MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. június 9. - 1953. június 30.
1953. június 9.
Bíró László elvtárs* Lényeges kérdések maradtak ki a jelentésből, olyanok mélyek azt mutatnák, hogy alapszervezetánk a III. kerületben kezdenek-e olyan harcos szellemű alapszervezetekké kinőni, ahol a tagság és a vezetőség bírálata aktiv segítője a mindennapi pártépitésl és termelési feladatok megoldásának. Ha a titkár felveti a személy szerinti felelősséget, ez azt jelenti, hogy a pártszervezet vezeti a harcot az ellenség ellen, melynek munkája a fejlődést gátolja. Ha ez nincs meg, akkor lehet, hogy a pártbizottság és a vállalatvezetés össze van nőve és kialakult egy olyan szellem, amely a fejlődést lehetetlenné teszi. Azt hiszem, ha az elvtársak nem vetették ezt fel a jelentésben konkrétan alátámasztva, akkor nem is igen figyeltek fel rá. Másfél éwei ezelőtt, ha egy dolgozó beadott újítást, azt elfektették, agyonhallgatták. Ma már nem lehet ezt csinálni, tehát foglalkoznak vele, bizonyos összeget kifizetnek és ugy süllyesztik el egyes helyeken. Ugyanez a helyzet a bírálat kérdésénél. Ma már nem lehet a bírálatot büntetlenül visszautasítani, elfojtani. E helyett látszólag elfogadják a bírálatot és utána a bírálót elkedvetlenítik azzal, hogy a bírálat után semmi nem történik, nem javitanak a hibákon, vagy pedig egy kicsit hagyják aludni az ügyet, majd később a bíráló családfáját kezdik vizsgálni. Anélkül, hogy a bírálatot nyiltaielfojtanák, a bírálót igyekeznek eltávolítani. Ezt a kérdést jobban meg kellene nézni a kerületi pártbizottságnak, mert a választmányon Biszku elvtárs felvetette, hogy a kerületben lo.ooo volksbundista volt. Nem valószínű, hogy ezek 8 év platt demokratákká váltak. j Acs elvtársi Általában alapos javulás van a taggyűlés színvonalénál, már kezdi betölteni hivatását, de nem lehet kijelenteni, hogy megfelel azoknak a követelményeknek, melyekről beszéltünk. Okát abban látom, hogy pártszervezeteink nem fektetnek kellő súlyt az előkészítésre és a titkári beszámolók általánosak. Ma még jellemző, hogy a titkári beszámolók foglalkoznak kül éa belpolitikával, termelési kérdésekkel, néha személyes bírálattal, de nem tárgyalják meg konkrétan a kérdéseket. Nem elég önkritikusak, nem fogadják el a bírálatot, nem számolnak be, hogyan hajtották végre a helyes javaslatokat, ezért van az,hogy a tagság nen bírál, vagy csak általánosságban. Bár javult a bíráló szellem a III. kerületben, de kevés a személyhez szőlő bírálat, különösen az alulról jövő. A tagság soraiban a harcosság nem eléggé mutatkozik meg, pl. a tagjelölt felvételnél és ezt a vezetőség sem segíti elő. Hogy a taggyűlések előkészítése, a beszámolók színvonala kifogástalan legyen, ehhez segíteni kell az alapszervezeteknek, valamint a napirendi pont gondos kiválasztásában. Helyes lenne lassanként rátérni arr a » hogy tárgyaljanak meg az alapszervezeti taggyűlésen kerületet érintő problémát, esetenként országos kérdéseket. A beszámoló készítésnél olyan formában kell segíteni, hogy mutassanak rá az elvtársak az előző havi taggyűlés hiányosságaira, milyen hiba származott a gyenge, nem kielégítő, mechanikus beszámolóból, mely nem ragadta meg eléggé a tagság figyelmét. Javulás van a részvételnél is, azt azonban, hogy a tagság érezze, hogy a taggyűlés rendkívüli eset, ahol róla és a kollektíváról van sző, hogy azon mindenáron igyekezzék megjelenni vagy javaslattal segíteni az alapszerv munkáját, még mindég nem sikerült elérni. Tanulmányozni kellene egyes alapszervezetek munkáját és a tapasztaltakat általánosítani budapesti méretekben. Rá kellene térni arra, hogy a termelési kérdésen kívül többet foglalkozzanak pártépitésl problémákkal, pl. agitáció kérdése, hogyan áll az alapszerv az ellenség elleni harccal és megmutatni ebben az egyes tagok helytállását. így a tagság jobban részesévé érezné magát az alapszerv munkájának. A kerületi pártbizottságnak egyes alapszervezet munkáját napirendre kellene tűzni, vagy beszámoltatni és megvitatni munkáját, ez is hozzájárulna a taggyűlés színvonalának megjavításához. Vigh elvtárst Bennünket is foglalkoztat, hogy a beszámolókat színvonalasabbakká tegyük, nert tapasztalatunk az, hogy a taggyűlési részvételt ez befolyásolja. Vannak al-pszervezeteink, ahol 9o$-os, máshol viszont csak 55?S-oe a megjelenés. A Vörös CBillag alapszervezeteiben bevezették az elvtársak, hogy minta taggyűlést tartottak, azt kiértékelték és a tapasztalatok felhasználásával készítet-