MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. december 2. - 1954. december 28.
1954. december 23.
vették kézbe, hogy megállapították azt a minimális la kótérületnagyságot, amelyre egy személynek min den körü lmények lcozoTt^joga"" van. Ügydni gy jártak cl Longye 1 orszaghan ős tudomásom szerint rajtunk kivül a töhhi demokratikus államokban is. Szovjetunióban kezdetben' ez c szám 6 m2/f.ő volt, ma már. Moszkvában 9 m2/fő. A teljesen elpusztult Varsóban, melynek lakásviszonyai sokkal rosszabbak a-miénknél, 6 m2/főj Budapesten az' 1954-ben készített statisztika kimutatta, hogy az egy személyre eső átlagee lakóterület 8,4 m2, az egy lakóhelyiségre eső átlagos lakók száma 2,1 fő, lakásviszonyaink tehát nem annyira összességükben rosszak, hanem súlyos egyenetlenségek állanak fenn, amelyeket rendbe kell hoznunk* Ezáltal igen.nagyok a szükségletek. Do bármilyon rosszak lennének is a lakás visz o nyok, vagy bármilyon nagy is a laká"sszükséglet, a helyes' m egoldás n álunk is -c sak az lehet, hogy megálla pítjuk: azt a nogyzetm é tor területet," amelyr e egy sz emélynek f iogq~van ' - legye n az bármily k icsi - és ennek al apján a^lo pTtjuk meg a- la kás ép íté s irá nyel vei t ;« Kiserleti számitást végeztem, amelyben igyekeztem'kimutatni, hogy a lakás-arányszámok változtatása költségben ós a lakosok elhelyezési lehetőségében mit jelent.' Ha egy egyszobás lakást 3 fővel, 2 szobást 5, 3 szobást 7 fővel veszünk tekintetbe, akkor számításaim szerint egyszobás lakásnál egy főre számitható idteaitósi költség 17.6oo Pt., ugyanakkor a ... kétszobás lakásnál 14.ooo Pt., a háromszobás lakásnál 12.o8o Ft. összevetettem továbbá az Épitésügyi Minisztérium egy-egy általánosan használt egyszobás, kétszobás és háromszobás lakástipusát. Az" egyszobás lakás közvetlen átlagköltsége a minisztórium adatai szerint: 49.ooo Ft a , a kétszobásé 64..ooo Pt,, a háromszobásó 76.000 Ft, volt. Ha már most az egyszobás lakást 4 személlyel, a kétszobás lakást ezzel szemben csupán 6 személlyel, a háromszobás lakást 8 személlyel vesszük számításba ós az 1954-es irányelvek - • alapján 6o $-ban ogyszobás, 5o ^ban kótszobás, lo $-ban háromszo- bás lakásokat ópitunk,' a"kTco'r loo""lakás építése esetén összesen boo főnyi lakosságot helyezhetünk el 5,62o.ooo Pt, költséggel, ab•ban az esetben ha ncu ezt a lakásmegosztást vesszük alapul, hanen cgyonlő arányban épí tünk 1, 2 és 3 szobás lakásokat ugyanezzel a költséggel építhető 9őTlakáéban 54o személy helyezhető el. Tehát nyilvánvaló, hogy e/gaz obás lakás ópitóse o legdrágább, a lcggqzd aságtalánabb megoldás. ' Mindezek alapján'véleményen szerint a ténylogcs igényekből kiindulva' /: igénylő, családok lélekszámának arányai/ kell a lakás arányszámot meghatároznunk ós semmiesetre som szabad egyszobás lakások épí tését erőltetnünk akkor, amikor ez nemzetgazdasági szempontból is helytelen ós az igények kie légitésére" n em is alkalmas. II. Milyen legyen c lakások.berendezJso? WC, fürdőszoba-kórdós, fütosi b ere ndezés" kérdése: / Lakásberendezés tekintetében felmerült az a nózet, hogy fürdőszobák /: esetleg külön ?/C-k»/ építésére még Budapesten is csak kis hányadban van szükség. Gazdaságiing még nem tartunk ott, hogy
