MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. január 12. - 1951. január 26.
1951. január 12.
Köböl elvtárs; Csatlakozom ahhoz, hogy a Kovács elvtárs által felvetett felépítési variáció helyesebb. Az a véleményem, hogy minél több helyen kell felvetni az emberek neve-r lésének kérdését. Szerintem ez.a döntő kérdés. Kern elegendőek az eddigi nevelési módszerek, mint pl. az oktatás, stb. A termelésnél meg kell mu-r tatni, hogy a munkához való viszony még mindig nem megfelelő. Fel kell vetni ilyen kérdéseket az eléggé ismert kérdések rovására. Kevés szó van a kommunista példamutatásról és helytállásról. Az ellenség legtöbb helyen felélénkült a kongresszusi munkaversennyel kapcsolatban. Az ellenség most felveti, hogy a kommunisták meg akarják tudni, hogy mire képesek a munkások és utána jön a normarendezés. Ebben a részben kellene felvetni a kritika és önkritika kérdését a proletárdiktatúrában. Szélesebben kellene felvetni, mint az előrehaladás legfontosabb eszközézét. bézetem szerint az ellenség szerepe el van dugva. Ezért minden pontnál rá kell mutatni az ellenség működésére, , pl. hogyan gátolja az ellenség a munkaverseny mozgalmat, vagy a tagfelvételt, milyen nehézségket okoz az élelmezési helyzetnél. Rá kell mutatni az ellenség szerepére, mert az elvtársak elbízzák magukat. Azt hiszem helyes lenne komolyan foglalkozni az edcigi kongresszusok jelentőségének tudatosításával, azzal, hogy mit jelentettek ezek a párt életében. Bemutatni az eddigi kongresszusok határozatát, különösen a budapesti pártélet szempontjából, En nem adtam.volna olyan se hideg - se meleg választ a határozati javaslatok kérdésében. Ez mindég egy pont a Ko gresszus, illetve a konferenciák végén, A Francia Pártban az a szokás, hogy a legkisebb értekezleteken is van határozati javaslat , mely a végén összefoglalja az egészet. Biró László elvtárs; A határozati javaslat kérdésével kezdem; nekem az a véleményem, hogy a titkári beszámolókhoz szükséges a határozati javaslat is, mert nélküle a határozati javaslat lebecsülését jelentig nem mást, mint a legelemibb pártdemokrácia megsértését. A határozati javaslatba a taggyűlés és a kerületi konferencián elfogadottakat összegezik, ezekből a határozati javaslatokból épül fel a Kongresszus határozata. Javasolom, hogy legyen határozati javaslat a kerületi konferenciákon. Az a véleményem, hogy a Budpesti x-^ártkonferenciának is hozzá kell járulni a Kongresszus sikeréhez. A titkári referátumban vannak kezdeményező dolgok, amik talán felmerülnek a Kongresszuson, de a Budapesti Pártértekezletnek már előre fel kell hivni ezekre a figyelmet, pl. a tagjelöltfelvételre, politikai nevelésre, stb. Az a véleményem, hogy a titkári beszámolót ne a nemzetközi kérdésekkel kezdjük. Az elmúlt Budapesti Konferencia előtt éppen Kovács elvtárs mondta hogy tanulmányozta a moszkvai Pártbizottság Konferenciájának jegyzőkönyvét és ott a beszámoló a moszkvai helyzetből és feladatokból indult ki. A Kongresszus nem fog ilyen alaposan budapesti kérdésekkel foglalkozni, viszont a nemzetközi kérdésekkel annál inkább. Kern jön ki a békemozgalommal széles körű nemzeti egység problémája, a nemzeti hagyományok ápolása, stb. Fogalmazási hibák; 8, old. 15 pont: ezeknek a kiküszöbölése egyik harci feladat kell, hogy legyen. oldalon van szó arról, hogy az imperialisták ismét lelepleződtek, mint háborús uszitók, ez helytelen, ennél többnek lepleződtek le - mint agresszorok. Kádár né elvtársnő: 12, oldal 13, pontja foglalkozik a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat kérdésével. Ezzel kapvsolatban az a véleményem, hogy az állandó bízott ságok ilyen birálata még korai. Most kezdték meg működésüket, mely lénye, gében még formális, de ez wkg nem az állandó bizottságok hibája. Éppen azt tartjuk hibának, hogy egymás után hozzák létre az albizottságokat és ezeknek nem tudunk feladatot adni. . ORS2ÁGOS ,KVÉLTAR Schurecz elvtárs: Először is a felépítésre vonatkozóan: egyetértek azzal, hogy a Kovács ésKöböl elvtársak által javasolt felépítést fogadjuk el.
