MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. december 9. - 1952. december 16.

1952. december 16.

3»/ Előterjesztés a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizcbtsága számára a budapesti városrendezési tervről rendezendő épitészeti vitáról. Előadót Pongrácz elvtárs. Javasolom, hogy a 2. oldal második bekezdésében húzzuk ki azt a részt, hogy "a legkevesebb pusztítással." Benkhard Ágost elvtárs: /Építésügyi Minisztérium főosztályvezetője/ A zavart az okozza, hogy az elvtársak egy jobban leirt konkrét tervet vártak. Mi ugy értettük, hogy a mi előterjesztésünk lesz a vita plattformja. A városrendezés a legkomplikáltabb müvelet. Építészettel szemben az esztétikai véleményeket pártunk és kormányunk jogosan felveti. Nincs meghatározva, hogy Budapesten városközpont alatt mi értendő, hogy értendő-e egy terület, egy útvonal, vagy egy tér. Ahhoz, hogy építészeinktől olyan javaslat-sorozatot tudjunk kapni, amelyet a Politikai Bizottság meg tudna nézni, azokat az eszmei szempontokat kell kifejteni, majd az építészek elé tárni, amelynek folyamán ők válaszolni fognak. A 2. oldal 4. pontja ugy hangzik, hogy "A terv fejezze ki a szocializmus erejét, építésének pátoszát és optimizmusát." Hiba volt, hogy azokat az utvonalakat, tereket ugy tekintettük, mint forgalmi szükségletet kielégítő műszaki feltételeket. A másik szempont, hogy ennek építész szempontból is meg kell felelni. Moszkvában a Lenin hegyi egyetemet az egész városból lehet látni. Támaszkodnak a régi orosz hagyományokra, a tökéi letes technikára. Nekünk is meg kell keresni a m gunk eszközeit. Látn^tnyokat kell nyújtanunk, nincs módunk arra, hogy 4-5 utvonalat átépítsünk. Dr.Kardos elvtárs: /Építészegyetem rektora/ Pelvetődött, hogy a plattform és a vita külön van. Maguk az építészek és azakemberek is felvetik, hogy mitől lesz szocialista egy város. Mindezt meg kellett fogalmazni. Le kell irni, hogy a szocializmus képes megvalósítani olyan gondolatokat, amit a kapitalizmusban nem lehet. A szocializmusnak, mint fordulatnak a városépítészetben is vissza kell tükröznie. Ehhez kapcsolódik a hazafiság kérdése is. Mi azt gondoljuk, hogy a városépítésben utcákra nemcsak közjfeikfedés szempontjából van szükség, hanem abból a szempontból is, hogy ezekkel kitudjuk domborítani a szocialista város hazafias jellegét. • Biró Perenc elvtárs: Ahhoz nem kell nagy szakembernek lenni, hogy minden társadalmi rendszernek meg van a saját épitészeti archeológiája, ez vonatkozik ugy a kapitalizmusra, mint a szocializmusra. Tehát ez nem lehet probléma. Le kell szögezni, hogy i néz ki egy tipikus kapitalista nagyváros: összezsúfolt centrumaival, proletárnegyedeivel és ezzel szembeállítani-, hogy mit akarunk mi: hogy az emberek kényelmesen lakjanak, szocialista módra. Ezeket a problémákat az elvtársak nem vetik fel, elfelejtkeznek arról, hogy ebben a városban emberek fognak lakni. Ki kell alakítani a fő utvonalakat, tereket, hogy tükrözzék a szocializmus lényegét. Moszkvában nemcsak a régi orosz épitészeti művészetből, hanem a régi és uj szovjet művészetet lehet látni. A vitaszempontokat ki kellene bővíteni azzal, ami minden egyes budapesti lakost érint: milyen kényelme lesz, milyen lesz a közelekdés és esetleg lesz egy bizonyos eltolódás, hogy a munkásokat átviszik Budára. Pel kell vetni azt is a tervben, hogy a dolgozók gyorsan eljussanak a munkahelyeikre. Bíró László elvtárs: Elsősorban ott folytatom, aho Biró Perenc elvtárs elhagyta. Mitől lesz szocialista egy város: amitói a gazdálkodás, a művészet, az irodalom, - első feladata, hogy gondoskodik az emberről. Szerintem ezzel kell kezdeni a plattformot, minden vita nélkül lehet javasolni. Másodszor: Budapest egy fejlett ipari város, fontos ennél a tervnél figyelembe venni, hogy a tervteljesitést a szállitások hogyan fogják szolgálni. Ezek a dolgok esetleg benne vannak a társadalmi igények kielégítésében. Harmadik: a jelentés szerkezete. Bonyolult, komplikált, érthetetlen. Azokat az irányelveket, amelyeket a Politikai Bizottság megadott az elvtársaknak, azokat pontokba foglalva fel kellene sorolni.