MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1955. március 15. - 1955. április 12.

1955. március 15.

A filozófiai oktatásban as ellentétek egységét a koráb­ban kapott filoséfiai ismeretek alapján tanítják, felme­rülnek itt ís ellenséges nézetek, amelyek ellen az előa­dók nem harcolnak* Kifejezésre jut a párt politikájának nem elég alapos isme* rete as előadások alacsony színvonalában ls* A fiatalok nem kapnak ehhez elég támogatást, csaknem valamennyi fia­tal tanár felveti, hogy nincsenek kellően tájékoztatva, bár ebben ők ls hibásak. Nem olvassák a Tartás Békét, a Propagandistát, leginkább a Társadalmi Szemlét olvassák* Nem aknázzák ki a tájékozódási lehatőségokot* A legutób­bi ssovjet irodalomból sincsen kellő tájékostatés, bár jelennek meg a propagandistában cikkek, de ebben nincsen tervszerűség, mert sok esetben olyan sikkeket fordítanak: le, amelyek nem uj problémát vetnek fel és nem uj megvi­lágításban* Nem törekednek arra, hogy olyan cikkeket kö­zöljenek, amelyek mélyítik a már meglévő ismereteket* Késik hiba, hogy az oktatók kiválogatásánál nem vesslk eléggé figyelembe as egyetem jellegét* A Szovjetunióban a fislkai és matematikai tudást is szemelőtt tartják, kü­lönösön azoknál as embereknél, akik a filosófiát és a dialektikus materializmust tanítják* Ragaszkodnak ahhoz, hogy olyan emberek oktassák a marxizmust, akiknek matema­tikai és fislkal Ismereteik is vannak, mert a hallgatók gyakran vetnek fel konzultációé kérdéseket, amelyeket a saját szakmai témakörükből merítenek* Történészeknek pl* az olyan előadók tudnak jól marxizmust tanítani, akik jász­tasak a történelem kérdéseiben. Még inkább éli az a művé­szeti főiskolákon* Ezt a tapasztalatot kellene követnünk* AS anyag felvet módszertani kérdéseket ls, pl. a tematika kérdését* Ez a módszerbeli problémák alapja* A m.-l. is­meretek elsajátításánál mutatkosó nehézségeknek nemcsak módszertani okai vannak, - sok esetben politikai tartóz­kodásról van szó,- de nagyon sok becsületes munkás fiatal­nak megnehezíti tanulását az, hogy nincs módszertanilag kellően segítve* Milyen legyen sorrendje as anyag feldol­gozásának? Mi mechanikusan lemásoltuk a ssovjet példát, és nem vet­tük figyelembe azt, hogy ott a párttörténet tanítását megalapozzák. Az iskolákban elsajátítják a Szovjetunió történetéhez utána a párttörténetet. A párttörténet ta­nításának már nem a Sz.U. történetére, hanem a m.-l. alap-| jaira kell fősúlyt helyesni* Nálunk nlnos meg a kellő történelmi ismeret, esért nem az elvi kérdések kerülnek előtérbe, hanem a Sz.U. történeténele fejezetei. A legdön­tőbb elvi problémák helyett hosszasan idősnek történelmi tényéknél és ellaposodik a foglalkosás. Pl* a Nagy Honvé­dő Háború történeténél a fő súlyt a 10 csapás megvitatásá­ra helyesték, egyenként honnan Indult és hová irányult. A tananyagok sorrendjének megállapításánál azt kellene figyelembe venni, hogy a fogalmak ugy legyenek bedolgoz­va, hogy a hallgatóknak ne egyszerrre kelljen sok uj foga­lommal megismerkedni. A jelenlegi tematikánál a legnagyobl nehésségot as okossá, hogy nincs meg a kellő tokozatosság. Mi sem tudtuk megtalálni ast a módszert, amivel a m.-l. oktatását kellően segíthetjük* A szovjet egyetemeken egy időben a Komszomol átnézte a jegyzeteket, de a későbblek folyamán ezt a módszert elvetette* Ott ugy foglalkoznak ezzel, hogy a hanyagul felkészült hallgatókat taggyűlésen megbírálják és megtárgyalnak elvi kérdéseket ls. Nálunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom