Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1948

7. 1948. november 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 426

54 állategészségügyi hivatal felügyelete alatt álló sertésszállásokon lefizetett adót a m. kir. állategészségügyi hivatal, végül a d), h) pontok szerint a közvagohidakon, valamint a kirendeltségek által kivetett és beszedett adót. a polgármester téríti vissza. Az e pontban megadott határidőkön túl előterjesztett kérelmekre adóvisszatéritésnek helye nincs. (6) A (3) bekezdés a), i) és j) pontjai szerint a lóvágóhídon beszedett adót a polgármester téríti vissza. 16. §. (4) A budapesti szőlőbirtokosok és szőlőbérlők kötelesek a szüretelés megkezdésének időpontját és a szüret időtartamát a szüret megkezdése előtt három nappal, a szőlő fekvése szerint illetékes ker. adószámviteli osztálynak a bepincézés helyének feltüntetésével írásba bejelenteni. (8) A termelők kötelesek legkésbb a szüretet kivető év február havának végéig bejelenteni a ker. adószámviteli osztálynak, hogy a forrás befejeztével mennyi volt az új bortermésük. egyéb területéről szállították ki — az adószedésével a székesfővárosi közvagohidakon megbízott hivatal vagy szerv, a kőbányai állategészségügyi hivatal felügyelete alatt álló sertésszállásokon lefizetett adót az állategészségügyi hivatal, az e) pont szerint a közvagohidakon, továbbá a kirendeltségeken beszedett adót, végül nem közvetlenül a közvágóhidakról, hanem a székesfőváros egyéb területéről kiszállított adótárgyak adóját a polgármester téríti vissza. A fenti határidőn túl előterjesztett kérelmekre az adót visszatéríteni nem szabad. (6) A (3) bekezdés b), j) és k) pontjai szerint a lóvágóhídon beszedett adót a polgármester téríti vissza. 16. §. (4) A budapesti szőlőbirtokosok és szőlőbérlők kötelesek a szüretelés megkezdésének időpontját és a szüretidőtartamát a szüret megkezdése előtt három nappal, majd a szüret befejezése után négy napon belül a termést a szőlő fekvése szerint illetékes kerületi adószámviteli osztálynak a bepincézés helyének feltüntetésével írásban bejelenteni és ugyanekkor megjelölni azt a bormennyiséget, amelyet saját háztartásuk és szőlőmunkásaik részére kedvezményes adótétel mellett kivannak igénybevenni. (Ezt a bekezdést törölni kell.) (A fenti törlés következtében az eddigi (9) bekezdésből (8) bekezdés lesz.) (Eddig ilyen rendelkezés nincs.) C) A székesfővárosban gyártott pezsgő megadóztatása. (15) A helybeli pezsgőgyártással foglalkozó cégek által készített pezsgő megadóztatása az alábbi módon történik : a) a fizetési bárcával tételesen megadózott borból előállított pezsgő után adókülönbözetet kell fizetni. Az adókülönbözet összege a pezsgő és a bor mindenkori adótétele közötti különbség. Az adókülönbözet a havonként készített pezsgő után havonként és egyösszegben esedékes. b) a pezsgőgyártással foglalkozó oégek a feltételes fogyasztási adómentesen beraktározott borból a gyártásra ténylegesen felhasznált mennyiséget estről esetre kötelesek bejelenteni és az adót a 10. § (2) bekezdése szerint befizetni. (A fenti új rendelkezés következtében a C) jel D) jelre, a D) pedig EJ-re, a (15) bekezdés (16) bekezdésre, a (16) (17)-re, a (17) (18)-ra, a (18) (19)-re és a (20) (21)-re változik.) (17) A polgármester évről-évre, a szüreti év megállapításával kapcsolatban intézkedni jogosult, hogy az alábbi feltételtől függően seprős bor és must is feltételes borfogyasztási adómentesen beraktározható legyen. Ez esetben azonban a bepincézendő seprős bor és must valóságos mennyisége helyett a valóságos bor- és mustmennyiségnek vörös bornál 6%-os, fehér bornál 10%-os forfási veszteséggel, illetve seprőtartalommal csökkentett részét kell feltételes adómentesen beraktározottnak tekinteni és ennek megfelelően közvetlenül a borszemleívbe bevezetni. (19) A feltételes adómentes raktározásra szolgáló pincéknek a borszemleívben nyilvántartott számszerű készletéből — a készletfelvételnél megállapított hiány esetén — adómentesen leírható : a) természetes apadás elmén a feltételes adómentesen raktározott borkészletekben talált valóságos hiány, de legfeljebb a készletfelvételnél talált tényleges készlet havi 7»%-a; továbbá a kezelést megelőzőleg hat órával előbb írásban tett bejelentés estén b) második és minden további átfejtésre 05%-a; c) szűréssel kapcsolatos átfejtésre 0-5%-a; d) derítéssel kapcsolatos átfejtésre 0'5%-a ; e) savcsökkentéssel kapcsolatos átfejtésre 05%-a ; f) hordós borok csírátlanítására (pasztőrözésre) 0-5%; (18) A polgármester évről-évre, a szüreti év megállapításával kapcsolatban intézkedni jogosult, hogy az alábbi feltételektől függően seprős bor és must is feltételes borfogyasztási adómentesen beraktározható legyen. Ebben az esetben azonban a bepincézendő seprős bor és must valóságos mennyisége helyett a valóságos bor- és mustmennyiségnek a törkölyön erjesztett vörös bornál 6%-os, fehér és siller bornál 9%-os forrási veszteséggel illetve seprőtartalommal csökkentett részét kell feltételes adómentesen beraktározoítnak tekinteni és ennek megfelelően közvetlenül a borszemleívbe bevezetni. (20) A feltételes adómentes raktározásra szolgáló pincéknek a borszemleívben nyilvántartott számszerű készletébői — a készletfelvételnél megállapított hiány esetén — adómentesen leírható : a) természetes apadás és párolás címén a feltételes adómentesen raktározott borkészletekben talált valóságos hiány, de legfeljebb, a készletfelvételnél talált tényleges készlet évi 3%-a, tehát havi %%-a; b) borkezeléssel kapcsolatos pinceműveletek (fejtés) során előálló veszteségnek címén általában legfeljebb egyszeri 1%, palackozással is foglalkozó feleknél legfeljebb egyszeri 2% és kizárólag palackozással foglalkozó feleknél legfeljebb egyszeri 3% ;