Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

3. 1947. március 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 88 - Szabályrendelet Budapest székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak létszámáról, továbbá illetményeik és nyugellátásuk rendezéséről.

40 1947 március 12-iki közgyűlés. 88. szám. rendszeres illetmények közötti különbözet a behelyettesítés tartamára behelyettesitési pótlék cimén jár. (2) A behelyettesitési pótlék havi előleges részletekben esedékes. 18. §. Képviseleti átalány. A polgármester havi 1000 forint, az alpolgármesterek havi 700 forint nyugdíjba be nem számító képviseleti átalány­ban részesülnek. III. FEJEZET. A nyugdíjasokra vonatkozó rendelkezések. 19. §. A nyugellátás alapjául beszámítható szolgálati időre vonatkozó egyes rendelkezések módosítása (1) A székesfővárosi közigazgatási alkalmazottak lét­számában szervezett rendszeres állásokra véglegesen alkal­mazottaknak az alkalmazásukat közvetlenül megelőzőleg bármilyen ideiglenes munkakörben, rendes napi elfoglaltság mellett a székesfőváros közigazgatásánál eltöltött szolgálati idejét az ellátás alapjául be kell számítani. (2) A 677-a/1939. kgy. számú szabályrendelet I. § (2) bekezdése hatályát veszti. (3) Az ellátás megállapításánál be kell számítani azt a szolgálati időt, amelyet az alkalmazott a székesfőváros üzemeinél eltöltött, ha ez a szolgálati idő a székesfőváros üzemi alkalmazottaira érvényes nyugdíjszabályzat szerint megállapítható ellátás szempontjából beszámításra alkalmas. (4) Annál az alkalmazottnál, akinek szolgálati idejében a megengedettnél hosszabb tartamú megszakítás mutatkozik, a megszakítást megelőző, de egyébként beszá­mítható szolgálati időt a nyugellátás alapjául be kell számítani. (5) A teljes összegű nyugdíjra igénytadó szolgálati idejét még be nem töltött és tényleges szolgálatot teljesítő nyugdíjas alkalmazottnak nyugdíjas minőségben eltöltött tényleges szolgálati idejét, akár az 5600/1940. M. E. számú rendelet alapján szolgálattételre kötelezettként, akár szer­ződéses vagy tiszteletdíjas minőségben teljesített szolgálatot, a nyugellátás alapjául be kell számítani. Ebben az esetben a nyugdíjasnak tényleges szolgálatban eltöltött szolgálati idejét a fizetési fokozatba való besorozás szempontjából is figyelembe kell venni azzal a megszorítással azonban, hogy a jelen rendelet alapján a nyugdíjas alkalmazott legfeljebb egyízben léphet elő a közvetlenül magasabb — még fokozatos előlépés útján elérhető — fizetési osztályba. (6) A szabadpályán eltöltött szolgálati időnek a nyug­díjba beszámítható szolgálati időhöz való hozzászámítása tekintetében a 7380/1946. M. E. és 70.139/1946. B. M. számú rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) A főiskolai képesítés megszerzése után közszolgá­latba lépett olyan alkalmazottnak, aki főiskolai képesítéshez kötött állást tölt be,a nyugdíj megállapításánál beszámítható szolgálati idejéhez kérelmére öt évet hozzá kell számítani, az így megállapított szolgálati idő azonban ezeknél az alkalma­zottaknál a főiskolai képesítés címén tovább nem emelhető. 20 §. Baleset stb. alapján járó kedvezményes ellátás. (1) A nyugdíjszabályrendelet 13. §-ában foglalt rendel­kezések az alábbi rendelkezésekkel egészíttetnek ki. (2) A tűzoltóságnak azt a tagját, aki szolgálatának teljesítése közben szerzett sérülése (betegsége) következté­ben három éven belül teljesen szolgálatképtelenné vált, — szolgalati idejére, valamint arra való tekintet nélkül, hogy ideiglenes vagy végleges minőségben volt-e alkalmazva — beszámítható javadalmazásának teljes összegével felérő nyugdíjban kell részesíteni. (3) Ha a tűzoltóság tagja a (2) bekezdésben említett körülmények következtében egy év alatt életét vesztette, özvegyét férje beszámítható javadalmazása teljes összegé­vel felérő ellátásban kell részesíteni. Ha az ilyen özvegy újból férjhez megy, kérelmére a polgármester az engedélye­zett özvegyi ellátás 50%-ána.k élvezetében meghagyhatja. (4) A nyugdíjszabályrendelet hatálya alá tartozó alkal­mazottak és hozzátartozóik, akiknek az 1927 : XXI. te. értel­mében baleset esetén kártalanításra (járadékra) van igényük, a 1 örvényes kártalanításnak megfelelő ellátásra jogosultak abban az esetben, ha az alkalmazott, illetőleg hátra­maradottal' részére az ellátásukra vonatkozó egyéb rendel­kezések alapján járó szabályszerű ellátás a törvényes kár­talanítási ellátásnál kevesebb lenne. (5) A nyugdíjszabályrendelet, illetőleg a jelen szabály­rendelet egyéb rendelkezései szerint megállapított ellátási összegeket a törvényszerű kártalanítás címén folyósított ellátás összegébe be kell tudni. 21. §. Nyugdíj. (1) Az ellátásban részesülő nyugdíjasok, valamint az özvegyek ellátási díjait a jelen szabályrendelethez tartozó 3., számú kimutatásban feltüntetett összegek (beszámítható javadalmazás) alapulvételével kell megállapítani. (2) A nyugdíjba beszámító pótlékokat — a 16. §-ban szabályozott módozatok mellett — a nyugdíj kiszámításánál az (1) bekezdésben meghatározott alaphoz hozzá kell számítani. 22. §. » Végkielégítések összegének megállapítása. (1) Az alkalmazottat megillető végkielégítés összegét a (2) bekezdésben meghatározott beszámítható javadalmazás alapulvételével éspedig öt beszámítható szolgálati évig az említett javadalmazásnak hat havi összegében, öt évnél több, de tíz évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő esetén pedig az említett javadalmazásnak tizenkét havi összegében kell megállapítani. (2) A végkielégítések összegének kiszámításánál az (1) bekezdésben említett beszámítható javadalmazásként a jelen szabályrendelethez csatolt 3. számú kimutatásban feltünte­tett összegek 60%-át kell számításba venni. 23. ,§. Özvegyi nyugdíj. Az özvegyi nyugdíjat a férj nyugdíjának alapjául szolgáló összeg [21. § (1) és (2) bekezdés] 50%-ában kell megállapítani, ha azonban a már nyugalmazottként meghalt férj nyugdíját az alapul szolgáló összeg 50%-ánál kisebb százalékban állapították meg, az özvegyi nyugdíjat ebben a kisebb száza'ékban kell megállapítani. 24. §. Családi pótlék. Nevelési járulék. (1) A nyugdíjasok ugyanolyan összegű családi pótlék­ban részesülnek, mint a tényleges szolgalatban álló alkal­mazottak. (2) Az atyátlan árva nevelési járulékát a nyugdíj­szabályrendelet 35. §-ában foglalt rendelkezéseknek meg­felelően kell megállapítani, az így megállapított nevelési járulék összege azonban a családi pótlék összegénél kevesebb nem lehet. (3) A hősi halált halt alkalmazott atyátlan árvájának nevelési járulékát a (2) bekezdés szerint járó nevelési járulék másfélszeres összegében, a szülőtlen, valamint a szülőtlennel egyenlőnek tekintendő árva nevelési járulékát a (2) bekezdés szerint járó nevelési járulék kétszeres összegében kell meg­állapítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom