MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1952. július 15.
1952. július 15.
rá, amikor a munkatervet megnéztük. »P1: a DISz-nél nem n'zték meg az elvtársak, hogy a munkát hogyan hajtottuk végre. A határozathoz annyit, egészében egyetértek vele, rengeteg a feladat és lehet, hogy nem tanulmányoztam át ezért nem látom egyenlőre a hibát és hogy nyúljak hozzá. lényeg az, hogy sokoldalú a probléma. OZÜ elvtárs: A jelentés első részével- amely a problémákat helyesen veti fel- egyet értek. A határozati javaslatról - amelyről Kiss elvtárs a-zt mondja, hogy nem tudja hogyan nyúljon hozzá, mert össze-vissza van dobálva- nekem is ez a véleményem. lényegében a jelentés 5 kérdést vet fel és ez helyes. Atnyúlás kérdése és szakszervezeti élet a középüzemeknél, alapszervezetek funkcionáriusainak függetlenítése, politikai tömegmunka, ellenség elleni harc, tömegszervezetek munkája. Az 5 pontban 4 van alapjában felvetve, de a javaslatnál sok kai többre térnek ki, holott erre a 4 kérdésre kellett volna válaszolni, így az BM. pártbizottsága nem tudja, hog;y mit tartson szem előtt és mihez fogjon. A jelentés 7 részre, van bontva: 1/ foglalkozik a PB. munkájával., 2/ a politikai tömegmunkával, 3/ termelés partellenőrzésével, 4/ káderek nevelésével és utánpótlásával, 5/ tömegszervezetek /szakszervezet- MSz/ munkájával, 6/ XXI.ker. PB. segitésével, 7/ az RM. mintaüzemmé való fejleszté\sév 1. A I I.rész 2./ „pontja általánosan, van megha tározva "különö s súlyt he lyezünk a"'szó^íálde^T^ratizfflű¥ra 1, . Ugyanez"a helyzet a 4.7^pöh7tnal is, ahol az ifjúság nevelésével foglalkozik, cs ak általánosan van odavetve , hogy mi a PB. kötelessége. «. Iíincs sorrend a javaslatoknál. A III-. rész 3./ pontja a pártbizottságról • beszél, ugyanakkor a 4./ pont a kádernevelésről. A 3./ pont áz elsőhöz tartozik* Általában össze-visszaság van és eligazodni nehéz. A IV. résznél nem abból indultak ki, amit felvetnek- káderek aevelése és utánpótlása T igy nem lehet megállapítani, hogy mit kell tenni. Pl: az 1/ pont ölya-B javaslat, amit nem lehet elfogadni. A pártbó l kizárt fontos *** wkW^-iw*.*.^. v i*X W ^ J. U^k^ W O lu A ^ U J.\rfV-— .--^-» — - . . . * liA ^ O j1 * J ' JJm ^' • Helyes az, amit a 4./ pontnál felvetnek. Onnan kell kiindulni, hogy az íw. 33 ezer-munkásból áll és Közép-Európa legnagyobb üzeme. Ha est szem előtt ptartják és hogy a pártbizottságnak a tömegekhez való kapcsolata milyen , a kkor az alapvető kéri.ést EEZJUSJ látják^ " ' Aránylag nem fogja át a javaslat a hatalmas munkást ömeget . _ E1 ég kicsi s zük a^k tiva viszi a pölitilcaimun'aát. A tömegmunka terén ez súlyos hiányossá g 2 s ezt jóiban kellett v olna r észletezni. Az SzB. 2 évvel ezelőtt abból indult ki, hogy le kell vinní~a~~tömegekbe a szervezést, hogy biztosítsuk a tömegekkel a kapcsolatot. Ezt a határozatot nem vették figyelembe,mely hosszú időre útmutatásul szolgál. Ez mutatja me£, hogy mi van a szervez eti megerősödéssel, milyen a kapcso latuk .a_ gtömegekkel7 honnan adódik a hiba ho gy az M. munJsájában az agitációs" e*s qropa-anda munka önma.yert van . Az agi^aoióba csak szük kéeeraktiva van belevonva, magát a tömeget nem mozgósítják a harcra. Az Eli. pártbizottság munkájából hiányzik az a módszer, hogy kutassa,milyen uton vezetheti rá a tömegeket erre a harcra. Hacsak a szük aktívát vonják be a harcba, akkor a 33 ezres tömeg nem álla pártszervezet mögött. • Kiss elvtárs: Valóban ez a helyzet ahogyan Mező elvtárs vázolja. Kezd megmutatkozni a másik véglet. Ha felvetették az aktivizálás kérdését, a gyáregységi alapszervezeti titkárok azt mondották" nem lehet dolgozni, mert itt az ellenség." -
