MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. december 23. - 1952. december 30.
1952. december 23.
lieumayer Lőrinc elvtárs /RM.Acélmű titkára/ ^ A szakszervezet - de a pártszervezet részéről is - fennáll a sovinizmus veszélye. Általában abban az üzemrészben tartózkodnak, ahonnan kikerültek. Az üb. elnök és a pártszervezet agit.prop.titkára nincs függetlenítve, igy a munkát csak félvállról veszik. Nincs meg az összhang a pártszervezet és a szakszervezet között, mert pl. a pártszervezet nem segit mozgósítani a termelési értekezletekre, s ugyanez a helyzet a szakszervezetnél, mikor a taggyűlésre kell mozgósítani. Salamon elvtárs szakszervezeti titkár irányítja az egész műhelyt, s azt hangoztatja, majd ő megmutatja, hogy a dolgozók kinek az oldalára állnak. Ugyanez az ember legutóbb önjutalmazást csinált, mert a szétosztásra kerülő 800.-Ft-ból 2oo.-at önmagának adományozott, - de hogy a párttitkárnak ne legyen ellenvetése, neki is adott 2oo.-Ft-ot. Mindkét embert fegyelmi elé fogjuk állitani. A szakszervezet és a pártszervezet kapcsolatát igyekszünk megjavítani ugy, hogy az 1953. első negyedévi tervünkbe bevesszük a szakszervezet feladatát a munkaverseny terén. A hiányzó 6 mühelybizottságot megalakitattjuk. A műhelybizottságok munkája nem kielégítő, a bizalmiak csak bélyegeladással foglalkoznak, azzal érvelnek, hogy ők nem agitátorok. Hasonló veszély áll fenn a pártbizalmiaknál is. Aktíváértekezletet tartottunk nem rég, melyen résztvettek a műszaki vezetők, pártbizalmiak, népnevelők, szakszervezeti bizalmiak. Itt az üzem vezetője ismertette a denád eredményét, s megbeszéltük, hogy az itt tapasztaltakat csoportokban tárgyalják neg. A munkaverseny a legutóbbi két dekádban fellendült, első izben sikerült elérni, hogy az Acélmű lo5%-o± ért el. Ezt az agitáciéban felhasználtuk, a Rákosi Müvek Pártbizottsága a főbejáratnál szemléltetően mutatta be az Acélmű dolgozóinak eredm ény ét. A pártszervezet, - ha meg is bízta valamilyen feladattal a szakszervezetet nem kérte számon annak végrehajtását, A következő negyedévben célul tűzzük a szakszervezet beszámoltatását az eddigi munkáról. Eomjáti elvtárs /KMG./ Szűcs elvtárs, mint nehézséget, felvetette az ócskavas kérdését. A nehézség nem abbcl adódik, hogy nincs megfelelő készletünk ócskavasból, hanem, hogy nem tudtuk megszervezni ennek időben való elszállítását a Martinhoz 1 . Hogy a lazább anyagot is fel tudjuk használni, áthoztuk a Sztálin Vasmű prését Csepelre, s mire vissza kell adni, az Egyedi Gépgyár le fogja gyártani az uj présl Intézkedtünk abban az irányban is, hogy az eddigi 25-26%-os nyersvasat jövőre fc 3o$ f fölé emeljékV líBugában Csepel csak 5o?£-ban önellátó, ezért már ebben az évben történt intézkedés, hogy a dunaparton elfekvő kb. 6 tonna inkurens acélt jövőévben fel tudják használni. Most hogy a Kohászati Minisztérium megalakul, rendet csinálunk a programmozás területén is. Az eddigi tapasztalat az, hogy a Kohó és Gépipari Minisztérium elhanyagolta a kohászati vertikalitás megfelelő biztosítását', A kiszolgáló berendezésekkel kapcsolatban: ebben az évben rengeteg probléma vol1 a daru motorokkal, ezért biztosítani fogjuk a Martin és a Hengermű részére a tártaiékmot orokat• Fennáll valóban az a helyzet, amit Szűcs elvtárs is emiitett - hogy a kért beruházást nem tudjuk biztosítani. A már évekőts fennálló lift-problémát a Kohászati Minisztérium keüetén belül kell megoldani, bár e nélkül is megoldható az évi terv telj esitése", * Korbéli elvtárs: /RM. PB .titkára/ Azért, hogy azAcélmü nem teljesiti tervét, felelős az RM.Pártbizottsága is. Elég későn - október közepén - vettük észre, hogy bajok vannak, ekkor kezdtünk el döntően foglalkozni az Acélművel, felhívtuk a pártszervezet figyelmét, beszéltünk a dolgozókkal, hogy mi a tennivaló. Szűcs elvtárs beszámolójából hiányzik az, hogy a műszaki értelmiség hogyan pró balta a kérdéseket megoldani, " amit - annak dacára, hogy erre lehetőség volt - nem oldottak meg. Pl. a kemence, daru, a munkerőeelosztás, a tmk.kérdése'*
