Budapest történetének bibliográfiája, rövidítések jegyzéke

Előszó

(pontosabban vethetne) fel, mert méreteiben és céljaiban leginkább ez rokon elképzeléseinkkel, de anyaggyűjtése, a közlés rendje sok esetben csupán negatív tanulságul szolgál. Éppen a Bécs-bibliográfia figyelmeztetett arra, hogy ilyen nagyszabású és szerteágazó munkára kevés egy ember erőfeszítése. Ezt csak kellően irányított munkaközösség tudja megoldani. Éppen ezzel az előnnyel rendelkeztünk, amikor megkezdtük és végigvittük ennek a bibliográfiának a munkálatait. A másik előnyünk az volt, hogy az anyaggyűjtésben, a rendezés elveinek kidolgozásában és a gyakorlati kivitelben a marxizmus—leninizmus elméletére támaszkodhattunk. A dialektikus és történelmi materializmus alapvető tételei még ebben a látszólag nagyon gyakorlati munkában is biztos fogódzót nyújtottak. Munkánk nem helyismereti bibliográfia, hanem annál szűkebben helytörténeti, s ennek az összetett szónak mindkét tagjára egyforma hangsúlyt kell helyezni. Helyi bibliográfia abban az értelemben, hogy — bizonyos határokon belül — mindazt tartalmazza, ami az 1950-ben létrehozott NagyBudapestre vonatkozik. És történeti abban az értelemben, hogy mindazt tartalmazza, ami ennek a helynek a történetére, az 1950 előtti múltjára vonatkozik. Ami ezen a kettős meghatározáson időben, térben és fogalmakban túlmutat, azt ne keresse az olvasó. Nem adjuk a mai Budapest természeti vagy gazdaságföldrajzát, nem adjuk Budapest 1950 óta végbement fejlődésének történetét, nem adjuk a nevezetes budapesti személyek életrajzát, illetve a tevékenységükre vonatkozó irodalmat. (Ezt külön életrajzi bibliográfiában kívánjuk közreadni.) Feladatunknak azt tartottuk, hogy a Budapesten lakó emberek, az ott levő intézmények és az ott iezajott események történetére vonatkozó irodalmat gyűjtsük össze. Az intézmény fogalmát itt a legszélesebb értelemben használjuk, beleértjük a gyárat, a társulatot, az utcát vagy a házat is. így is igen tág az a terület, amelyre ki kell terjeszkedünk. Mert igaz, hogy Budapest fennállása óta mindössze az utolsó három évszázadon át volt gyakorlatilag az ország fővárosa, mégis itt működött a legtöbb országos intézmény és az országos jelentőségű események is itt zajlottak már akkor is, amikor az ország hivatalos fővárosa másutt volt. Az országgyűlés vagy a Magyar Tudományos Akadémia nem Budapest intézményei, 1848. március 15-ének eseményei nemcsak budapesti jelentőségűek, de szervesen hozzátartoznak Budapest történetéhez. S ha oda tartoznak, akkor bibliográfiánkban is helyet kellett kapniuk. Gondot okozott, hogy az anyag gyűjtését milyen mélységben, a teljességnek milyen igényével végezzük. A sajtóanyag olyan nagy, hogy a teljesség igényével történő feldolgozása a végtelenbe tólná el a munka elkészültét, s beláthatatlan tömegűvé duzzasztaná fel anyagát, lehetetlenné tenné áttekintését és kezelését. Természetesen a célunk nem egy ilyen áttekinthetetlenül nagy bibliográfia elkészítése volt, hanem az, hogy a meghatározott körben, amennyire módunkban állt, mindent összegyűjtsünk, ami fontos, minden kérdésre nyújtsunk anyagot. Mind a feldolgozott anyag terjedelmét, mind a feldolgozás módszereit illetően Zoltán József a munka megindulása idején kifejtette elképzeléseit (1. Zoltán József: Budapest története bibliográfiájának tervezete. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve IV. (XIV.) 1949—1954. Bp. 1955. p. 108—113.) Ezektől az elképzelésektől a munka során egyes részletekben el kellett térnünk, bizonyos szempontok módosultak, de az anyaggyűjtést illetően a lefektetett elvekhez igazodtunk. Gyűjtésünk mindenekelőtt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének könyvés kéziratanyagára terjedt ki. Feldolgoztuk a könyvtár birtokában levő „Ballagi-gyűjtemény"-t, amely politikai röpiratokból és könyvritkaságokból áll. Mindez, a Budapest Gyűjtemény aprónyomtatványait is beleértve, mintegy 100 000 tétel. Ezt a nagy mennyiségű nyomtatványt egészítettük ki a könyvtár általános anyagával, továbbá az Országos Széchényi Könyvtár és más budapesti nagy könyvtárak állományának egy részével. 1100 folyóiratot és napilapot dolgoztunk fel, továbbá az újságszelvénygyűjteményünket. Az utóbbi olyan külföldi folyóirat- és hírlapcikkeket is tartalmaz, amelyek nem kerültek volna bele a bibliográfiába, mert magukat a folyóiratokat és hírlapokat nem dolgoztuk fel rendszeresen, s így azok a folyóiratok jegyzékében sem találhatók meg. (A feldolgozott folyóiratok jegyzéke azonos a folyóiratrövidítések jegyzékével.) Természetesen ezen a téren a meglevő anyagra, a korábbi gyűjtés eredményeire és megbízhatóságára vagyunk utalva, s nem mondhatjuk, hogy a külföldi folyóirat- és hírlapanyagot, akár néhány sajtótermék vonatkozásában is, rendszeresen feltártuk volna. A könyvanyag legnagyobb része a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományába tartozik (s a Budapest története iránt érdeklődők elsősorban a mi könyvtárunkat keresik fel), ezeknél a munkáknál megadtuk a könyvtári helyszámot, hogy ezzel mentesítsük az olvasót a katalógus használatától. Ahol — könyvanyag esetében — az olvasó helyszámot nem talál, ott általában az Országos Széchényi Könyv* IV