Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ A Fővárosi Könyvtár Budapesti Gyűjteménye több évtizede próbálkozott a főváros irodalmának összegyűjtésével s ennek nyomait a különböző publikációk, félbemaradt repertóriumok és meg nem valósult tervezetek őrzik. Nagyobb méretű bibliográfia összeállítása csak 1954-ben indulhatott meg, amikor a Fővárosi Tanács a Budapesti Gyűjteményt bízta meg ezzel a feladattal. A munkálatokat Zoltán József, a Budapesti Gyűjtemény 1963. kora tavaszán váratlanul elhunyt osztályvezetője irányította és sokrétű, fáradhatatlan munkájával elévülhetetlen érdemeket szerzett. A helytörténeti kutatás egyre több érdeklődőt lelkesít különösen a fővárosban, ahol az ország lakosságának egy ötöde él. A két, sőt három testvérváros a középkor elejétől szoros kapcsolatban állt az ország történetének legfontosabb, legkiemelkedőbb eseményeivel. Fejlődésükben és viszontagságaikban jobban tükröződik az ország, az egész magyar nép sorsa, mint bármelyik más városéban. A gazdag múlt méltán keltette fel a kutatók és írók figyelmét, s a főváros több évszázados fejlődése során nagy mennyiségű irodalom halmozódott fel. Az anyag bősége teszi szükségessé annak összegyűjtését, könnyen áttekinthető rendszerbe foglalását. A bibliográfia nemcsak a kutatók munkáját kívánja szolgálni, hanem mindazokét, akik a főváros múltjának bármilyen részletkérdése iránt érdeklődnek, és figyelembe veszi a külföldi érdeklődést is, A sokféle igény kielégítésére való törekvés indokolttá teszi a szokatlanul nagy terjedelmet. Előzményei voltak: Bodor Antal sokat bírált, de nagyon hasznos helyismereti könyvészete, a nagy monográfiák lapjain vagy önálló kötetben megjelent helytörténeti irodalmi összeállítások. Ballagi Aladár, sajnos csonkán maradt Buda és Pest a világirodalomban 1473—1711 című munkája 1600-ig terjedő megjelent I. kötete és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár régebbi kiadványai: Aquincum, a budapesti fürdők és fürdőügy, az 1686-os Buda visszavívásának egykorú irodalma, vagy a városnak az 1848— 1849-es forradalomban és szabadságharcban játszott szerepére vonatkozó bibliográfiák. Ugyancsak sokat használt bibliográfiák: Budapest a Tanácsköztársaság idején, Budapest munkásmozgalma 1919—1945 és Budapest szocialista fejlődése 1945—1959. Külföldi példákra is hivatkozhatunk, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa, Berlin városi könyvtárának folyamatosan kiadott kurrens bibliográfiájára és Gustav Gugitz Bécs-bibliográfiájára, amely több kötetben jelent meg. Méreteiben és céljaiban az utóbbi leginkább rokon elképzeléseinkkel, de anyaggyűjtése, a közlés rendje és egyéb jellemzői sok esetben csupán negatív tanulságul szolgáltak. A Bécsbibliográfia figyelmeztetett arra, hogy ilyen nagyszabású és szerteágazó munkára kevés egy ember erőfeszítése. Ezt csak kellően irányított munkaközösség tudja megoldani. Helytörténeti bibliográfiát készítettünk, amely 1950-ig — Nagy-Budapest létrehozásáig — a város válogatott irodalmát tartalmazza, de nem adjuk az 1950 óta végbement fejlődés történetét, csakúgy mint a nevezetes budapesti személyek életrajzát, illetve tevékenységükre vonatkozó irodalmat sem. (Az utóbbit külön életrajzi bibliográfiában kívánjuk közreadni.) * A kínálkozó anyag olyan nagy volt, hogy a teljesség igényével történő feldolgozása végtelen hosszúra, beláthatatlan tömegűvé és áttekinthetetlenné tette volna munkánkat. Célkitűzésünk az volt, hogy meghatározott körben mindent összegyűjtsünk, ami fontos, minden kérdésre nyújtsunk adatot. A feldolgozott anyag terjedelmét és a feldolgozás módszereit illetően Zoltán József két cikkében fejtette ki elképzeléseit (1. Zoltán József: Budapest története bibliográfiájának tervezete. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve IV. (XIV.) 1949-1954. Bp, 1955. p. 108-113., Zoltán József: Budapest története bibliográfiájának tematikája. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve IX. (XXI.) 1961. Bp, 1962. p. 185 — 206.). Ezektől az elképzelésektől és tematikától a munka során részben eltértünk.