MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. április 3. - 1954. június 18.

1954. június 18.

Én azelőtt is a pártválasztmány tagja voltam* de nem mondtam el azokat az érzéseket, amelyek "bennem megvoltak. A Budapesti Pártértekezlet előtt volt részemről egy kirohanás, amit a Budapesti Pártbizottaa. gr ól elmondtam. Abban volt sok igazság, de lehet hogy túlzott voltam. Igen lendületesen, kissé eltúlozva mondtam el a birálatomat. A Pártértekezlet után 3 titkár elvtárs kijött az üzembe, megnézték nálunk a politikai munkát. Egész nap kint voltak és alaposan megismerkedtek, az üzem problémáival, különösen Földvári és Szűcs elvtársak. Parkas elvtárs csak a vezetőkkel beszélt, igy az tizem problémáival nem tudott megismerkeedni és ezt meg is mondtuk Parkas elvtársnak. A legnagyobb segitséget Földvári elvtárstól kaptuk, értékelése igen sokat adott nekünk. Mi akkor javasoltuk, hogy ez legyen a további munka utja, ez sok tapasztalatot ad ahhoz, meg tudják javitani a munkát a vezetésben. Jobban lenn fognak élni a tömegek között és nem fogják azt mondani, ha felvetünk valami problémát, hogy egyes titkárok eltúlozzák a dolgokat, vagy hogy a tömegek uszályába kerülnek. Ugy látom, hogy az általam felvetett birálat meghallgatásra talált és ezt értékeltem is Földvári elvtársnál. Nagyon nagy visszhangja volt annak, hogy az elvtársak kijöttek hozzánk. A vélemények szerint Földvári elvtársnak nagyon jó a viszonya a dolgozókhoz, kevésbbé jó Szűcs elvtársnak, Farkas elvtársét pedig nem tudjuk értékelni, mert nem volt a dolgozók között. Nekem az volt a véleményem, hogy bár nehéz helyre lesz állitva Földvári elvtárs, de a dolgozókhoz való jó viszonya alapján - ha jól fog támaszkodni a dolgozókra és a munkatársaira - meg fogja állni a helyét. Kevesebbet lesz értekezleten, távol lesz a vezető szervektől és biztos vagyok abban, hogy jól meg fogja állni a helyét. Ha itt is tovább hagyták volna az elvtársak, keményebben birálták volna, kellő időben és nem vártak volna addig, mig a hibák feltornyosulnak - hisz a Pártértekezlet adott erre figyelmeztetést - itt is jobban tudott volna dolgozni. Fontos, hogy a kádereket menetközben birálják, segitsék, mert a birálat teszi az embert jó vezetővé. Nem kell félni a birálattól. A lelkesedés kérdése valóban ugy van, ahogy azt Szabó elvtársnő mondta. Én ugy látom, hogybizcnytalanság van, ami megnyilvánul a vezetésben a Budapesti Pártbizottságnál, és ez hátráltatja a lelkesedést. Kullogás van az események után és ezt a következővel szeretném bebizonyitani: Pártunk III.Kongresszusa, a Központi Vezetőség kemí nyem foglalkozott a bérfegyelem betartásával. Ezt azért vetem fel, mert a politikai munka nagyrészét ez teszi ki. Naponta ebbe ütközünk bele és meg kell mondanom, hogy a Budapesti Pártbizottságtól nem kapunk segitséget. Nincs olyan elvtárs, aki a bérproblémákkal megfelelően foglalkozna. Kénytelaiek voltunk a Központi Vezetőséghez fordulni tanácsárt és nem egyszer ellentétes választ is kaptunk. A Központi Vezetőségben egyetértettek velünk az osztályvezető és az alosztályvezető elvtársak és itt a Budapesti pártbizottságnál - mivel nem olyan mé^en foglalkoznak a kérdéssel - nem nézik meg, hogy amit felvetnek valóban hogyan áll, hanem gyo rs Válaszokat kapunk a felvetett kérdésekre, nem kapunk megfelelő útmutatást. Merem állitani, hogy az üzemek politikai munkáját a bérkérdések helyes ismeretén keresztül kell vinni és