okok. amelyek ebben közrejátszanak? Egyik ilyen a párt politikájának nem kellő és nem sokoldalú Ismerete. Egy sor hiányosság a marxista oktatásban erre vésethető vissza. Pl. as egyetemeken a hallgatók, de fiatal tanársegédek ls elmondják, hogy a K.V. márciusi határosat-* nagyon nehés helyzetbe hesta őket, mert Nagy Imre cikke után sokszor téves és hibás nésotoket ls igyekeztek megmagyarázni a fiataloknak. A fiatalok a határosat megjelenése után konzultációkat kértek és azokat a kérdéseket, amelyekbon a marxista tanszékek politikailag hibásan foglaltak állást, számonkérték, moly sok esetben nem tudott kielégítő válasst adni, pl.: as E.L.Tud.egyetemen som. A párt politikájának nem elég mély ismerete rendkívüli mértékben gátolja különösen a fiatal tanársegédek munkáját. Ez sok kérdésben jut kifejezésre. Pl* az anyag felveti, a demokratikus és a szocialista hazafiság kérdését. Szeosődl elvtársnak jelent meg egy Ilyen cikke a TTIT kiadásában, amit igyekosmek as egyetemeken vitákban és konzultációkban felhasználni. A konzultációkon azon vitatkoztak, hogy a demokratikus hasafis ágra,*' vagy a szocialista hazafiságra kall helyesni a fő súlyt. Elsikkasztották a hazafiság osztályjoliegét és ast a minőségileg ujat, amit a szocialista hazafiság jelent.
