MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. február 3. - 1953. február 10.

1953. február 10.

kell találni melyik az az ügy, amelyik"sürgősen, és melyik az, amelyik eset­leg hosszabb id5 múlva is el lehet intézni, A határozatokhoz javaslom bevenni azt is, hogy a Fegyelmi Bizottság szigorú kemény határozatot hozzon a jövőben. Van olyan területe a fegyelmi munkának, ahol megengedhetetlen liberalizmus uralkodik: pl. a szocialista vagyon hanyag kezelőinak"megbüntetése. 'Senki nem vonja felelősségre azokat a párttagokat, akik hatalmas károkat okoznak a népgazdaságnak. A Fegyelmi Bizottságnak és a pártszervezeteknek erre feltétlenül figyelni kell. Hiba, hogy az üzemi újságok nem foglalkoznak egyes fegyelmi ügyekkel. Persze nem minden fegyelmi ügy való újságba, jól meg kell választani, melyek azok, amelyekbőli iskolát lehet csinálni. Feltétlenül meg kell vizsgálni alaposabban, mi az oka annak, hogy az egyszerűt párttagok - általában a munkások - nem fellebbeznek * Mező elvtárs: ra A felsorolt hiányosságok mellett egy másik kell felhivni a figyelmet:- amit már egy évvel ezelőtt szóvátettem T hogy a fegyelmi bizottság határozata nem gyakor ol befolyást a pártszervezetek életére. A mi fegyelmi bizottságunk nem von le politikai következtetést saját munkájáról, de a kerületek és pártszer­vezetek sem. Nem kapunk jelzéseket, hogy az üzemekben előfordultak-e bizo­nyos hasonló esetek és ebből milyen politikai következtetést lehet levonni, iíltalában nagyobb figyelmet forditanak a nyomozásra, kevésbbé vizgálják a körülményeket, amelyek az ügyet létrehozták. Hiba, hogy pártszervezeteink nem csinálnak iskolát egy-egy komolyabb eset­ből, legjobb esetben a tagság tudomására lesz hozva. A napokban felkeresett egy elvtársnő és elmondotta, hogy az egyik alapszervi titkárról különféle dolgok derültek ki, s akit a XIII.kerületi Pártbizottság ezért szigorú meg­rovásban és áthelyezésben részesítette. A taggyűlést összehívták, a Fegyel­mi Bizottság határozatát közölték, majd kijelentették, hogy vita nincs, tudo­másul kell venni a határozatot. És hasonló esetek tucatjával vannak, a helyetl hogy az ilyen esetekkel nevelnék a párttagságot, és megerősítsék az alapszer­vi politikai munkát. Másik hiányosság, - ami. egész Budapestre jellemző - hogy az indoklás megfo­galmazása nem megfelelő'. Ez a kérdés nagyon fontos, mert a helyes vagy hely­telen indoklás pozitiv, illetve negativ irányban hathat az illetőre. További hiányosság az is, hogy akkor, amikor a Budapesti Pártbizottság meg­változtatja a kerületi pártbizottság határozatát - pl. kizárásnál - toyább Énem történik semmi. Nem vizsgálják meg, hogy jöhetett létre ez a helytelen natározet, mi az oka hogy egyes embereket igy meghurcolnak. A pártszervezet ezért nem kap bírálatot, s ez mellett a párttagok látnák, hogy a felsőbb párt­szervek igazságosak. Aza tény, hogy a fegyelmi bizottságok papirforma szerint döntenek, azt a ve­szélyt rejti magában, hogy nagyon sokszor igazságtalan a határozat. Ilyen­kor egyesek érzik, hogy velük szemben igazságtalanság történt, de megsértőd­nek és nem f ellebeznek. "ízen a téren már elértük azt az eredményt, hogy a fe­gyelmi bizottság a határozat közlésével egyidejűleg odaírja, hogy az illető­nek joga van fellebbezni felsőbb szervhez. A tapasztalatok nincsenek általánosítva megfelelően, ezért helyes volna a referenseket gyakrabban - 6-8 hetenként - összehívni. Bíró László elvtárs: Egyetértek azzal, hogy az elmúlt időben van javulás a budapesti fegyelmi mun­kában, azonban le kellett volna szögezni, hogy a Politikai Bizottság határo­zatát nem hajtották végre. Az első dolog, amit szükséges felvetni, a politikai színvonal kérdése, a ha­tározatok, illetve indoklások pontatlansága. A fegyelmi bizottság pl. ugyan­azon elbírálás alá vett egy olyan embert, aki a multrendszerben haycsárosko­dott, aki nem dolgozott azt piszkos kommunistának nevezett, és egy olyant: aki a társadalmi munkában - BISz.funkcionárius - nem akart résztvenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom