MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. május 18.

1954. május 18.

érveket adják tovább, ügy érzem, mintha most túlságosam előtérbe került volna ilyen szempontból az egyéni agitáció. Az előterjesztésben is szó van arról, hogy a konyes kérdésekre nem adunk választ. Azelőtt mi sokkal kényesebb kérdésekre is tudtunk választ adni. Én emlékszem, hogy a politikai tSaegaunkának hányféle hangszerén játszottunk Rendkívül sokoldalú volt - pl. az infláció előtt - a politikai munka. Minden szocdem. agitáció ellenére előre tudtunk menni, mert voltak nagygyűlések, ahol a vezetők közvetlenül szóltak a tömegekhez, a kommunisták lelkesedtek. Itt van pl* a paraszt politikánk* Mi állandóan beszélünk róla, de a komoly vezető elvtársak nem nyilvánulnak meg, hogy mi a helyzet, nem beszélgetünk eleget a politikánkról, én is a Szabad Eépbői olvasom, hogy elitéltek 5-4 kulákot, ebből gondolom, hogy na most eljött az az idő, amikor a kulákok fejére ütünk. Írről azonban nem beszél senki. Helyes Idnne a tömegeknek is megaagyarázni ezeket a problémákat. Itt van pl. a magán kislakás épités, amit meghirdettünk, kislakást nem épitünk, de nem adunk választ. Pedig ha megmondanánk, hogy mi a problémánk a dolgozók megértenék ós velünk harcolnának a nehézségek leküzdéséért, ás hány ilyen kérdés van, amire választ várnak a dolgozók. Azt hiszem ebben a kérdésben rátérhetnénk a régi munkastílusra azzal megtoldva, hogy ezeken a gyűléseken a dolgozók kérdéseket tehessenek fel. ügy érzem ez nem pusztán a tömognevelő munkánk egyik módszere, hanem egy kicsit több, mert magával hozta azt hogy a tömegnevelő munka az egész párt munkája legyen. Komócsin Soltán elvtárs: A Budapesti Pártbizottság Agit.Prop.Osztálya előterjesztésére nem igen illik, hogy kiegészítés. Itt a legkevesebb szó arról esik, hogy az KM-ben hogyan néz ki a politikai tömognevelő munka. Abban viszont az elvtársaknak igazuk van, hogy - Ihet, hogy erősen kitizálható módon, de felvetik azokat a kérdéseket, amelyek a legégetőbbek, nemcsak az ül. PB, agitációjának szempontjából hanem egész Budapesten, A mi tapasztalataink is azt mutatják, hogy ezek a problémák fennállnak, és valóban ha komolyan segíteni akarunk az agitációs munkán, akkor elsősorban ezekben e kérdésekben szükséges segíteni a Budapesti Pártbizottság Agit.Prop. Osztályának ós a kerületeknek. Behány megjegyzés a jelentéssel kapcsolatban. A mi megitélésünk szerint az üzemekben az agitáció sokkal jobb, mint ahogy a jelentés felveti; még az SH-ben is. Más kérdés az, hogy így is messze el van maradva a követelményektől és egyéb rendszabályokra is szükség van ahhoz, hogy komolyabb eredményeket tudjunk elérni. A jelentés hiányosságainál szükséges megemlíteni azt, hogy a Budapesti Pártbizottság Agit.Prop.Osztályának az önkritikája nem kielégítő. Az helyes, hogy elsősorban a Pártbizottságról van szó, arról, hogy a Partbizottság sem adott elég segítséget az osztálynak. Azonban éppen obben az anyagban szükséges CA* lett volna néhány dolgot élesebben felvetni. Kétségtelen, hogy az Agit.Prop.Osztály munkája javult az utolsó 2-5 hónapban, mégis van egy sor probléma, amit fel kellett volna vetni. Hem olyan régen még a Budapesti Pártbizottság Agit.prop.Osztályán és a kerületekben is elterjedt nézet volt, hogy Budapesten nincs meg az agitáció feltétel*