MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1951. január 12. - 1951. január 26.

1951. január 12.

2./ Budapesti Pártkonferencia beszámolójának tézisei; ' Előadó; Hidas elvtárs. Arra kérem az Elvtársakat, hogy ne stiláris szempontból birálják meg a beterjesztett anyagot, mert az anyag kidolgozásához nagyon rövid idő állt rendelkezésre. Elsősorban abból a szempontból szóljanak hozzá, hogy helyes-e a tézisekben felvetett problémák felvetése a Budapesti Pártkonferencián, másodszor helyes -e a beszámoló felépitése. Kovács István elvtársiak az volt a véleménye, iOgy ne azzal kezdjük a beszámolót, hogy mit jelent a pártkongresszus a párttagság és a pártszervezetek számára, hanem a békéért folytatott harc kérdésével foglalkozzunk először, ezen keresztül mutassuk meg, hogy milyen időben ül össze Pártunk Kongresszusa. Ezután kell rátérni a többi kérdés csoportra. Ezenkivül 4 kérdést szeretnék felvetni: 1. / Az anyagban a párttagság aktivitásának kérdése olyan formán jön ki, hogy az itteni hibák annak tudhatók be, hogy Pártunk tömegpárt. Ilyen megfogalmazás annyit jelent, hogy amig tömegpárt lesz, addig törődjön bele, hogy kevés számú párttag aktiv. Ez igy helytelen. 2. / Van egy olyan pont, amelyik foglalkozik a takarékosság kérdésével, Ugy van megfogalmazva, hogy volt egy budapesti kezdeményezés és ott eredményeket értünk el. Igaz, hogy a Budapesti vezetőségválasztó konferencián Kovács elvtárs vetette fel ezt a kérdést, de az is igaz, hogy mi ezután nem sokat tettünk ezen a téren. Ezt a-részt ki kell venni. 3. / Ha elolvassuk az anyagot, akkor az az érzésünk, hogy túlságosan a hibákon van a hangsúly ugy a pártépitési, mint a termelési résznél. Véleményemszerint a végleges megszövegezésnél pozitivabban kell kihozni mind a két kérdést olyan formában, hogy felvetni a hibákat, de pozitiv értelemben. Meg kell mutatni, hogy a meglévő hibákat hogyan akarjuk kiküszöbölni, konkrét iránymutatást adni a hibák kijavításához. 4. / A végleges megszövegezésnél ugy kell kihozni a kérdéseket, hogy van békéért folytatott hard, termelési és pártépitési munka, de ez az egész e

gy egységet képez és az ezen belül lévő problémák megjavitásáfel készülünk a Kongresszusra. Juhás z elvtárs: A tézisek összeállítása elég jó, általában hosszú. Meg kell nézni, hogyha a budapesti példákat bedolgozzuk az anyagba, hogy kijön másfél órából. Valóban a nemzetközi helyzettel kell kezdeni és többet kell beszélni a a nemzetközi helyzetről. Ezt a részt szélesíteni kell a visszapillantás rovására. Ezzel is alá kell húzni a kongresszus jelentőségét. Mindenből szerepel, hogy "Pártunk V. Kongresszusa". Ezt ne igy fogalmaz zuk meg. Kern tudom helyes-e a beszámolóban számszerű adatokat kihozni, annál is inkább, mert a fejlődés perspektiváka nem az, hogy Budapest legyen az ipari többség. Ez éberség szempontjából is fontos kérdés. A nemzetközi helyzetbe nemcsak Tito helyzetét, hanem a Pranciaországi és Olaszországi helyzetet is bele kell venni. Javasolom, hogy jobban hozzuk ki a haza védelmének kérdését. Ugy kell felvetni ezt a kérdést, hogy necsak a Néphadseregre bizzuk a védelmet, hanem minden munkás védje a gyárát. A 8 oldalon szó van a 16. pontban a verseny kérdéséről, és az e téren elért eredményekről. Ez nagyjából és egészéből igaz. De itt azt is ki kell hangsúlyozni, hogy az egyes osztályok sem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A takarékossági részhez bele kell venni a selejt elleni harcotl Az ellenség jelentkezik ezen a vonalon. A 11. oldalon fel van vetve a kommunisták helytállása. Nem ártana ha többet beszélnék az áldozatvállalás kérdéséről, azt is figjeLembevéve, hogy a helytállásról már volt sz;. Pel kellett volna vetni a nők, az ifik és az l.Sz.H. Sz. kérdését. A tanácsokról szóló részben utalni kellett volna az iskolák helyzetére. ORSZÁGOS UEVÉLTÁK