MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1953. február 3. - 1953. február 10.

1953. február 10.

A dolgozók éberségét serkenti - szovjet tapasztalat - ha a párttagok és pártonkivüliek bejelentéseit gyorsan, nagy nyilvánosság előtt intézik elL. Ebből a szempontból a Fegyelmi Bizottság nem túlságosan kezdeményező, mert egyes ügyeket hosszabb ideig elhúznak, holott azok azonnali intézkedést kivannak. A.z Esti Budapest egy munkatársát rövid vi^álat után ki akarták zárni a Pártból. Mikor ezt felvetettem Simon elvtársnak - az illető 1945.óta párttag, mindig az első vonalban harcolt - azt felelte, hogy rossz volt az információ. A Fegyelmi Bizottság nem politizál olyan értelemben,sem, hogy időszerű kérdéseket hozna a Pártbizottság elé. Pl.Rákosi elvtárs országgyűlési beszédében felvetette a takarékosság kérdését, és a Szabad Nép is nap-mint-nap felhivja a figyelmet, hogy egyes vezetők részéről súlyos pazarlások vannak. Még egyetlen egyszer" sem volt tapasztalható, hogy az ilyeneket fegyelmi büntetésben részesítették volna. Nem tartom helyesnek, hogy a jelentésben nem tértek ki a Budapesti Pártbizottságra és titkárát^, hogy sokkal többet kell foglalkoznia a fegyelmi munkával mint eddig, s ezt a Politikai Bizottság határozata is előirja. Földvári elvtárs; A jelentés sok helyes tapasztalatot és megállapitást tár fel, azonban nem eléggé következetesen és határozottan veti fel azt a javulást, ami a budapesti fegyelmi munkában tapasztalható. Nem tárja fel megfelelően a hiányos^ ságokat sem, s ebből kiindulva nemtud rámutatni azokra az alapvető hibákra - és annak okaira - amelyek a vitában felmerültek. A jelentés felépítésének nem megfelelő voltából adódott, hogy a javaslatok vérszegények'. Néhány szervezeti kérdést vetnek fel, vagy nagyon pontatlanul megfogalmazott politikai tennivalókat. Ezt jellemzi az, hogy első pontként vetik fel a javaslatok között az apparátus függetlaiitett munkatársakkal való megerősítés ét. Alá kell húzni, hogy van javulás a budapesti f egyeümunkában, azonban meg kell állapítani, hogy a Politikai Bizottság határozatából főleg a szervezeti feladatokat hajtották végre..Sokkal kevésbbé állapithatjuk meg a politikai tartalom terén a javulást, bár jobban felhasználják nevelőeszközként a fegyelmi ügyeket. A fegyelmi munka legnagyobb hiányossága, hogy nem nyújt segítséget a pártépitő munkához, mindenekelőtt a kommunista neveléshez. A fegyelmi ügyeknek majdnem 4o^-a mult eltagadása miatt volt lefolytatva. A Fegyelmi Bizottságnak figyelmeztetni kellett volna erre a Pártbizottságot, hogy még mindig vannak nagyszámban olyan káderek, akik nem őszinték a. Párthozo holott erre Kovács István elvtárs még 1952. 'ifelhívta a figyelmet. Ezzel kapcsolatban jelezni kellett volna, hogy az alulról jövő kezdeményezések segítik döntő mértékben feltárni a multat, mert az esetek tudnyomó többsége bejelentés alapján lett kivizsgálva. Jelezni kellett volna a nagyszámú tagkönyveivesztési ügyeket, hogy jobban tudatosítsák a pártokmányok megőrzésének fontosságát. Jelezni kellett volna azt a szájtátiságot, ami a pártbizottságoknál megmutatkozik, Ezt bizonyít ja az a tény, hogy még a legutóbbi időben is százával zártuk ki a Pártból az oda nem való elemeket, lopás, sikkasztás, részegeskedés, erkölcstelenség stb. miatt. Ez azonban nemcsak a Fegyelmi Bizottság, hanem a Budapesti Pártbizottság hibája is, mert nem nézett utána, milyen ügyekkel foglalkozik a fegyelmi csoport. A Fegyelmi Bizottság tagjainak és a referensek-munkajában olyan vonás tapasztalható, hogy nem érzik át eléggé munkájuk jelentőségét és fontosságát'. Ezt bizonyítja a feli ebezések magas száma. Gyakori az a panasz, hogy nem hallgatják meg megfelelően a fegyelmi alá vontat. Sokkal nagyobb súlyt kell fektetni a fegyelmi ügyekkel foglalkozó káderek összetételére - minőségére - ideológiai, politikai színvonalára. Ezen a téren nincs minden rendben sem a kerületi sem a Budapesti Pártbizottságnál. Javaslom a Pártbizottságnak, fogadja el Kiss Károly elvtárs javaslfe. tát a . javaslatok átdolgozását illetően ugy, hogy az hosszú időn keresztül perspektívát adjon.