MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. augusztus 13. - 1953. szeptember 1.
1953. augusztus 18.
hogy nem eegitem az elvtársakat. Különösen éreztem ezt akkor, amikor véleményt kértek tőlünk Írásban és utána a Pártbizottság felosztotta maga között a kerületeket. Az osztályvezető elvtársakat birták meg és nem függetlenitett elvtársak közül senkit sem osztottak be. A XXII. kerületbe sokat járok ki és ez sokat jelent a munkámban. Ha itt be leszünk osztva konkrét munkára, ez sokkal többet fog jelenteni a magunk munkájához is. Tömegszervezetekkel kapcsolatban: A Politikai Bizottság határozata nem szól a tömegszervezetekről, de fel kellene vetni, mert nem kapnak megfelelő segítséget. Véleményt kértek az elvtársak a pártapparátus munkájáról és kiadták, hogy a kerületi Pártbizottságok is ugyanúgy kérjenek véleményt az alsóbb szervektől, tömegszervezetektől, ugyanakkor azonban nem kérdezték meg véleményünket, ami ugyancsak hiányosság volt. Vagy pl. áz MSzT barátsági hónap alatt is ki volt Pva a munka albérletbe. Vezető elvtársak egy esetben vettek részt koordinációs értekezleten. Általában politikai munkatársak vezették le és nem segítettek nekünk eleget. A mi szervezetünknek kb, 1 1/2 éve nincs instruktora, csak egyik másik alosztályvezető foglalkozik, illetve labdázik velünk, A tömegszervezetekkel való foglalkozást mutatja pl. az is, hogy amikor a PB. előtt volt a lakásterv Korda elvtársnő máskép tett javaslatot, mint a Tanács. Vagy pl. amikor bent voltak a tanácselnökök Korda elvtársnőnól, nem azt mondta, hogy mondjuk el véleményünket, hanem, hogy mondjuk el a hibákat. Nem elég segítőkészen nyúlnak az elvtársak a Tanács félé, A tömegkapcsolatot ha felvetjük, nézzük meg á ^megszervezeteken keresztül is, Csikesz elvtársnő: Egyetértek a beszámolóval és azzal, hogy rövidítsük le és a határozati javaslatot külön vegyük. A következőket szeretnem felvetni. Néhány kérdésben alaposabban ki kell fejteni a kollektív vezetés és a bírálat, önbírálat szerepót. Nemcsak szervezeti kérdésekben jelentkeztek az ellentétes instrukciók, hanem a munka tartalmában is, A propaganda munka fontos kérdés. Nem « y esetben kaptunk bírálatot, hogy nem támasztja alá a pártépités kérdését az itáció és leszögeztük, hogy ezen a területen segíteni kell, de a vezetésnek kellett volna biztositani, hogy a két osztály együtt dolgozzon és ez nem volt biztosítva, A gyakorlati munka tapasztalatait más területen sem tudtuk bevinni a propaganda munkába, mert nem volt szervezetten biztosítva, de a propaganda munkában felmerülő-problémák sem lettek a gyakorlati életbe kivivé, pl. a békemozgalom elvi kérdése, hogyan kell ezzel politizálni az alsóbb szervezetek felé, hogy kijavítsuk a hibákat. Előadódott, hogy nem volt egységesen meghatározva az osztályok feladata. Másik kihatás: a Pártbizottság fontos kérdéseket nem hozott pártbizottsági ülés elé és ez legjobban érintette az Agit.Prop.Osztályt. t apparátuson belül fontos kérdésekben alosztályvezető és politikai munkatárs tézkedett, pl. a sajtó vonalán. Időnként és eléggé formálisan történik a sajtó kérdésének napirendre tűzése. Egyébként egész idő alatt az Esti Budapest az üzemi lapok irányítása csak a reszort feladata volt, lényegében az apparátus irányította a munkát, pl. a közneveléssel, párt is kólákkal, az 5 hónapos iskolával is csak annyiban foglalkoztunk, hogy Kovács elvtárs, vagy én foglalkoztam vele, de a Pártbizottság nem határozta meg a feladatait. Az alsóbb pártszervezetekés a Budapesti Pártbizottság között nem volt elég elvszerü és kritikus a viszony. A Pártbizottság titkárai, osztálytitkárai felé a legritkább esetben vetettek fel kritikát és ha volt is néhány titkár, akkor azt mondtuk, ezeknek semmi sem jé amit mi mondunk, nem hagynak bennünket nyugodtan, nem hogy végrehajtanák a Budapesti"Pártbizottság instrukcióját. A Pártbizottság és a Választmány felé a bírálat nagyon halványan volt meg, nem vetették fel elég keményen a hibákat személyszerint is. Egyszer-kétszer bíráltak és ilyenkor is nagyon általánosságba burkolva. Most két osztályértekezleten vettem részt és azt tapasztaltam - Földvári elvtárs is felhívta rá a figyelmem - hogy osztályvezetésről beszéltek. Ez azért volt, hogy csak személytelenül bíráltak, az osztályvezetés égiszébe burkolva a bírálatot. A Budapesti Pártbizottságon belül kevés esetben voltak politikai jellegű viták. Mi magunk elvárjuk, hogy a kerületi pártbizottságok és alsóbb pártszervezetek vitázzanak, szabadon fejtsék ki a véleményüket és mi magunk, hogy alaposabban megvitattuk volna a Központi Vezetőség határozatát, ezt nem csináltuk