Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948
4. 1948. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 218
9 . amelybe Nagy-Budapest részletproblémái szerves meg beleilleszthetők. Ellnek lehetőségét az 1937. évi VI. te. a Közmunkák Tanácsa hatáskörének kiterjesztésével megadta ; a városfejlesztési terv készítőinek tehát az a feladata, hogy a városrendezési terv számára a nagy-budapesti elgondolást és ! követeléseket tartalmilag megadja. Budapest jövőbeli fejlődésének alapja tehát a Nagy-Budapest eszmekörében kialakítandó általános városfejlesztési elgondolás. Etekintetben a törvényhatóság magáévá teszi a Fővárosi Közmunkák Tanácsának követ• kező álláspontját: . Budapest székesfővárost és a vele közvetlenül szomszédos, nagyrészt egybe is épült, alább felsorolt településeket, városfejlesztési és városrendezési szempontból Nagy-Budapest néven egységes és összefüggő nagyvárosi településnek kell tekinteni és ekként is kell kialakítani. A Nagy-Budapestet körülölelő, korábban védöövnek nevezett területen viszont, — amely számára Budapest-Vidék" elnevezés alkalmas — a nagyváros további terjeszkedését meggátolandó, különleges városfejlesztési és városrendezési szempontokat kell érvényesíteni. Nagy-Budapest, Budapest székesfőváros területét beleértve, a következő városok és községek, továbbá' egyes községrészek egymással összefüggő, illetőleg egymásból összegeződő területéből áll: Újpest, Rákospalota, Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalóm, Mátyásföld, Kispest, Pestszentlörinc. Pestszentimre, Pestszenterzsébet. Soroksár, Csepel, Albertfalva, Budafok, Budatétény, Nagytétény és Pesthidegkut megyei városok és kőz ''területéből, továbbá Cinkota'községnek Árpádföld nevű részéből és ugyanezen községben a, ett Pejácheyieh parcellázás területéből, Nagykovácsi községnek Tisza István kertváros nevű részéből, végül Békásmegyer községnek Csillaghegy nevű részéből." Az ilymódon meghatározott területet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1937. évi VI. te. 1. §-a (1) és (3Í bekezdései alapján teljes egészében városias kialakításra Szánt területként állapította meg. Budapest-Vidék annak a Nagy-Budapest körül elhelyezendő, számszerint 76 községnek az összefüggő területe, amely községekre a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatásköre -az' előbb felsorolt városokon és községeken túlmenően részben már előzőleg, részben legutóbb a 3001 1946. 0. E. K. rendelettel kiterjesztett. Ez a területi felosztás, bár a közigazgatási helyzet és szempontok figyelembevételével történt, elsősorban városfejlesztési és Városrendezési elgondolást fejez ki, amely a közigazgatási rendezés számára is irányadó, ha ilyen egyáltalán létrejön, bármilyen módon kerülne is rá a sor. Budapest-Vidék Nagy-Budapesttel kölcsönhatásban álló és azt kiegészítő életegység, életviszonyainak kialakulására a főváros közelségének befolyása van, ugyanakkor fejlődése' a főváros szempontjából sem közömbös. Budapest-Vidéken az eddigi negatív tilalmazó jellegű védőöv elgondolástól eltérően, pozitív fejlesztő politikára van szükség, amelynek legelső célja az. hogy itt az agrárjelleg nemcsak megtartassák, Hanem minél korszerűbb színvonalra emeltessék ; ez ugyanis nemcsak Budapest-Vidéknek, mint termelőnek az érdeke, hanem ugyanígy érdeke a fővárosnak, mint fogyasztónak is Ennek ellenére nem kell elzárkózni az elől sem, hogy BudapestVidéken, az ipari decentralizáció során új iparüzemek létesüljenek, ezeket azonban az agrárjelleg biztosítása érdekében nem együttesen, hanem elszórva, esetenként kell elhelyezni, munkásaik egyidejű odatelepítésével. Végül figyelemmel kell lenni arra is, hogy Budapest-Vidék számos településének, illetőleg területének elsőrendű üdülő, vagy nyaralóhelyi jelentősége van, különösen a Duna északi folyása mentén és a budai hegyvidéken/, míg a Duna déli folyása mentén és az attól keletre'eső területen előreláthatóan az ipari fejlődés fog tért hódítani. Mindezek figyelembevételével és a nagyváros további terjeszkedésének mcggátlása érdekéhen Budapest-Vidék fejlesztésénél azt a telepítéspolitikai alapelvet kel! állandóan szem előtt tartani, hogy e terület településeit a lakó- és munkahely egysége, általában minél nagyobbfokú helyi önállóság jellemezze, hogy ily miidon az itt lakók elsődleges életlehetőségeiket ne Nagy-Budapesten keressék, hanem helyben találják me / Nagy-Budapest a megállapított elhatárolással szerves és egységes települési egész, egy nagyváros, amely a még rendelkezésre álló szabad területek figyelembevételével, továbbá egy racionális és következetes telepítési politika esetén beláthatalan időkig szabadon és szervesen fejlődhet. E nagyváros egyes helyi önállósággal bíró, de egyszersmind egymásrautalt és együttélő kisebb egységekből áll. amelynek részproblémái vizsgálatánál is mindig az egésszel való összefüggésekből kell kiindulni. II. Természeti és társadalmi adottságok. A városfejlesztési program elkészítésének alapja elsősorban a természeti adottságok számbavételi kiértékelése. Az 1940. évr városfejlesztési program részletesen tárgyalta a fennálló légköri jelenségeket, a talajviszonyokat, a vízrajzi adottságokat, Budapest földrajzi helyzetét és tájalkatát. Ezért ebben a tekintetben az adatok további feltárására szükség nincsen. A tájalkatnak és a földrajzi helyzetnek beható tanulmányozása, valamint Budapest jövőbeni fejlődésének részben szabadabb lehetőségei azonban arra a felismerésre vezettek, hogy Budapest fejlesztését, — nagy-budapesti szemmel nézve a feladatot, — a múlthoz képest a jövőben határozottabban az észak-déli irányba kell terelni és azt a Duna folyásához igazodva megszabni. A tájjelleg figyelembevételéve) a budai oldalt elsősorban, mint lakóhelyet kell kialakítani és az összpontosítást igénylő munkahelyeket a pesti oldalon, lehetőleg a Dunával párhuzamos sávon kell elhelyezni. A/fenti szempont Budapest .városfejlesztésének telepítéspolitikai vonatkozásban legfontosabb tényezője./ amelynek tekíntetbevételével/kell kialakítani a területfelhasználási elgondoláson kívül a főváros ti " gyorsvasúti, valamint egész közlekedési hálózatának terveit is. A társadalmi adottságok terén a helyzet ^városfejlesztési szempontból hasonlóképpen lényegében nem változott az 1940. évi fejlesztési program megállapításaival szemben. Budapest milliós lélekszáma most is, mint adottság tekintendő és a félmillió népességű elővárosok jelentősége'szintén nem változott. A lakosság számának növekedése a háború és különösen az ostrom következményeképpen ugyan bizonyos megtorpanást, sőt időlegesen erős visszaesést is mutatott, végeredményben azonban teljesen reálisnak tekinthető, ha a program a növekedés eddigi mértékének töretlen folytatását feltételezi. Ugyanis a távolabbi jövő lehetőségeit vizsgálva, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy Nagy-Budapest, hrint a Duna medencéjének földrajzilag egyik legkedvezőbb helyén fekvő nagyvárosa, függetlenül az ország területi alakulásától, igen jelentős szerepet kell hogy betöltsön. Budapest építési fejlődésének elmúlt fázisait az 1940. évi program részletesen ismertette, ez mint adottság lényegében most is fennáll és figyelembe veend akran felmerü'. vitára nyújt azonban alkalmat Budapest romállapota. ^ Az ostrom pusztításainak adatait az első felvételek, k_ telenül eltúlozták, mert bár dunahidaink megsemmisük pusztu etj és gazdasági sze ,!
