MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. december 2. - 1954. december 28.
1954. december 23.
Tanulmány 9 f\ a budapesti lakásépítés szükségleteiről és lehetőségeiről. Tanulmányomat az alábbi fő kérdések köré csoportosítom: I, Milyen nagyságú /: hány szobás :/ lakásokat épitsünk, milyen arányban? II, Milyen legyen a lakások berendezése? /: WC, fürdőszoba-kérdés, fűtési berendezés kérdése,:/, III, Hol épitsünk /:önálld lakótelepeken, vagy "foghijas" utvonalakon, teljesen bcépitctlcn területen, vagy "szanálandó* területen:/ és milyen arányban? IV, Milyen lakásmennyiség /:lakőtcrülot:/ épitésérc van szükség éo lehetőség évente? V, Milyen elveket kövessünk a lakások megtervezésénél? VI, Az átmeneti lakások, szükséglakások kérdése, 1, Milyen nagyságú /: hány szobás :/ lakásokat épitsünk, milyen arányban ? A fennálló lakáshiány igen könnyen arra a gondolatra csábit, hogy a rendelkezésre álló hitelből, illetőleg kapacitásból mennél na gy obb számu lakást kcal létesíteni és miután kisebb lakás épitésc nyilván kevesebbe kerül, mint a nagyobb lakásé, ebből az következik, hogy túlnyomó mennyiségben egyszobás lakást kell épiteni, Ponti elv alapvetően -téves. Ugyanis nem lehot lakás = lakás alapon számolni, hanem abból kell kiindulni, hogy a rendelkezésre állő kapacitás kihasználásával milyen módon lehet nagyobb lélekszámú la kost emberi körülmények kö'zfftt elhelyezni, Nyilvánvaló, hogy ha például egy egyszobás lakásban 3 személyből :álló család helyezhető cl, akkor a nagyobb alapterületű kétszobás: ban.5 tagu család számára van elhelyezési lehetőség. Ha azt mondjuk, hogy a lakásviszonyok olyan rosszak, hogy 4 főből álló családot kell egyszobás lakásban elhelyeznünk, akkor kétszobás lakásban /ahol a második szoba az elsőnél kisebb/ legalább 6 tagu család helyezhető cl. Ha igy nézzük a kérdést, kiderül hogy az egyszobás lakás épitésc a legdrágább , mert az egyszobás lakáshoz lényegében ugyanolyan,vagy csaknem ugyanolyan hngyságu mellékhelyiségek, lépcsőház, pince, mosókonyha stb, kell, mint a két, vagy többszobás lakáshoz. Ugyanakkor á ténylegesen használható lakófclülct sokkal kisebb, mint q . többszobás lakásnál , • .Az nem lehet álláspont, hogy lakásviszonyaink olyan rosszak, hogy ü'család nagyságám való tekintet nélkül az igénylőkot, illetőleg azok zömét, egyszobás lakásokban helyezzük cl. lakásviszonyaink igaz, hogy rosszak, dc összességükben semmivel sem rosszabbak,mint Szovjetunióban ezelőtt néhány évvel és Lengyelországban még ma is. Ismeretes, hogy a Szovjetunióban a lakásviszonyok megjavítását ugy
