MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. október 2. - 1951. október 16.
1951. október 16.
leti viszonylatban egy politikai munkatárs legyen felelős a mozgósításért. Ez nem helyes, mert a többi osztály akkor nem segit. Szerintem az lenne helyes, ha az egyes osztályok határoznák meg, hogy kik legyenek azok, akik elmennek az előadásokra, és a pártfunkcionáriusok egy bizonyos rétege számára kötelezővé kell tenni. Javasolom egy összekötő-bizottság létrehozását, hogy mi is konkrétabban foglalkozzunk a P.H. előadásaival. Ez a bizottság ugy működne, hogy havonta kétszer összeülne és megbeszélnék, hogy milyen előadások lesznek és azokra kiket kell meghívni. A másik kérdés az előadók kérdése. Az előadások többségét vezető elvtársaink tartják. Szerintem többet kellene igénybe venni a kerületi és nagyüzemi titkárokat, valamint a BPB. politikai munkatársaiból azokat akik alkalmasak előadás, vagy konzultáció megtartására. A szovjet tapasztalatok is azt mutatják, hogy nem mindig a megyei,- városi bi- 1 zottságok titkárai tartanak előadást, hanem más alsóbb funkcionáriusok, esetleg népnevelők. Lengyel Magda elvtárs: Elsősorban arról szeretnék beszélni, hogy milyen örömmel tölt el, hogy a BPB ülésén foglalkozik a P.H. kérdésével. Munkánk hiányosságainak az is az oka, hogy nem eleget fordulunk a Pártbizottsághoz, nem kérünk segitséget. Az elvtársak felvetették, hogy a P.H. előadásai nem a széles tömegeknek szól, nem tudnak az előadásokról. Ez elsősorban a mozgósitás gyengesége. A P.H.-nak tagja lehet minden propagandista, alapszervezeti titkár, vezetőségi tag, tömeg• zervezeti funkcionárius, felsőfokú hallgató, ami Budapesten 60-70 ezer embert bsz ki. Tavaly küldtünk elvtársi levelet a kerületeknek, alapszerveknek, amiben ez benne volt, ennek ellenére nem volt eléggé tudatosítva, hogy kik lehetnek a P.H. tagjai. Felmerült a kérdés, hogy tagsági könyvvel is belehessen járni. Ez igy volt egy időben és a tapasztalat azt mutatta, hogy a belső kerületek elözönlötték a P.íl.-t és igen rossz volt a szociális összetétel. Mi azt szeretnénk elérni, hogy kerületeken kivül az üzemi funkcionáriusok is járjanak be. Ezt a kérdést, - de magát az előadásokat sem népszerűsítettük. Minden hónapban kiküldjük a programot az alapszervezetekbe, ennek ellenére nem tudnak az előadásokról. Az ellenőrzés során azt tapasztaltuk, hogy a VIII. kerületben és az RM.-ben 14-én még a páncélszekrényben volt a havi program. A délelőtti tanulást megoldjuk. A programot én magam állítottam össze és utána megmutatom az elvtársaknak. Többször előfordult, hogy elfogadták az én javaslatomat, hogy ne kelljen vele foglalkozni és igy fordult elő, hogy nem pont a legfontosabb kérdésekkel foglalkozunk. Az előadásokat ki akarjuk szélesíteni a tudományos dolgozók, speciális minisztériumok felé. Beszéltem az PlM. Müvek ^rmelési felelősével, hogy milyen segitséget ad neki a P.H. Kiderült, hogy H elvtársnak nincs ideje eljönni a termelési kérdésekkel foglalkozó előadásokra. Füredi elvtárssal beszélgetve azt mondta, hogy ő csak a konferenciavezetők részére tartott előadásokra megy el. P.H. népszerűsítésére képes brossurát készítünk, de szükséges a titkári értekezletre is kivinni, hogy PB ülésen foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Schurecz elvtárs felvetette, hogy a titkár elvtársakat vonjuk be előadások, konzultációk megtartására. Ez folyamatban van, Biszku, Zelei elvtársak már tartanak is előadást. Szeretném, ha a jövőben is foglalkoznának az elvtársak a P.H. kérdésével és segitséget kapnánk a hibák kijavításában. Hidas elvtárs: Amikor a P.H. munkáját tárgyaljuk figyelembe kell venni, hogy viszonylag nem régi intézmény, mindössze 3 éves múltja van. Ha mi megnézzük ennek a fejlődését azt hiszem, hogy elsősorban meg kell állapitani, hogy a munkában van javulás. Az elvtársak mind több tapasztalatot szereznek, állandóan csiszolódik munkájuk. Ha megnézzük, hogy mi a P.H. feladata, - egyrészt az, hogy a budapesti propagandistáknak segitséget adjon - másrészt, hogy a Budapesti Pártbizottság előtt álló feladatok megoldásához segitséget nyújtson. Ez a két kérdés, ami a P.H. fő feladatát képezi. Ha a munkában való javulásról beszélünk, akkor az első feladatnál értek el eredményesebb munkát, mint a másik területen. A másik