MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. május 18.

1954. május 18.

Lz alábbiakban kivanom igszolai a Szikra fil.Tszishr-z politikai, kulturális 'ontosságát a Budapesti Pártbizottságnak. ../ A Szikra filmszínház napi befogadóképessége 459o személy, itt mindjárt meg kell említenünk azt, hogy Budapest egyik legnagyobb kapacitású filmazinháza, A filmszínház napi 6 előadást tart, délelőtt féltíztől este tizenegy óráig naponta az átlag kihasználása já-os aranyban 85-9o ami naponta átlag látogatóban 3»5oo-4.ooo személy között ráa. . !./ Közvetlen a Nyugati pályaudvarnál van és kitudná felmérni azt, hogy abban a nagy vidéki forgalomban havonta hány olyan ezer és ezer vonatra váró dolgozó nézi meg a szovjet, vagy népidemokratikufc filmekét, akik odahaza otthonukban nagyon ritkán, vagyttálán soha nem jár el moziba. >./ Itt kell mindjárt megemlíteni, hogy már bezártunk egy filmszínházunkat a Capi£olt, /ami népgazdaságunknak hatalmas írt forgalmat, de politikai .szempontból f el.Tiérhetetlen veszteséget jelent a Keleti pályaudvar nagy vidéki forgalma mellett, Az az érzésem, hogy igen sok dolgozó a Capitol moziba ment volna, míg a vonat jára várakozott, míg most a mozi bezárásával a kocsmába van kényszerítve menni. \,/ Az elmúlt évben egy javaslat került napvilágra, amely szerint illetéke- • sek azt javasolták, hogy * Szikra filmszínházat alakítsuk át dokumentum filmszínházzá. A 4.sz. vállalat vezetősége következetes harcot folytatott ennek megakadályozására és minden lehető alkalmat megragadott arra, hogy bebizonyítsa azt, hogy ebből a komoly politikai filmszínházból a népgazdság vagyonából több millió frt-os beruházással ne csináljanak egy életképtelen dokumentum filmszínházat. Ez a következetes harcunk ered* méanyel járt. >./ A 4,sz. vállalatnak ez & harca nem hiábavónak bizonyult, mert rá egy évre a meglévő Fáklya dokumentum filmszínházat megszüntették a felügyeleti szerveink és Művész filmszínház néven megnyitottunk egy prőmier mozit, amit azóta is a legrentábilisabbnak bizonyul. >./ Hasonló példát kell megemlítenünk a.Toldi plasztikus filmszínház megnyitásénál. Felügyeleti szerveink az üzemeltető vállalat megkérdezése nélkül plasztikus filmszínház megnyitását rendelték el. Tiltakozásunkat nen vették figyelembe és a sok százezer forintos beruházás mellett e pilla• natban ott áll a filmszinhár plasztikus műsor és közönség, nélkül. Persze a népgazdaság vagyonából újra normál mozit tegyünk kénytelenek csinálni a moziból,' hogy újra tíz és tízezreknek adjon kultúrpolitikai szórakozást ?

./ A kormányprogramra értelmében mi kultúrmunkások tudatában vagyunk annak, hogy a dolgozóknak minél több és jobb szórakozást kell nyújtanunk. Mi mégis ugy érezzük, hogy félreértelmezett valami az, hogy"esztrád színházat csak a nyugatinál lehet megnyitni és ezzel elsöpörni sgy történelmi múlttal rendelkező olyan filmszínházat, amely az 1953-as évben 900.000 dolgozót látofet vendégül és a filmszínház tiszta nyeresége 1953-ban 54o.ooo»- forint volt

. }./ Mi ugy érezzük, hogy esztrád műsorra színházat nyitni teljesen közönbös, hogy az helyileg hol van. Erre bizonyítéka Kálvária-téri népszórakoztatS színháza, a Déryné színház a XIII. kerüle tbea, MEBOSZ Kultúrotthon a Jókai' utcában, valamint a Rózsa Ferenc Kultúrotthon a Dózsa György uton. Ezek a színházak bebizonyították, hogy nem is mindég a legnívósabb műsorral esztrád műsorok, Gülbabák és Mágnás Miskák című operettekkel zsúfolásig megtelt nézőtér előtt játszanak.