MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. április 3. - 1954. június 18.

1954. május 14.

Véget kell vetni annak, hogy évek óta mindig újból megállapítjuk, aláhúzzuk, hogy a Disz nem vonzó. Ma is elismertük, hogy nem elég vidám, de ezzel a munka nem megy előre. Nézetem szerint a mai pártválasztmányi ülésnek, ennek a napirendi pontnak alapvető feladata kielemezni, miért nem vonzó, mit tegyünk hogy vonzó legyen. Azt hiszem ez a döntő láncszem és ezt kellene alaposan elemezni tartalmában, módszerében. Az anyagban ismét benne van, hogy a párt adjon kádereket. Véleményem szerint be kell szüntetni, hogy a párttól kádereket kapjon a Disz, mert ez amennyire hasznos, kétszer olyan káros. A pártkáderek nagyrésze - többsége - nem elég bátor, önálló, nem elég vidám, vonzó ember. A Pártbizottság egyik ülésén elemeztük a Politikai Bizottság bírálatát. A Politikai Bizottság rossznak tartotta a Budapesti Pártértekezletet - ugy vélem jogosan - és javasolta, vizsgálja meg ennek okát a Budapesti Pártbizottság. A maga erejével ezt igyekezett is a Partbizottság feltárni. Itt derült ki, hogy a budapesti pártkáderek ernyedtek, nincs bennük elég lendület, igen nagy többségükben nem elég bátrak^ túlságosan vonalasak. Belülről megkapják az instrukciót és ahelyett, hogy saját helyzetükre ültetnék át, továbbadják. Pélek, hogy ha ilyen kádereket adunk át, a Disz élet jelenlegi szürkesége még jobban fokozódni fog. Átadtunk az utóbbi időben egy sor pártkádert és ezek az elvtársak nem rántották ki a Diszt, nem tették vonzóvá és vidámmá. Éppen azért abba kellene hagyni, hogy a párttól adjunk kádereket. Szeretnék néhány szót szólni a pártmegbizat ás okról. Szükség van-e a pártmegbizat ásókra? Feltétlenül szükség van, ezt mutatja a Szovjetunió példája is. Nagy célokat kell kitűzni a pártnak az ifjúság elé. De nekem az a tapasztalatom, hogy sokszor izzadunk, hogy pártfeladatot adhassunk a Disznek és legtöbbször olyan dolgok jönnek ki, amivel nem tudjuk megmozgatni a Diszt. Sok a jóból is megárt, annyi pártf eladatot kapott már a Disz, hogy azok munkáját kampányszerűvé teszik és gyakran a Disz ebben éli ki magát. Ugy tudom, hogy a Szovjetunióban ritkábban adnak pártmegbizatást, de az vonzó

; hősi, heroikus, meszsziremutató és erre az egész ifjúságot megmozgatják. Szükség volt arra - mivel Budapest a télen nehezen tudott megbirkózni a hóval - hogy itt igénybevegyük a fiatalokat, amellett, hogy ócskavasgyüjtésre mozgósítjuk őket, de mi nem ragadhatunk le ezek mellett a feladatok mellett, mert ezek nem igényelnek hősi erőfeszítést. Most már odáig fajult a dolog, hogy amikor a Budapesti Pártbizottság az öntödék helyzetét tárgyalta, a javaslat feladatul akarta adni a fiataloknak, hogy az évek során felgyülemlett piszkot takarítsák el. Lapos, alacsony az ilyen feladat, hiba ha nem magasröptű gondolatokra és hősi erőfeszítésekre serkentjük ifjúságunkat. Nem arról van szó, hogy egyes esetekben nem helyes az egyszerűbb feladat, de már rerdszert csináltunk belőle és ezzel le járatjuk kissé a pártmegbizatás jelentőségét. A Szovjetunióban pl. a szüzföldek megművelése hatalmas feladatot jelent és ezt bizták a fiatalokra, természetes megfelelő szervezettséget adtak hozzá. Láttam a múltkor a híradóban, milyen módon készítették fel őket erre, hogy felgyújtsak a fiatalságot ennek a nehéz, önmegtartóztatást, fáradtságot kivánó feladatnak a végrehajtására.