MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. július 21. - 1953. július 28.

1953. július 21.

cserét tartottunk, mégem láttuk ezeket az alapvető hibákat. Lényegében a miniztérium munkáját beérkező jelentésekből ismertük és ezek a jelentések egyáltalán nem tárták fel ezeket a hibákat. Az volt a véleményem, hogy Tőzsér elvtárs nem látta ezeket a hibákat, a többi elvtárs pedig nem akarta feltárni. Most megváltozott a véleményem, mert ugy látom, hogy Tőzsér elvtársnál is az áll, hogy látta de nem merte feltárni a hibákat. Tőzsér elvtárs egy alkalommal elmondta, hogy a pártbizottsági tagok nem mernek állástfoglalni bizonyos kérdésekben, amiről pedig meg vannak győződve, nem merik felvetni a miniszter elvtárs hibáit, mert féltik az állásukat. Igyekeztek ugy megirni a jelentést, hogy ne legyen semmi bajuk. Elmmidta, hogy Altomáre elvtárs behivta és azt mondta "mögötted valami kupec áll, %e jelentéseket gyártasz a felsőbb pártszervek felé, akkor a két szék közül a pad alá fogsz esni" Ezt most nem mondta el Tőzsér elvtárs. Ez vezetett bennünket félre, amikor az aktivá jelentést olvastak, amiben az áll, hogy a birálat, önbirálat kérdésében voltak hibák, problémák. Jellemző, hogy a minisztérium pártbizottsága nem talált olyan esetet, ahol a birálatot elfojtották volna. VeV leményem szerint a határozati javaslat tárja fel a valóságos helyzetet és a minisztérium munkájában lévő hiányosságokat. A kerületi pártbizottságnak ebből az ügyből feltétlen tanulni, kell. Felül fogjuk vizsgálni a minisztériumokat instruáló munkánkat, mert feltételezhető hogy máshol is hibák vannak. Ha a határozatot megkapjuk minden minisztériummal megvitatjuk és fokozott segitséget fogunk adni, hogy ilyen mélyen tárják fel a hibákat. '

Csergő elvtárs: látni kell lényegében, hogy Magyarországon nem volt egy szervezett élelmiszeripar és hogy most van, ennek megteremtésében nagy része van az Élelmiszeripari Minisztériumnak és annak vezetőjének Altomára elvtársnak. Ki kell emelni a tavalyi esztendőt, amikor tudása, leleményessége tette lehetővé, hogy az adott gazdasági helyzetnek megfelelően fejleszteni,tudtuk az élelmiszeripart. Feltétlenül szükséges beszélni a minisztérium munkájának gyenge oldaláról is, melyről tavaly Altomáre elvtárssal több mint 5 órí keresztül beszéltem. Lényegében most nem Altomáre elvtársról van szó, hanem a minisztériumi pártbizottság munkájáról. Tavaly felfigyeltünk arra, hogy az Élelmi.szeripari Minisztériumban a pártmunka sok kívánnivalót hagy maga után. Gyengén dolgoznak az elvtársak, nem tudnak egy jó kommunista kollektívát összehozni, az emberekkel való foglalkozás, éberség az ellenséggel szemben és a dolgozók igazságának védelme egyes kérdésekben nem jutott kifejezésre. Ez a helyzet nem sokat változott, sőt egy bizonyos fokig súlyosbodott. Meg kell nézni ennek az okait és azt a légkört, amelyben az egész minisztérium dolgozott. Altomáre elvtárs magatartása és az egész hanghordozása, munkamódszere hozzájárul ehhez. Altomáre elvtárs nem ismerte eléggé a magyar viszonylatokat, igényessége és türelme nem volt mindég olyan, amit el lehet fogadni. Mércéje az emberekkel szemben olyan volt, mint kint a SzU-ban, Sokszor a minisztérium főosztályvezetőjével szemben olyan igényeket támaszt, mely a mi kádereinkkel szemben túlzottnak mondható. Ezt tavaly Altomáre elvtárs is elismerte és javasoltuk hogy legyen a beosztottakkal udvariasabb. Ezt a javaslatunkat félreértette és azt hitte, hogy az elvekből, a törvényességből, vagy a miniszteri tekintélyéből engednie kell. Altomáre elvtárs visszaemlékezhet, hogy mi is felvetettük a csoportosulás kérdését. Itt nem ellenséges csoportosulásról van szó

t hanem egyes emberek kihasználva Altomáre elvtárs irántuk való szimpátiáját, felmennek hozzá és órákon keresztül feltartják. Ebből következik, hogy ezek az elvtársak a miniszter bartáságát élvezve különböző jogokat vindikálnak maguknak és a kisebb beosztásban dolgozókkal éreztetik ezt. Felvetettem már tavaly is, hogy Hegedűs elvtársat el kell vinni a minisztériumból, mert politikailag nem láttam elég fejlettnek, ügy látszik nem sikerült elhelyeztetni. Egyetértek azzal, hogy leváltsuk és más funkcióba helyezzük. A csoportosulást fokozta Sándor elvtárs, aki ellen igen tiltakoztam, felhivtam hibáira a figyelmet és mégis Altomáre elvtárs erőszakolta odahelyezését azzal a megjegyzéssel, hogy ő majd megneveli. Altomáre elvtárs vele szemben is szimpátiát érez épp ugy mint Hegedűs, Lichtor és Pestinével szemben. Egyetértek azzal, hogy ezeket a kérdéseket fel kell vetni, de nem értek egyet azzal, hogy ezeknek riporthajhászási jelleget adjunk.Semmi kivetni