MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. július 15.

1952. július 15.

Bár a II. negyedévben ugy az áru, mint a teljes termelésben az első negyedévhez képest fejlődést értünk el, ez a fejlődés azonban nem volt olyan mértékű, mint amit a Pártunk és Kormányzatunk elvár tőlünk. A fejlődést a gazdasági mutatók is bizonyitják. Az 1 főre eső termelés 9$-al, a loo forint fizetett munkás bérre eső termelési érték lo^-al, az 1 órára eső termelési érték 18$-al emelkedett. Természetesen a fejlődést mutató számok a terv nem teljesitésén nem változtatnak és ugy ezért, mint a Budapesti Pártbizottságnak tett Ígéret nem teljesítéséért felelős vagyok. Felelős vagyok azért, mert a legutóbbi beszámolómat, amikor a Pártbizottságnak az ígéretet tettem alapos megfontolás nélkül tettem anélkül, hogy a tervbe beállított cikkek gyártási helyzetét jól ismertem volna és csak a negyedév végén láttam, hogy Ígéretem ireális volt. A Pártbizottság megmutatta a megoldás útját, de ezt az utat nem harcoltam végig következetesen. A negyedévben elkövetett alapvető hibák a következők voltak: A funkcióm átvétele után nem ismertem fel, hogy a meglévő vezetők hozzáálásában milyen hibák vannak. A hozzádlás kérdésében javulás mutatkozott munkámban, tervszerűbben és sokkal inkább vezetőként végzem munkámat, de még mindig nem tudtam a vezetőkádereknél az egyszemélyi felelős vezetés elvét kiépíteni. Nem tudtuk a t eirfegyelmet megszilárdítani és nem voltak kádereink elég harcosak ahhoz, hogy következetesen és egyenletesen harcoljanak a negyedévi terv teljesítéséért. Az egyes objektív nehézségeket ugy fogtuk meg, mint áthidalhatatlan nehézségeket, ilyen volt pl. hogy a rendelések késői befutását és a tervnek rendelésekkel nem teljes mértékben való feltöltését termelési osztályunk mint nehézséget túlzott előtérbe helyezte és mi ahelyett, hogy azokat a kétségen kivül fennáló nehézségeket áthidaltuk volna, sok esetben mint megoldhatatlan feladatokat vettük tudomásul. Nem foglalkoztunk a vállalat szervezeti hibáinak kijavításával eléggé, emiatt későn láttuk meg a legdöntőbb cikkekből a lemaradást. A Pártbizottság határozatát nem értékeltűk kellő időben, nem foglalkoztunk a dolgozók helyes kezdeményezésével, a műszaki vezetőkkel. Ilyen értelmű munka csak az uj párttitkár elvtárs és az uj főmérnök munkájának alapján indult meg. A gyáron belül meglehet találni az ellenséget is és erre nem figyeltünk fel időben,nem harcoltunk a megbúvó ellenséges elemek ellen, mint pl. R

a

ó.ács Alajos szer számosztályunk volt vesetőjére, aki a rajzokat elfektette. Sokat beszéltünk a munkaverseny jelentőségéről és bár tettünk intézkedéseket, - megszűntettük a versenyirodát, a gazdasági vesetők feladatává tettük a versenymosgalom irányításátversenymosgalmunk még mindig bürokratikus. Mint eredményt kell elmondani, hogy az ujitási mozgalomban az 1951- évi súlyos hibákon már sokat javítottunk, híradástechnikai iparágon belül 4-ik helyre kerültünk. Hibánk, hogy nem foglalkoztunk kellő módon és csak kisebb kezdeményezéseket tettünk as önálló gasdasági elszámolás bezetése érdekében. Selejt ssásalékunkat as I,negyedévihes , mely 35^-volt, 33/°-ra csökkentettük. Gyártmányaink minőségével kapcsolatban bár reklamációk nem érkeztek, mégis mutatkoznak még hibák. Ezek elsősorban as uj munkaerőkkel való elégtelen foglalkozás, másodsorban a szakmai gyakorlat hiányának következményei. A Minisztérium segitő munkája az üzem felé javult, de ez a segítség mindig az utolsó pillanatban érkezett és igy bennünket igen gyakran nehéz helyzetbe hozott. Az üzemi pártbizottság és a vállalatvesetőség könött a Budapesti Pártbisottság bírálata nyomán sem javult meg jelentősen a kapcsolat, aminek oka abban van, hogy a vállalat műszaki kádereivel a pártbizottság alig foglalkozik, politikai képzettségűk nem megfelelő,eredményeikkel és problémáikkal nem fordulnak a párthoz, ugyanakkor az üzemi szervezetnél is nagy volt a kádermozgás, ami nem segítette elő a jó politikai munkát. jÖRSZAGOS UíVÉLfMi