MDP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.95.a.) 1954. április 10–11.

1954. április 10–11.

(ÜL ami sértette a koílektiv vezetés elvét. Ezentúl a határozatoknak a vitákban kikristályosodott kollek­tív álláspontot kell tiíkrözniök. Csakis igy lehetnek valóban egyenjo­gúak a választott szervek tagjai. Ennek az a feltétele, hogy a pártvá­lasztmányok ós pártbizottságok tagjai bátrabban szólaljanak fel a vi­tában, biráljanak és gyakoroljanak önbirálatot, ne húzódjanak vissza esetleges hely te lene nézeteiktől félve • A pártválasztmányok vezető szerepót is tovább kell fejlesztenünk. Erre utal a módosított Szerve­zeti Szabályzat tervezete is, amikor kimondja, hogy a jövőben a választ­mányok nevükben is legyenek pártbizottságok, tehát tényleges vezető szervek és a mai pártbizottságok nveükben is legyenek a partválaszt­mányok végrehajtó szervei. A kollektív vezetés azt is jelenti, hogy a párttagságot be kell vonni a vezetésbe. Jelentősen növelnünk kell tehát a taggyűlések szerepét az alapszervezetek irányításában. A párttagság kollektív aka­ratát és bölcseségét, amely a taggyűlések vitáiban és határozataiban öltött testet, m-g nem eléggé veszik figyelembe az alapszervezetek veze­tőségei. Uj vezetőségeinknek nagy figyelmet kell fordítani ok a taggyű­lések határozatainak végrehajtására, rendszeresen be kell arról számol­niuk. Mindez növelni fogja a párttagok aktivitását, kezdeményezőkész­ségét, hiszen érzik, hogy helyes véleményük befolyással bir alapszer­vezetük életére. A pártvezetőségeket, a pártválasztmányokat ós pártbizottságo­kat az elmúlt hónapokban újjáválasztották. A pártdemokrácia következetes alkalmazásával, titkos szavazással, a párttagság bizalmából és akara­tából választották ujjá a vezető szerveket, ezért köztük és a párttag­ság között szorosabb a kapcsolat, a megválasztott vezetők felelősség­érzete nagyobb, mint eddig bármikor. A vezetőségek összetétele javult. A taggyűléseken 4.853 alapszervezetben, 21.o64 vezetőségi tagot válasz­tottak meg. A vezetőségekben 0.5 %-al nőtt az üzemi munkás és 1.7 %-al az értelmiségi vezetőségi tagok száma, viszont csökkent a nők /4.2 %-al/ és a 35 éven felüliek aránya. Az újjáválasztott vezetőségi tagok 45.4 %-« közvetlenül rósztvesz termelőmunkában, 2o.8 %-a a termelést irányító munkakörben dolgozik, és 7o.5 %-ának nincs pártiskolai végzettsége. A titkárok pártiskolai végzettsége ennél lényegesen jobb. Az uj veze­tőségi tagok 43.4 %-a nem végezte el a 8 elemit, 21.4 %-a viszont érett­ségit tett, vagy egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezik. Nem választották ujjá 7.956 régi vezetőségi tagot, ebből 1.26o-at azért, mert betegek, öregek voltak. 2.27o-et azért, mert kie­melték és iskolába küldték őket, vagy katonának mentek, loo-at azért, mert politikailag nem tartották megfelelőnek. 4.326 nem felelt meg vezetőségi tagnak. A vezetőségek újraválasztásának sikerét a párttagság aktiv részvétele - megnőtt felelősségérzete biztosította. A Budapesti Pártválasztmány, a Budapesti Pártbizottság az alsóbb pártszervek június óta töJöoedtek, hogy emeljék vezető munkájuk politikai szinvonalat, a felszámolják a pártounka egy oldalú szervezeti e .jellegét, a politikai és szervezőmunka szétválasztását. ítt azonban ' még rengeteg a tennivaló. A Budapesti pártbizottság igyekezett elvi, politikai segítsé­get adni az alsóbb szerveknek. Kidolgozta a III.Kongresszust előkészítő agitációs és propagandamunka érveit, feladatait, és módszereit, továb­bá a tömegek által közvetlenül felvetett /viz, gáz, tüzelő, áram stb./ kérdésekre adandó helyes válaszokat, a Városi Tanács 1954-es jóváha­gyott terve alapján. A Budapesti Pártbizottság néhány esetben megvi­tatott elméleti kórdóseket /pl. osztályviszonyainkat, a békemozgalom egyes elvi kérdéseit/ melyek segítették a párt uj politikájának megás­tését. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom