MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. november 11. - 1952. november 18.

1952. november 18.

tattak ezen. Ma már a kapcsolat, ha még nem is loo^-os, de sokat javult. Beszélgetésünk folyamán megvilágítottuk előttük azt, hogy nemcsak e két műszaki gárda között kell lenni szoros kapcsolatnak, hanem az üzemben lévő sztahanovista csoportvezetők, vagy egyéb kiváló munkásokkal is beszéljék át, mely egj^ének nek sokszor talán évtizedes gyakorlatuk van, s e tapasztalatok felhasználásával sokat segithetnek a műszaki vezetek elméleti munkájában. Természetesen ez még hosszú és kemény harcot igényel. Ennek folyamán született meg olyan eredmény is, mint az excender-présen: az eddigi előhúzás szerint ma továbbhuzást eszközölnek, s ez loo^-os emelkedést eredményez. A kísérlet al kalmas arra, hogy más gépeknél hasonló kezdeményezést eszközöljenek. További feladatnak tartjuk, hogy felvilágosítsuk és erőt öntsünk müvezetőinkbe,ás általában a műszaki vezetőkbe, hogy ne féljenek az ujak alkalmaW zásától, harcoljanak a maradiság ellen. A Szabad iíép november 12.-i vezércikke nyomán még szélesebb körben alkalmaz tuk üzemünkben a páros versenyt. E vezércikket szakszervezeti vezetőink is megvitatták. E felhivás segitette oda műszaki igazgatónkat is, hogy párosversenyre hivja az RM. hasonló üzemrészlegének sztahanovista műszaki vezető jét. Szakszervezetünk szervezése nyomán kooperációs üzemrészek versenyszerződést kötnek egymással, melyben kihangsúlyozzák, hogy a közös érdeken tul egyénileg is megkárosíthatja az az osztály a vele leoperáló üzemrész dolgozóit, fl| ha nem szállitja a kellő mennyiséget és minőséget a megtervezett anyagból. Agitácidnknak ez a formája igen hasznos, mozgásit a feladatok megoldására. Áz oktatás vonalán ugy harcolunk a termelékenység emelkedéséért, hogy propagandistáink a szemináriumok után megbeszélés formájában elbeszélgetnek arról, hogy ki milyen versenyformában vegyen, illetve vesz részt, s milyen konkrét vállalásokat tettek. jfr Szabó Zoltán elvtárs /BPB.Ipari és Közlekedési Osztály/ Ezen üzemek pártszervezeteinek megerősítése egy kicsit a pártbizottságok megerősítésénél megáll. Ennek negativ következménye, hogy a pártellenőrzés, a termelés feladataira való mozgósítás munkája döntően a pártbizottságokra koncentrálódik, amit nagyon sok esetben az alapszervezetek megkerülésével igyekeznek megoldani.A XXI.kerületi pártbizottság részéről sem történik sem mi döntően annak érdekében, hogy megerősödjenek ezek az alapszervezetek. Az mellett, hogy általános hibák jelentkeznek az agitáció tartalmában, nem kapcsolódik megfelelően a termelési feladatokhoz, vagy az agitáciőban nem '^nyer tág teret a hszeíiasság kérdése, ez mellett olyan veszélyes jelenségek ^is mutatkoznak - Bányagyutacs - hogy a fizikai dolgozók nem túlzottan használhatók a népnevelő munkára, mert egésznap a gép mellett vannak, s munkaidő után sietnek, mert megy a vonatuk. Ezért - véleményük szerint - a mű— vezetőket és s MEO-sokat lehet legjobban az agitációs munkára felhasználni. A műszaki értelmiséggel való kapcsolat kérdésénél: ezen a területen látszólag tulkerültünk azon a ponton, hogy a műszakiakkal való szembeállás élesen jelentkezzék. Alapvető hiányosság, hogy a műszaki értelmiségieknek a termelési feladatokba való bevonása pártvonalról hiányos. Érezhető a beszámolókból, hogy ezek bevonása ! inkább az oktatási vonalra tolódik, ugyanakkor nem eDqgednő a versennyel kapcsolatos kérdések megoldásába való bevonásuk, holott itt sokat tudnának nyújtani. A XXIIker.PB.titkára és a Bányagyutacs pártbizottsága között a kapcsolat elég jé, a kerület törődik az üzemmel. Körösi Lászlcné elvtársnő /XXIIker.PB.titkára/ A beszámoló és személyes tapasztalataink alapján is komoly fejlődés van a Bányagyutacs munkájában, amely legjobban a termelésben csúcsosodik ki. A pártszervezet további feladata, hogy nagyobb önállóságot adjon az alapszervezeteknek, mert sok esetben előfordul, hogy a pártvezetőség tagjai végzik el az alapszervezetek feladatait, melyet nekik lényegében ellenőrizni kellene.