MDP Budapesti Pártválasztmányának ülései (HU BFL - XXXV.95.a.) 1948. augusztus 18. - 1950. december 12.

1949. augusztus 31.

Ezeknek a magatartásában politikai szempontok is közrejátszanak. Ok megértik^ hogy amikor tűrik a fegyelmezetlenséget, a rosszmun­kát, a lazsálást, amikor nem törődnek a munkafegyelemmel és a ter­melés menetével, akkor a demokrácia gazdasági és egyben politikai alapjait ássák alá. Szét kell nézni a művezetők és a mesterek között is és kíméletle­nül el kell távolitani azokat, akik nem jól végzik munkájukat. Az ilyeneket vissza kell küldeni a satupadhoz, vagy eltávolitani. Bi­zon/öys, hogy éppen a legöntudatosabb munkások, régi kommunista szak­munkások fognak ennek örülni, mert ők szenvednek legtöbbet a fegyel­mezetlenségtől, az ő munkájukból fizetik a szimulánsokat, a selejt­gyártókat és hasonlókat, - Vissza kell tehát állitani az egéni felelősséget, az igazgató fe­lel az egész gyárért, a művezető, a mester a maga részlegéért. Az elvtársak itt hallhatták, hogy a W.M. gyárban a "Fogaskerék" szer­kesztősége csak akkor adja le a viszonyokat bir^ló cikket, ha a ve­zérigazgató azt előre láttamozza. Holott a lapnak éppen az ellen­kezőjét kellene tennie. Fel kell hivni az Igazgatóság figyelmét az üzem minden kérdésére, köztük természetesen a hibákra és a hiányos­ságokra is. - Mégegyszer ismétlen: helyre kell állitani az egyéni felelősséget és ezen keresztül a munkafegyelmet, ott ahol ez meglazult. Meg kell szűnnie annak, hogy egyes igazgatók a munkásság elmara­dott rétegének népszerűségét olymódon hajhásszák, hogy engedjenek a munkafegyelemből, vagy a minőségből. A munkásigazgatók csakúgy, mint a művezetők, mint a mesterek viszont tudják meg, hogy a termelés a szocializmus érdekében megkövetelt fe­gyelem megszilárdításánál mögöttük lesz a munkásságnak nemcsak a szi­ne-java, hanem teljes erejével Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja is. A munkafegyelem megerősítése elsőrendű pártfeladat: - Külön kell beszélnünk a szimuláns*okról. Az előadó elvtárs már el­mondta, hogy az ellenőrzésnél kiderült , hogy feltűnően nagy a meg­betegedések száma olyan munkásoknál, akiknek Budapest környékén föld­jük van. Ezen belül különösen sok a volksbundista, sváb munkások meg­betegedése. Mindenki tudja, hogy gazdasági helyzet nk megjavulásával egészségügyünk is nagyot javult, hogy a statisztika tanúságai sze­rint csökkent a megbetegedések száma. Ezzel szemben vannak üzemeink, ahol kétszer-háromszor annyi a beteglétszám, mint a háború előtt. Semmi kétség, hogy itt részben a munkafegyelem lazulásával, részben politikai kartevéssel állunk szemben. Ezt a kérdést komolyan fel kell vetni. Az ilyen munkások jórészét politikai felvilágositással és a fegyelem keményebbre fogásával lehet meggyőzni. Aki azonban visszaeső, azzal szemben megfelelő megtorlásokat kell alkalmazni. Rendkivül jellemző, hogy bár rengeteg visszaélés van a táppénzekkel, egyáltalán nem hallunk arrírl, hogy a táppénz csal ólat felelősségre vonták vplna. - Ujabban százával vannak aesetek, amikor egy állami gyár elcsalja a másik munkásait. Még gyakoribb, hogy kis mesterekhez, kócerájba mennek dolgozni és ezt nem egyszer sikerül nekik ugy elintézniők, hogy a gyárból szombaton délután megkapják négheti fizetésüket és hétfőncegy másik gyárban, vagy egy kismesternél folytatják a munkát, s kinevetik azokat, akik ilyen manipulációhoz nem értenek. Ezt a kérdést is keményebben kell fogni. Az olyan kommunista munkást például, aki táppénzesalást, bércsalást követ el, aki ily módon egyik üzemből a másikba vándorol, megfelelő figyelmeztetés és felvilágositás után kíméletlenül eltávolítjuk a Pártból, ha nem v áltozik meg. Nem lehet pártunknak olyan munkás a OfSZAGOS lEVtVTÁK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom