MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. november 11. - 1952. november 18.

1952. november 18.

jobb kommunista műszaki vezetőit. A tanácskozás fényt derített arra, hogy he minden lehetőséget kihasználunk, tudjuk teljesíteni a tervet. Titkári, népnevelő- és pártcsoport értekezleten - a választmányi ülés útmutatása alap­ján - tárgvaltuk meg a tennivalókat. Alapszervi vezetőségeink, a gazdasági vezetők által felmért szűk keresztmetszetek, nehézségek megoldására, személy­hez szóló pártmegbizatásként aktivizálták a tagságunk széles tömegeit, s rajtuk keresztül az essz dolgozókat. Egyes hitetlenkedő vezetőknek be tudtuk bizonyítani, hogy az igaz, hogy egyes gépeink hiányoznak, melyre tervezve lett, de a dolgozok lelkesedése sok mindent pótol. Igy történt, hogy amikor felhívtuk egyes kommunista vezetők figyelmét, s igy konkrétan Miskovszki be­állitó lakatos figyelmét, vagy Pintérné elvtársnő figyelmét arra vonatkozó­lag, hogy a kiscsavar termelés rajtuk múlik, az ő jó, vagy rossz munkájukon áll vagy bukik negyedéves tervünk teljesitése - örömmel vállalták, hogy a A rájuk eső részt maradéktalanul teljesitik. Nagy bizalmat éreztek a kommu­nisták a Párt iránt, azért, hogy hozzájuk fordult, s örömmel teljesítették továbbiakban is a terv rájuk eső részét. A IV.negyed és egyben az éves ter**'. vünk teljesítéséért folyó harcban hasonló módszerekkel dolgozunk. A beruhá­zások nem kielégítő volta napjainkban is gátolja munkánkat, éppen ezért most is elkészítette a gazdasági vezetés, hogy mely üzemrészeken, illetve gépcsoportokon áll éves tervünk teljesitése. A vállalatvezetőség a hydrali­kus osztályunkat, ezen belül egyes gépcsoportokat pl. a fejelő gépet jelölte meg, mint szük keresztmetszetet. "eladat volt, hogy a tömegszervezetek fi­# gyeimét, s erejét is ide összpontosítsuk. Üzemi sajtónkon, faliújságon, szó­beli agitáción, a verseny nyilvánosságán keresztül kiadtuk a jelszót, hogy a hidralikus osztályon, s főleg ez itt lévő kommunistákon, azok példamutatá­sán, valamint a DISz.részéről már meglévő ifi-műszakon múlik éves tervünk időelőtti teljesitése. Ehhez még mint két súlyponti üzemrészt, a szerszám­osztályt és az TMK-át jelöltük meg. A szakszervezetnek feladatul'adtuk azt, hogy a műszakiak által már felmért követelményeket a versenyvállalás szem­-pontjából beszélje át egyes gépcsoportokkal, vagy személyekkel. Itt a hiba ^még az, hogy a versenyszervezést nem a bizalmiak végzik, hanem sokszor az alapszerv szükkörü vezetői. A dolgozók egyes javaslatait, bírálatait, melyet a szerszámellátás, gépkarbantartás, vagy a rendszertelen anyagellátással hoztak fel, feltártuk az illetékes műszakiak felé, hogy azok lássák*, fel­adatokat, melyet kb. 9o^-bsn vállaltak is. DISz.szervezetünknek pártmegbizatásként adtuk, hogy az ifi-müszak legyen a műhely élharcosa, ^z a műszak jelenleg lo-15#-kal felülmúlja a másik két műszakot. De igen nagy feladatot tűztünk ezen osztály kommunistái és kommu­nista művezetői elé. E műhely egyik pártcsoportján, Parkas elvtárs pártcso­"_ortján keresztül indítottuk be azt a kezdeményezést is, hogy termelésének emelésével, a munkafegyelemben való élenjárással érdemelje ki a pártcsoport az uj tagsági könyvét. Ez más üzemrészekben is követőkre talált. A szerszámosztályunkon - a Il-es alapszervben megfelelő mennyiségi és minő-r ségi szerszám ellátás érdekében egyes kommunista szakmunkásoknak pártmeg­bizatásként adtuk, hogy a nemrég felszabadult fiatal szakmunkásoknak, átkép­zősöknek adják át munkamódszerüket. A TMK-ban, Vll-es alapszervünk beindí­totta a munkaidő előtti és munkaidő utáni csoportos agitáció!, mely foglal­kozik azzal, hogy üzemünk jellegénél fogva milyen mértékben segítsük elő az ő jó munkájukon keresztül a bákeharcot. Pártbizottságunk minden alkalmat megragad arra, hogy csoportosan és egyéni­leg foglalkozzon & műszaki vezetőkkel. Jőnéhány hónappal ezelőtt a foglalko­zás elég egyoldalú volt, legtöbb esetben kimerült abban, hogy a hibákat a fejükre olvastuk. A Szabad Nép néhány héttel ezelőtt megjelent cikke volt az, amely jó útra téritett bennünket a műszaki vezetőkkel szemben ta­núsít ett magatartásunkban. A vállalatvezetés sem a legjobban viszonylott a műszaki vezetők problémáihoz, keveset támaszkodott munkájukra, nem segí­tette őket nehézségeik megoldásában'. A Pártbizottság közbelépésére szűnt meg a gyártó és a tervező műszaki ve­zetők között lévő szakadék, amely gyakorlati téren ugy nyilvánult meg, hogy a tervező műszaki vezetők megcsináltak a konstrukciókat,egyes gyártó mű­szaki vezetők, nem törődve a technológiai utasításokkal, önkénvesen változ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom