MDP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1950. január 6. - 1950. január 13.
1950. január 13.
dűltem, hogy ez elsősorban politikai kérdés és mi nélkülünk csinálták meg. Felhivtam Köböl elvtársat és megkérdeztem, hogy hogyan van,hogy ezt a kérdést nem hozták be. Azt mondta, hogy elfeledkeztünk, majd pénteken behozzuk. Ez igy rendben volt. Erre kiderült, hzerdán, hogy benne van a Belügyminisztérium rendelete, hogy 192 ember lesz a nagybudapesti törvényhatósági bizottságba. Én Kádár elvtárshoz fordultam és megkérdeztem, hogy hogyan lehetséges az, hogy megjelenik a rendelet és a Pártbizottság seramit nem. tárgyalt, és a Pártbizottsággal senki nem tárgyalt. Erre kiderült, hogy Köböl elvtárs hegy héten keresztül tárgyalt ebben a kérdésben anélkül, hogy egyetlen szével kikérte volna a Pártbizottság véleményét. Ez a legsulyosabl kérdés. Mert elsőrendű politikai kérdés, hogy mennyi legyen a törvényhatósági bizottsági tagok száma és milyen legyen azoknak az elosztása, ez a Pártbizottságra és a Pártbizottság javaslata alapján konkrétan a Titkárságra tartozik. És ez a kérdés nem volt sem a Pártbizottság sem a Központi Titkárság előtt. Ez egy igen komoly politikai hiba, amely felszinre hozta azt a lehetetlen viszonyt, ami a városházi vezető elvtársak és a Pártbizottság között^van. Mi ugy értékeljük, hogy ez durva negligálása a pártvezetőségnek. És mi ugy értékeljük, hogy a városházán dolgozó elvtársaknak nagy munkájuk van, de nem támaszkodnak a Pártra. A városházi vezető elvtársak sokkal jobban megs tudnáhak birkózni a feladataikkal, ha a Pártra támaszkodnának. Ténylegesen behozzák a kisebb jelentőségű kérdéseket, de a tényleges városházi vezetésből kiszóritják a Pártbizottságot és lebecsülik a Pártbizottság vezetését. Nekünk még nincs elég tapasztalatunk a városházi vezetésben, de ezt közben tudjuk megszerezni. Ugy, hogy áttárgyalják velünk az elvtársak és hozzá tudunk mindjobban szólni a kérdésekhez. Én szereném azt aláhúzni, hogy itt a hiba a mi véleményünk szerint nem egyenlő, amit Pongrácz és Köböl elvtárs elkövetett. Mi ugy értékeljük, hogy Köböl elvtárs hibája súlyosabb, mert aégy éven keresztül a Budapesti Pártbizottság helyettes titkára volt és ő tartotta a városházával a kapcsolatot és ő , különösen a belügyi rendelet kérdésében hetenként tárgyalt és nem kerti ki a Pártbizottság véleményét ebben a kérdésben - ezt sokkal súlyosabbnak tartjuk. Mi ezt olyan komoly hibának tartottuk, hogy informál jpk erről a Pártbizottságot. De ha már behoztuk szeretném aláhúzni, hogj a városháza tanácsnok elvtársaknál még jobban érezhető a Párttól való elszakadás tendenciája. Van egy pár elvtárs, akinek úgyszólván semilyen a viszonya a Pártbizottsághoz. Egy csomó probléma van, amit be kellene hozniaz ügyosztályok részéről is. Pesze mi is hibát követtünk el, mert nem eléggé te szoritottuk az elvtársakat és nem beszéltük át mit vár a Pártbizottság az elvtársaktól. Pl. Budapest egészségügyi kérdése egy óriási, elsőrendű kérdés. Budapest kultúrpolitikája elsőrendű kérdés - amit ide be kellett volna hozni. És sosoi-hatnám tovább majdnem minden ü.o.-t végig. Az elvtársaknak meg kell érteni, hogy Pártunk uralkodó, vezető párt és a vezetést ugy tudjuk biztositani T-h»-a ezen a vonalon, ha a legfontosabb kérdéseket behozzuk ide megvitatás végett. Miért vetettük fel a kérdést? Nemcsak azért,hogy kiértékeljük a hibát és nyomatékosan figyelmeztessük elsősorban Köböl és Pongrácz elvtársakat a hibákra és azok kijavítására, hanem hogy szorosabbra Bá3?3ttte-a jobbá tegyük a városháza és a Pártbizottság viszonyát. Amikor mi elvtérsias kritikát gyakorolunk az elvtársak hibája felett, szükségesnek tartjuk, hogy önkritikát is gyakoroljunk. Mert, hogy ez a helyzet kialakult azért mi is felelősek vagyunk, az egész Pártbizottság és konkrétan én a Pártbizottság titkára. Bennünk is hiba van, mert nem vettük azt a fáradságot, hogy össze< hiv|tk volna a városházán dolgozó vezető elvtársakatnem vethettük fel a kérdést és nem vitattuk ki, hogy mi legyen az elvtársak egészséges viszonya a Párthoz és a Pártbizottsághoz. Hagytuk, hogy idái ; fajuljon a dolog. És mi jött ki ebből, hogy ennek a nagyfontosságú kérdésnek tényleges gazdája a Pártbizottságban nincsen. Elhatároztuk, hogy én és Simon elvtárs, és a Pártbizottság titkára foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Javaslom: 1*/ Dolgozzunk ki egy javaslatot és vigyük a Párt Szervező Bizottság elé, hogy a Pártbizottságban létesitsünk egy uj osztályt: a várospolitikai és kereskedelmi osztályt, ha&- vagy hét képzett politikai munkatárssal, akik figyelemmel kisérik a városvezetést, összedolgoznak az ott dolgozó elvtát-