MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. augusztus 13. - 1953. szeptember 1.

1953. augusztus 18.

hogy nem eegitem az elvtársakat. Különösen éreztem ezt akkor, amikor véleményt kértek tőlünk Írásban és utána a Pártbizottság felosztotta maga között a kerüle­teket. Az osztályvezető elvtársakat birták meg és nem függetlenitett elvtársak közül senkit sem osztottak be. A XXII. kerületbe sokat járok ki és ez sokat je­lent a munkámban. Ha itt be leszünk osztva konkrét munkára, ez sokkal többet fog jelenteni a magunk munkájához is. Tömegszervezetekkel kapcsolatban: A Politikai Bizottság határozata nem szól a tömegszervezetekről, de fel kellene vetni, mert nem kapnak megfelelő segítséget. Véleményt kértek az elvtársak a pártapparátus munkájáról és kiadták, hogy a ke­rületi Pártbizottságok is ugyanúgy kérjenek véleményt az alsóbb szervektől, tö­megszervezetektől, ugyanakkor azonban nem kérdezték meg véleményünket, ami ugyancsak hiányosság volt. Vagy pl. áz MSzT barátsági hónap alatt is ki volt Pva a munka albérletbe. Vezető elvtársak egy esetben vettek részt koordinációs értekezleten. Általában politikai munkatársak vezették le és nem segítettek ne­künk eleget. A mi szervezetünknek kb, 1 1/2 éve nincs instruktora, csak egyik másik alosztályvezető foglalkozik, illetve labdázik velünk, A tömegszervezetek­kel való foglalkozást mutatja pl. az is, hogy amikor a PB. előtt volt a lakás­terv Korda elvtársnő máskép tett javaslatot, mint a Tanács. Vagy pl. amikor bent voltak a tanácselnökök Korda elvtársnőnól, nem azt mondta, hogy mondjuk el véleményünket, hanem, hogy mondjuk el a hibákat. Nem elég segítőkészen nyúl­nak az elvtársak a Tanács félé, A tömegkapcsolatot ha felvetjük, nézzük meg á ^megszervezeteken keresztül is, Csikesz elvtársnő: Egyetértek a beszámolóval és azzal, hogy rövidítsük le és a határozati javaslatot külön vegyük. A következőket szeretnem felvetni. Néhány kérdésben alaposabban ki kell fejteni a kollektív vezetés és a bírálat, önbí­rálat szerepót. Nemcsak szervezeti kérdésekben jelentkeztek az ellentétes ins­trukciók, hanem a munka tartalmában is, A propaganda munka fontos kérdés. Nem « y esetben kaptunk bírálatot, hogy nem támasztja alá a pártépités kérdését az itáció és leszögeztük, hogy ezen a területen segíteni kell, de a vezetésnek kellett volna biztositani, hogy a két osztály együtt dolgozzon és ez nem volt biztosítva, A gyakorlati munka tapasztalatait más területen sem tudtuk bevinni a propaganda munkába, mert nem volt szervezetten biztosítva, de a propaganda munkában felmerülő-problémák sem lettek a gyakorlati életbe kivivé, pl. a béke­mozgalom elvi kérdése, hogyan kell ezzel politizálni az alsóbb szervezetek felé, hogy kijavítsuk a hibákat. Előadódott, hogy nem volt egységesen meghatározva az osztályok feladata. Másik kihatás: a Pártbizottság fontos kérdéseket nem ho­zott pártbizottsági ülés elé és ez legjobban érintette az Agit.Prop.Osztályt. t apparátuson belül fontos kérdésekben alosztályvezető és politikai munkatárs tézkedett, pl. a sajtó vonalán. Időnként és eléggé formálisan történik a saj­tó kérdésének napirendre tűzése. Egyébként egész idő alatt az Esti Budapest az üzemi lapok irányítása csak a reszort feladata volt, lényegében az apparátus irányította a munkát, pl. a közneveléssel, párt is kólákkal, az 5 hónapos isko­lával is csak annyiban foglalkoztunk, hogy Kovács elvtárs, vagy én foglalkoz­tam vele, de a Pártbizottság nem határozta meg a feladatait. Az alsóbb pártszervezetekés a Budapesti Pártbizottság között nem volt elég elv­szerü és kritikus a viszony. A Pártbizottság titkárai, osztálytitkárai felé a legritkább esetben vetettek fel kritikát és ha volt is néhány titkár, akkor azt mondtuk, ezeknek semmi sem jé amit mi mondunk, nem hagynak bennünket nyu­godtan, nem hogy végrehajtanák a Budapesti"Pártbizottság instrukcióját. A Pártbizottság és a Választmány felé a bírálat nagyon halványan volt meg, nem vetették fel elég keményen a hibákat személyszerint is. Egyszer-kétszer bírál­tak és ilyenkor is nagyon általánosságba burkolva. Most két osztályértekezle­ten vettem részt és azt tapasztaltam - Földvári elvtárs is felhívta rá a fi­gyelmem - hogy osztályvezetésről beszéltek. Ez azért volt, hogy csak személy­telenül bíráltak, az osztályvezetés égiszébe burkolva a bírálatot. A Budapesti Pártbizottságon belül kevés esetben voltak politikai jellegű vi­ták. Mi magunk elvárjuk, hogy a kerületi pártbizottságok és alsóbb pártszerve­zetek vitázzanak, szabadon fejtsék ki a véleményüket és mi magunk, hogy ala­posabban megvitattuk volna a Központi Vezetőség határozatát, ezt nem csináltuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom