Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948
7. 1948. november 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 426
55 (g) palackozás és vele kapcsolatos munkálatok esetén aa) csírátlanítás (pasztőrözés) nélkül 3%-a ; bb) csírátlanítással (pasztőrözéssel) 5%-a; h) a polgármester a borkereskedők érdekképviseletével oly — minden borkereskedőre nézve kötelező erejű — megállapodást létesíthet, hogy minden feltételes adómentesen beraktározott készletből a bejelentési kötelezettség és ellenőrzés nélkül: a palackozással nem foglalkozó feltételes fogyasztási adómentes engedélyeseknél az előbbi b)—f) pontban foglalt esetenkinti 05—0*5%-os adómentes leírás helyett a fejtések számára való tekintet nélkül összesen csak 2%-os; csak a palackozással foglalkozó feltételes fogyasztási adómentes engedélyeseknél az előbbi g) pontban foglalt esetenkinti 3, illetve 5% helyett összesen csak 4%-os; a palackozással is foglalkozó feltételes fogyasztási adómentes engedélyeseknél az előbbi b)—j) pontban említett esetenkinti 0-5—05% és a g) pontban foglalt esetenkinti 3, illetve 5% helyett összesen csak 3%-os átalányszerű leírásnak van helye. (A fenti módosítás következtében a (19) bekezdés pontból c), a j) pontból d), a k) pontból pedig e) pont (20) Az előző (19) bek. b), ej és d) pontjai szerinti apadást a szemleívben csak akkor lehet kiadásba helyezni ha ezekben a pontokban körülírt jogcímek fennforgását a polgármester megállapítja és a megsemmisülés, megromlás illetve gyártási apadás címén előálló hiányok leírását elrendeli, míg a (19) bek. a) pontja szerinti természetes apadást, a készletfelvétel alkalmával kell minden különösebb engedély nélkül, a szemleívben kiadásba helyezni. 19 § (5) A feltételes adómentességgel bíró szeszfőzdék szemleívében nyilvántartott szesz, égetett (nem édesített) szeszes italok és folyadékok számszerű készletéből — ha a készletfelvétel hiányt állapítana meg —, természetes apadás címén adómentesen leírható a feltételes adómentességgel kezelt szeszkészlet valóságos hiánya, de legfeljebb a készletfelvételnél ténylegesen előtalált készlet havi 7,%-a. (7) A feltételesen adómentesen beraktározott szeszből készített rum megadóztatása a feltételes adómentesség szabályai (10. §.) szerint történik. A feltételes adómentesen beraktározott szeszből készített rumnak a rumszemleívben nyilvántartott számszerinti készletéből — ha a készletfelvétel hiányt állapítana meg — raktári és gyártási apadás címén adómentesen leírható a valóságos hiány, de legfeljebb az utolsó készletfelvétel ót& gyártott rummennyiség 2%-a. 21. §. (Eddig ilyen rendelkezés nincs.) eddigi b), c), d), e), ]}, g) és h) pontja törlendő, az i) lesz.) (21) Az előző (20) bekezdés c) és d) pontjai szerinti apadást a szemleívben csak akkor lehet kiadásba helyezni, ha ezekben a pontokban körülírt jogcímek fennforgását a polgármester megállapítja és a megsemmisülés, megromlás címén előálló hiányok leírását elrendeli, míg a (20) bekezdés a), b) és e) pontjai szerinti természetes apadást és párolgást a készletfelvétel alkalmával kell minden különösebb engedély nélkül a szemleívben kiadásba 1 helyezni. 19. §. (5) A feltételes adómentességgel bíró szeszfőzdék szemleívében nyilvántartott szesz, egetett (nem édesített) szeszesitalok és folyadékok számszerű készletéből — ha a készletfelvétel hiányt állapítana meg — gyártási és természetes apadás címén adómentesen leírható a feltételes adómentességgel kezelt szeszkészlet valóságos hiánya, de legfeljebb a készletfelvételnél ténylegesen talált készlet évi 4, tehát havi %%-a. (7) A feltételes adómentesen beraktározott szeszből készített rum megadóztatása a feltételes adómentesség szabályai (10. §) szerint történik. A feltételes adómentesen beraktározott szeszből készített rumnak a rumszemleívben nyilvántartott, számszerű készletéből — ha a készletfelvétel hiányt állapítana meg — raktári és gyártási apadás elmén adómentesen leírható a valóságos hiány, de legfeljebb az utolsó készletfelvétel óta gyártott rummennyiség 4%-a. 21. §. (3) A sörnél fejtéssel és palackozással kapcsolatos veszteség címén a palackozásra kerülő mennyiségnek legfeljebb 5%-ig terjedő adómentes leszámításnak van helye. 22. §. (2) Minden egyéb, a jelen szabályrendelet és az ennek alapján kiadott engedélyek rendelkezéseibe ütköző cselekmény vagy mulasztás, mint kisebb jövedéki kihágás, a 2700/1948—1. b. P. M. sz. rendelet 10. §-a alapján 3000 Ft-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Egyúttal kimondja a közgyűlés, hogy a 395/1938. kgy. sz. szabályrendeletben előforduló »m. kir.« megjelölést mindenütt el kell hagyni és a »pengő«-ben megállapított összegeket ugyanolyan összegű »forint«-ban megállapítottnak kell tekinteni. Kimondja továbbá a közgyűlés, hogy ez a szabályrendeletmódosítás, illetve kiegészítés a 2700/1948— I. b. P. M. sz. rendelet hatálybalépesének napjától, vagyis 1948. évi szeptember hó I. napjától kezdve hatályos. Végül tudomásul veszi a közgyűlés, hogy 1948 szeptember 1-től kezdve az államkincstárt a székesfővárosi borfogyasztási adóbevételből az eddigi 10% helyett 50% illeti meg, amennyiben pedig a székesfőváros-nak a borfogyasztási adóbevétele az 1948. év szeptember—december hónapjaiban kevesebb lenne, mint az 1947 év megfelelő időszakában, a jelenlegi adótételek és az 5500/1947—1. b : P. M. sz. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint eddig érvényben volt adórészesedés mellett lett volna, a különbözetet az államkincstár a székesfővárosnak indokolt esetben megtéríti. Ezt a közgyűlési határozatot az 1930: XVIII. te. 93. §-a értelmében jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz kell felterjeszteni.« ,22. §. (2) Minden egyéb, a jelen szabályrendelet és az ennek alapján kiadott engedélyek rendelkezéseibe ütköző cselekmény, vagy mulasztás mint kisebb jövedéki kihágás, az 1923 : XXXIII. te. 3. §-a alapján 1000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
