MDP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. október 21. - 1954. október 26.
1954. október 26.
párhuzamosan érvényesül az egyéni felelősség. A hatás először a taggyűlések szervezésében, a beszámolók készítésében mutatkozott meg. A beszámolók konkrétabbak lettek, a viták színvonalasabbak, őszintébb lett a taggyűléseken a művészeti kérdések megvitatásának hangja, ennek következtében felszinre kerülhettek téves nézetek is. Ez lehetővé tette, hogy a pártvezetőség a ker. PB. segítségével harcoljon az elvi tisztaságért. Az If jusági Szinház, az Cperett Szinház és a Vitám Színpad taggyűlései ogy-egy elvi kárdós megvitatásakor "viharossá" váltak. Jellemző, hogy a taggyűlésen, a Vídam Szinpadnál később társulati ülésen is megtárgyalták a Szabad Nép III. 15.-1 cikkét. A pártcsoportok már rendszeresebben tart jak meg össze jöveteleiket a a legtöbbször megvitatják a szinházi feladatokat, fellendült a szervezeti élet is a nevelőmunka élénkebb lett. Szinhazainkben a bemutatók előtt szinte fellobban a partéiét aktivitása: a kommunista művészek szenvedélyesen, részleteiben megvitatják az uj darab előadását, az alakitasok módj&t stb. Igaz, hogy ilyenkor a párt szervezeti életének többi ága majdnem szünetel, elmaradnak a partcsoportértekezletek, a népnevelő tanácsokozások, az oktatás, de ezek az aktivaülések valósággal felrázzák az egész társulatot és a kommunisták állasfoglalása nagyban, elősegíti a bemutatásra kerülő darab művészi színvonalának emelését. A pártdempkrac ia fjjlódóse megjavította a párt és a pártonkivűli„k kapcs olatot. A pártonkivüliek gyakran keresik fel a partvezetőséget személyes művészeti és politikai, elsősorban nemzetközi politikai problémájukkal. A K.V. júniusi határozatának hatcS^ra bátrabb és rendszeresebb lett a bírálat. A párttagok ostorozzák a partéiét visszuScgait: kifogásoljak a kollektiv vezetés hiányosságait, taggyűlési határozatokról való rendszeres beszámolás elmulasztását és ennek következtében a parttagok aktivitásának gyengeségét. A kommunista művészek már egymást is bíráljak, de falfelé irányuló bir&latot még mindig nem sikerült kibontakoztatni, különösen a szinházi vezetők felé, mert attól tartanak, hogy ez anyagi hátrányokkal járhat. A taggyűlések mar nemcsak a parté letet birál.lák. s nemesak művészeti kordé sekkel foglalkoznak, hanem felvetik a gazdaságosság, a takarékosság kérdéseit ie. Pl. a Vidám Szinpad vagy az Cperett Szinház taggyűlése megbeszélte a diszletköltségek csökkentésének,a meglevő anyagok takarékosabb felhas ználásanak módját, stb. Sz azt bizonyltja, hogy a párttagság kezdi saj^t féltett tulajdonának tekinteni a színházat.
