MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. augusztus 13. - 1953. szeptember 1.

1953. szeptember 1.

Bir<5 Ferenc elvtársi Meg kell mondani, hogy a Szovjetunióban 15 évig voltam propagandista és nagyon nagy dolognak tartottam. Valahogy nálunk ez a kérdés le van becsülve. Nem értek aszal egyet, hogy nálunk nincsen megfelelő propagandista. Ha az értelmiségieket nézzük, hirtelen összeszámolva kb. 21.ooo ember van. Sok egyetem é« minisztérium van és ott rengeteg olyan ember van, akikből megfelelő munkával jő propagandistát lehet nevelni. Meg kell mondani, hogy a Szabad nép színvonala magasabb, mint amit a dolgosok meg tudnának emészteni. Ezeknek a cikkeknek a propagálása sem megy ugy, ahogy kellene. Egyszerűen a dolgozok nem olvassák az újságot, különösen ott, ahol nincs ebédidő, á dolgozok, amikor hazamennek a munkából el vannak fáradva és az újságot nem nagyon tudják átolvasni, csak átböngészik. Meg kellene nézni, nem aktuális-e nálunk ls egy olyan uáeág, ami világosan és röviden megmagyarázza a kérdéseket a dolgozóknak. Kom helyettesíti ezt a népszava sem. A Szovjetunióban egyórás ebédidő van és meg kell mondani, hogy sehol a világon nincshogy a munkásoknak ne legyen ebédidő, csak Magyarországon. Éa már többször ezóvát ettem, hogy legyen ebédidő, ahol ezidő alatt felolvasnák az újságot és tájékozódva lennének az eseményekről. Utánanéztem ennek a dolognak és rájöttem, hogy a tőkések vették el a dolgozóktól az ebédidőt, hogy azldő alatt se beszélgethessenek, jöhessenek össze, tehát ezen változtatni kellene. Szűcs Lajos elvtárs. Amikor végigolvastam a jelentést, hogy milyen kérdések vetődtek fel, bennem az az érzés támadt, hogy 561 fogunk kinézni a propaganda munkával. Bár nem tartom leneteti ennek, hogy bizonyos javulást elérünk, ha az értelmiségieket nagyobb számban vonjuk be a propaganda munkába* de alapvetően ezen az összetételen változtatni nem fogunk tudni. Nem tudom megérteni, miért nem lehetséges, hogy minimális politikai gazdaságtan fogalmat ne vegyünk bele.az anyagba* Egyszerűen meg lehetne magyarázni a politikai gazdaságtan alapvető kérdéseit* El tudom képzelni, hogy nem értik meg az elvtársak, hogyan lehetséges a kapitalista országok között a háború, ha nem magyarázzuk meg a kapitalizmus alaptörvényét, és ez egy lényeges kérdés, hogy megértésk, hogy a szocializmus össsohasonlithatetlanul fölényben van a kapitalizmus gazdaságával szemben. Ha a békemozgalom kérdésében az elvtársak olyan álláspontot fog* 1 álnak el, hogy a városi burzsoázia nem vehei részt a bokemozgalomban ezzel súlyos hibát követünk el, mert ezeket a tömegeket eltaszítjuk magunktól, holott éppen őket kell megnyernünk. Feladatunk az, hogy olyan tömegeket, amelyek nem hívei a szocializmusnak vonjunk be pillanatnyilag nem a szocializmus építése, hanem a békemozgalom, a béke számára* Ha a Szovjetunió, vagy a mi külkereskedelmünk kérdését nem a politikai gazdaságtan szemszögéből nézik, hibákat követnek el* Nem szabad lebecsülni a dolgozókat, hogy nem értik meg a politikai gazdaságtan minimális alaptörvényét. Hiba, ha elmegyünk efelett.