Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 1. Általános rész - A legrégibb időktől 1686-ig (Budapest, 1967)

ELŐSZÓ

Gyűjtésünk mindenekelőtt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapesti Gyűjteményének könyves kéziratanyagára terjedt ki (ezeknél a könyvtári helyszámot is közöltük), amely az aprónyomtatványokat is beleértve, mintegy 100 000 tétel. Hiányok kiegészítésére az Országos Széchenyi Könyvtár és más budapesti nagy könyvtárak állományát is figyelembe vettük. 1100 folyóiratot és napilapot, továbbá az újságszelvénygyűjteményünket is feldolgoztuk. Az utóbbi olyan külföldi folyóirat- és hírlapcikkeket is tartalmaz, amelyek nem kerültek volna bele a bibliográfiába, mert a folyóiratokat és hírlapokat nem dolgoztuk fel rendszeresen, s így azok a folyóiratok jegyzékében sem találhatók meg. (A feldolgozott folyóiratok jegyzéke azonos a folyóiratrövidítések jegyzékével.) A feltárásnál a következő adatokat vettük fel: könyvek, röplapok esetében a szerzőt, vagy szerkesztőt (álneves vagy név nélküli munkák esetében, ahol módunkban állt, kiderítettük és ennek megfelelően fel is tüntettük a szerzőt vagy szerkesztőt), a mű címét (különösen a hosszú címek esetében rövidítve), a megjelenés helyét, a kiadót, vagy nyomdát, a megjelenés idejét ós egy kötetes műveknél a lapszámot. 1800-ig az impresszumot szó szerint közöljük, 1800 után már csak rövidítve. Folyóiratcikkeknél a szerző és a cím után a folyóirat teljes vagy rövidített címét (a rövidítéseknél arra törekedtünk, hogy könnyen érthető legyen és a kutatónak ne kelljen minduntalan a rövidítési jegyzékhez folyamodnia), a megjelenés évét (esetleg egy éven belül a szükséges kötet- vagy füzetszámot), s a kezdő és befejező lapszámot közöltük. Hetilapoknál feltüntettük az évet, a füzet- és lapszámot. Napilapoknál általában a dátumot és a cikk lapszámát, az újságszelvényeknél csak a dátumot közöltük. Hírlap- és folyóiratcikkek esetében az egyszeri felvétel általában elegendő volt. Nagyobb monografikus munkáknál, gyűjteményes köteteknél analitikus felvételeket készítettünk (rövidített címfelvétellel: szerző, rövidített cím, a megjelenés éve, lapszám és a könyv helyszáma) azért, hogy az adatokat minél részletesebben feltárhassuk. Több nyelven és több kiadásban megjelent művek feldolgozásánál analitikus felvételt csak a legrégibb, vagy legjobb kiadású művekből készítettünk. Cím nélküli cikkeknél, vagy fejezetekre el nem különíthető analitikus felvételeknél — szögletes zárójelben — fiktív címet írtunk. Azonos témára vonatkozó anyagokat — ha az annotáció elhagyásával nem tettük szegényebbé a bibliográfiát — koholt címmel összevontuk. (Pl.: Medárd-, Lipót-, József-, János-napi vásárok, utcanevek, könyvkereskedők stb.) Ahol a cím nem világos és bővebb magyarázatot igényel, annotációt írtunk. Az annotációkban a tömörség és a helykímélés érdekében rövidítéseket használunk (ezeknek a jegyzékét ugyancsak mellékeljük). A régi — elsősorban 1686 előtt, részben még az 1686 után megjelent — forrásértékű munkáknál annotáció helyett eredeti szöveget is közlünk, ha a budapesti vonatkozású adat nem túl nagy terjedelmű. Az anyag feldolgozásánál minden annotáció az eredeti munka, cikk stb. alapján készült. Ezért helyenként csak a fordításban megjelent munkákat közöltük, mert az eredetit nem sikerült megszereznünk. A feldolgozott anyag jellegéből önként kínálkozott az a megoldás, hogy csak 1686-ot tekintsük választónak. Az ennél korábbi korszakra vonatkozó, vagy Budapest egész történetét és egész fejlődését felölelő munkákat (földrajzát, éghajlatát, természeti képét stb.) a bibliográfia I. kötete tartalmazza, a további kötetek az 1686—1950 közötti korszak anyagát foglalják egybe a következő felosztásban: II. Városleírás, városépítés — Budapest egészségügye — Budapest fürdőváros, III. Gazdaság, IV. Társadalom, V. Politika — Közigazgatás, "VT. Kultúra, VII. Mutatók. Egy-egy kötet anyagát tartalmazó szakokon belül logikai vagy történeti sorrendet követtünk, ahol jobb megoldás nem kínálkozott betűrendet alkalmaztunk. Az intézményeket a címszavakban általában mai nevükön szerepeltetjük, ha egy intézmény neve többször változott, de az intézmény azonos maradt, az előző neveket legfeljebb utalás formájában jeleztük. Ahol az intézményeknek nemcsak a neve változott, hanem jellege is, ott a régebbi elnevezés alatt találja meg az olvasó a megfelelő anyagot. Az egyes témákon belül általában a következő sorrendet alkalmaztuk: bibliográfiák betűrendben, törvények és szabályrendeletek időrendben, összefoglaló és általános művek betűrendben és végül a részletekre vonatkozó anyag időrendben. A négy csoportot általában csillaggal választottuk el egymástól. Az anyag természetéből adódóan előfordul, hogy az első két csoport teljesen hiányzik, továbbá az anyag olyan csekély terjedelmű, hogy vagy csak időrendben, vagy csak betűrendben közöljük. Tudjuk, hogy a legrészletesebb szakrendszer sem tömöríthet minden szempontból mindent egy helyre. Ezért elengedhetetlenül szükségesek a különböző mutatók. A VII., befejező kötetben név-, helymutató, intézmények mutatója és tárgymutató található. A mutatók a kötetre és azon belül, a tételszámra utalnak, ezeket a felvett címek és az annotációk alapján állítottuk össze. A bibliográfiában lehetnek és lesznek hibák, amelyeknek kijavítása nem haladta volna meg erőnket, lesznek, amelyek leküzdése és kiküszöbölése az egész munkaközösség képességeit is felülmúlta volna. Mégis azzal a meggyőződéssel bocsátjuk útjára munkánkat, hogy hiányosságai ellenére komoly segítséget nyújt mindazoknak, akiket Budapest története érdekel. Ha a hibákat felfedezik és kijavítják, — azzal is Budapest múltjának ismeretét gazdagítják.