Budapest történetének bibliográfiája, rövidítések jegyzéke

Előszó

ELŐSZÓ Ezt az előszót tulajdonképpen Zoltán Józsefnek, a Budapest Gyűjtemény 1963 kora tavaszán váratlanul elhunyt osztályvezetőjének kellett volna megírnia. Kórházi ágyára még bekérette a megíráshoz összegyűjtött anyagot, de az elkészítés már nem adatott meg számára. Élete nagy művének megjelenését már nem élhette meg. Tőle származik a bibliográfia gondolata, egész koncepciója. Az alábbiakban az ő gondolatait kíséreljük meg visszaadni. E néhány sorral is fáradhatatlan, sokrétű és gondos munkásságáról kívánunk megemlékezni. A bibliográfia készítését 1954-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár éppen ebből a célból létszámban is megnövelt Budapest Gyűjteményére bízta a Fővárosi Tanács. Munkánk célját tömören így fogalmazhatjuk meg: olyan gyűjteményt összeállítani, amely minden érdeklődőt eligazit a magyar főváros eseményekben, személyekben és intézményekben olyan gazdag múltjára vonatkozó irodalomban. Nem kétséges, hogy hazánkban a felszabadulás óta végbement változások, a szocializmus alapjainak lerakása és a szocialista hazafiság kibontakozása sok egyéb megnyilvánulása mellett felébresztette az érdeklődést népünk gazdasági, társadalmi és kulturális múltja iránt. A régi és sokszor rosszízűnek tartott lokálpatriotizmus helyett egészséges érdeklődés bontakozik ki a szűkebb értelemben vett szülőföld, a táj, a megye, a város, a község, az utca és a ház iránt. ; A helytörténeti kutatás egyre több érdeklődőt lelkesít a vidéki városokban, s még fokozottabban nyilvánul meg az érdeklődés a fővárosban és a főváros iránt, ahol az ország lakosságának egyötöde él. A két, sőt három testvérváros a középkor elejétől szoros kapcsolatban állt az ország történetének legfontosabb, legkiemelkedőbb eseményeivel. Fejlődésükben és viszontagságaikban jobban tükröződik az ország, az egész magyar nép sorsa, mint bármelyik más városéban. A gazdag múlt méltán keltette fel a kutatók és írók figyelmét, s a főváros több évszázados fejlődése során nagy mennyiségű irodalom halmozódott

! fel. Az anyag bősége teszi szükségessé annak összegyűjtését, könnyen áttekinthető rendszerbe foglalását. A bibliográfia nem szigorúan tudományos jellegű, s nemcsak a kutatók munkáját kívánja szolgálni, hanem mindazokét, akik a főváros múltjának bármilyen részletkérdése iránt érdeklődnek. Segíti a pedagógusok munkáját és figyelembe veszi a külföldi érdeklődést is. A sokféle igény kielégítésére való törekvés indokolttá teszi a bibliográfia szokatlanul nagy terjedelmét. Ez a bibliográfia nem minden előzmény nélkül való. Bodor Antal sokat bírált, de nagyon hasznos helyismereti könyvészete mellett a nagy monográfiák lapjain vagy önálló kötetben összeállított helytörténeti bibliográfiákkal is találkozunk. Budapestről sem ez az első összeállítás. Ballagi Aladár nagy, sajnos csonkán maradt Buda és Pest a világirodalomban 1473—1711 című munkája 1599-ig terjedő megjelent I. kötetében széles körű gyűjtés eredményeit foglalta össze. Megemlíthetjük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár régebben kiadott szakbibliográfiáit, amelyeket a Budapest Gyűjtemény állított össze, s amelyek Aquincum, a budapesti fürdők és fürdőügy, az 1686-os vissza vívás egykorú irodalmát, vagy a városnak az 1848—49-es forradalomban és szabadságharcban játszott szerepét, illetve az erre vonatkozó irodalmat gyűjtötték egybe. Sokat használt bibliográfiai összeállítások: Budapest a Tanácsköztársaság idején, Budapest munkásmozgalma 1919—1945. és Budapest szocialista fejlődése 1945— 1959. Hivatkozhatnánk külföldi példákra is, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa, Berlin városi könyvtárának folyamatosan kiadott kurrens bibliográfiájára és Gustav Gugitz Bécs-bibliográfiájára, amely négy vaskos kötetben 1947—1958 között jelent meg. Az utóbbi igen sok párhuzamot vet III