Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

7. 1948. november 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 427 - 428 - 429 - 430 - 431

56 !427. Tárgyaltatott a polgármester 68.883/1948— VI. számú előterjesztése a vigalmi adó egyes tételeinek újabb megállapítása tárgyában. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármester előterjesztésére a pénzügyi szak­bizottság meghallgatása után tudomásul veszi a székesfőváros polgármesterének 6,8.300/1948— VI. számú határozatát, amelyben 1948 október 23-tól kezdve tánc- és jambóengedély kereteit meghaladó műsor esetén az osztályon felüli vendéglátó üzemben 4 forintban I. osztályú vendéglátó üzemben 3 « II. osztályú vendéglátó üzemben 2 « állapította meg a személyenkint fizetendő vigalmi adót és amelyben kimondotta, hogy ha a vendéglátó üzemben csak műsor van, de a közönség nem táncolhat, annyi vigalmi adót kell fizetni, mint amennyit a székesfőváros törvény­hatósági bizottságának közgyűlése a 490/1946. kgy. számú határozatában tánc esetére állapított meg. Jóváhagyólag tudomásul veszi továbbá a polgármesternek a 66.044/1948— VI. számú azon határozatát, amelyben kimondotta, hogy 1948 augusztus 1-től kezdve a vendéglátó üzemekben (kávéház, vendéglő, bridzs-szalón) a kártyajáték után esedékes vigalmi adót a kártyapénz 50%-ának megfelelő értékű adójegyekkel kell leróni. Elhatározza a közgyűlés, hogy 1948 november 15-től kezdve vendéglátó üzemekben az alábbi, személyenkint esedékes vigalmi adótételeket állapítja meg. Osztályon felüli és I. osztályú vendéglátó üzem zene, tánc, vagy csak műsor setén 1.— Ft tánc és műsor esetén 2.— « II. osztályú vendéglátó üzem zene, tánc, vagy csak műsor esetén —.60 Ft tánc és műsor esetén 1.— « III. osztályú és korcsma vendéglátó üzem zene, tánc, vagy csak műsor esetén —.60 Ft tánc és műsor esetén 1.— « Végül kimondja a közgyűlés, hogy a kisebb táncmulatságok, ahol belépődíj nincs, vagy a belépődíj személyen kint legfeljebb 3 forint, a vigalmi adó alól mentesek. Ezt a közgyűlési határozatot az 1930: XVIII. te. 93. §-a értelmében jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz kell felterjeszteni. ' !428. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 215.524/1948— X. számú előterjesztését a Ságvári Poliklinika és a XIII. ker. Egészségház orvosi és egyéb állásainak szervezése tárgyában. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármester előterjesztésére, amelyhez a köz­egészségügyi és a pénzügyi szakbizottság is hozzájárult, a XIV. ke.r. Egészséggondozó Intézet Ságvári Poliklinika és a XIII. ker. Egészségház orvosi teendőinek ellátására az intézeti orvosi szakon — az e szaknak megfelelő fizetési fokozatokba sorolt — egy vezető főorvosi, kilenc intézeti orvosi- (kettő belgyógyász, egy sebész, egy nőgyógyász, egy ideggyógyász, kettő orr-, fül- és gégész-, kettő fogászszakorvosi), valamint egy határidős intézeti alorvosi állást szervez. Kimondja a közgyűlés, hogy az egészséggondozó intézeti orvosi szakhoz tartózó valamennvi alkalmazottnak — kivéve az egy határidős alorvost, aki a XIII. ker. Egészségház fekvőosztályán teljesít a közkórházi másodorvosaihoz hasonló szolgálatot — szakorvosi képesítéssel kell rendelkeznie. Egyalkalommal elhatározza a közgyűlés, hogy a fővárosi közigazgatási alkalmazottak szervezett létszámát a gyógyszerészeti szakon két fővel, a gazdasági szakon két fővel és az altiszti szakon két fővel felemeli. Hozzájárul továbbá a közgyűlés a Ságvári Poliklinikán és a XIII. ker. Egészségházban összesen hat asszisztens (nő), egy laboráns (nő), egy főápolónő, kilenc ápolónő és hat takarítónő alkalmazásához. Felhívja a közgyűlés a polgármestert, hogy a szóbanlevő intézetek személyzeti létszámának most történt megállapításával kapcsolatos évi 32.000 forint többköltségnek fedezése tárgyában az 1949. év folyamán intézkedjék. A közgyűlés ezt a határozatát a belügy- és pénzügyminiszter urakkal történő együttes jóváhagyás végett, a népjóléti miniszter úrhoz terjeszti fel. !429. Dr Szászy Lajos főjegyző felolvassa a szavazatszedő küldöttség jegyzökönyvét, a tiszti főügyészi állásnak titkos szavazás útján való betöltéséről. A jegyzőkönyv szerint az elrendelt titkos szavazási eljárás az Újvárosháza közgyűlési terméhez tartozó szavazóhelyiségben 15 óra 46 perctől 16 óra 46 percig tartott. Ezen idő alatt a törvény­hatósági bizottság tagjai beadtak összesen 150, azaz egyszázötven szavazatot, melyből érvényes volt 149, azaz Egyszáznegyvenkilenc szavazat. Az érvényes szavazatok a következőképpen oszlottak meg: Dr Csobányi Zoltán 148, dr Geiringer Zsigmond 1 szavazatot nyert. Köböl József elnök a szavazás eredményéhez képest • dr Csobányi Zoltán-t Budapest székesfőváros törvényesen megválasztott tisztifőügyészének jelenti ki. Erről a közgyűlés a polgármestert, az alpolgármestert, a Törvényhatósági Elnöki Hivatalt felzeten, a meg­választottat pedig jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. !430. Dr Szászy Lajos főjegyző felolvassa az eskümintát és dr Csobányi Zoltán, az újonnan megválaszott tiszti főügyész leteszi a hivatalos esküt. !431. Köböl József elnök a következő üdvözlő beszédet intézi a megválasztott tiszti főügyészhez : Főügyész Úr! A székesfőváros törvényhatósági bizottsága nevében elsőnek üdvözlöm önt a tiszti főügyészi állás elfoglalása alkalmából. A közgyűlés ennek a nagyfontosságú tisztségnek a betöltésénél elsősorban a rátermettséget, a szaktudást és a politikai megbízhatóságot mérlegelte. Ezért esett a választásunk önre, mert eddigi közéleti működése biztosíték arra, hogy Budapest dolgozó népét képviselő törvényhatósági bizottság bizalmára méltó. Kérem főügyész urat, őrködjék éberen azon, hogy a székesfőváros igazgatására vonatkozó jogszabályok alkalmazásakor m-ndig a haladás szelleme érvényesüljön és az írott jog soha se váljék a fejlődés kerékkötőjévé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom