MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. május 4.
1954. május 4.
2./ Jelentés az ellenséges személyektől igénybevett lakások és bútorzat tulajdonjogáról. Alapi elvtárs: A legfőbb ügyész elvtárs »a országos értekezletet hívott össze, ahol a jelentéében felvetett kérdésekről •olt sző* Arről tájékoztatott bennünket, hogy a legfelsőbb bíróságnál elvi döntést kezdeményeznek, ami azt célozná, hogy ezek az ügyek ne kerüljenek polgári birőság ele* A II* 1. bekezdésnél "ezeket" sző alatt az ide behelyezett dolgozókat kell érteni. Jelentésünk és a PB. mai elvi döntése két kérdés meggondolását teszi szükségessé. A döntés után a lefoglalt bútorokból részesült dolgozók tudomást szereznének róla, hogy ne dőljenek be Ügyvédi felszólításoknak, malyre van már példa vidéken. Másodszor abban kellene dönteni, hogy ez a feladat a tanácsi szervek döntése alá kézül jön. Íz nem annyira kényes feladat, mint amennyire először látszik. Ugyanis azt fogják a dolgozók látni, hogy a tanács adott számukra egy olyan papirt, mely feljogosltja őket arra, hogy a kapott bútor birtokában maradjanak. Akiket ez az intézkedés hátrányosan fog érinteni, azok ugy sem lesznek soha sem a Tanács, sem a népidemokrácia hivel. Íz a döntés azt hiszem a tanács jóhirnevét a dolgozók között megerősítené. A javaslatok között felvetjük, hogy a jelentősebb funkciókban lévő elvtársak rendezzék ezt a dolgot. Itt nem arról van sző, hogy valamiképpen bevételt biztosítsunk, de ezekhez dolgok kerültek, amelyek szóbeszédre adhatnak okot. Ha ilyen formai módon legalizálva van a juttatás, akkor levesszük róluk a támadható felületet. A kérdés hordereje túlterjed a főváros területén és már országos jellegű kérdéssé vált. Az anyagot csak Korda elvtársnővel tárgyaltam meg, mert rövid idő állt rendelkezésemre. Egyelőre még semmiféle döntés nincs a *aaácsok felé. Azt hiszem nem árthat a kérdések tisztázásának, ha a BPB. megtárgyalja ezt az anyagot, mert a főváros problémáival itt kell foglalkozni, ugyanakkor azonban ketté kell választani a problémát, mert másképp vetődik fel a fővárosban, mint vidéken. Vidéken nem a lakások adják a problémák többségét, hanem a föld, állatállomány, tehát van a kérdésnek sajátossága. Azt hiszem, ellenséges személyek alatt azokat kell értenünk, akik internálva lettek - akikért nem volt kár a kitelepítettek közül is azokat, akikért nem volt kár és akiket a bíróság elitélt. figyelembe kell venni azt is, hogyha olyan döntés születne, hogy ilyen ügyekkel menjenek a bíróságra,- akkor az ügyvédek sora fog bennünket mocskolni, és a bíróság előtt nincs sok lehetőség arra, hogy beléjük foly suk a szót. A bírósági tárgyalásnál meg kell hallgatni mindenkit. Az biztos, hogy az illetők jól megfizetett ügyvédekkel fognak menni a bíróságra és olyan dolgokat