Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

3. 1947. március 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 88 - Szabályrendelet Budapest székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak létszámáról, továbbá illetményeik és nyugellátásuk rendezéséről.

1947 március 12-iki közgyűlés. 88. szám. .-_ 39 (2) A próbaidő tartama alatt a polgármester az alkal­mazott szolgálati jogviszonyát bármikor, minden egyéb igénv nélkül megszüntetheti. Ha a próbaidőre kinevezett alkalmazottat a próbaidő lejárta előtt el nem bocsátják, állásában megerősítettnek kell tekinteni. A megerősítésről az alkalmazottat értesíteni kell. (3) Az az alkalmazott, akit az előirt képesítés meg­szerzésétől feltételezetten neveztek ki, az egyévi próbaidő eltelte után is csak akkor tekinthető állásában megerősített­nek, ha az állására előírt képesítést megszerezte. (4) Az előirt képesítés megszerzésétől feltételezetten kinevezett alkalmazottakra egyebekben a 466/1943. kgy. számú szabályrendelet 43. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kel! alkalmazni. (5) A közkórházi határidős orvosok szolgálati jog­viszonyára nézve továbbra is a 756/1940. kgy. számú szabály­rendelet 28—33. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók. 10. §. A szolgálati sorrend megállapítása. (1) Az alkalmazottak szolgálati sorrendjét szakonként (alkalmazotti csoportonként) és állásonként a fizetési osztály és fizetési fokozat, ezen belül az illető fizetési fokozat­ban eltöltendő rövidebb várakozási idő, ha az egyezik, a magasabb képesítés, végül ha ez is egyezik, a magasabb életkor állapítja meg. (2) A választott tisztviselők között a szolgálati sor­rendet szakonként és állásonként a választás napja, ha ez egyezik, a megelőzőleg elfoglalt fizetési osztály és fizetési fokozat, ezen belül az illető fizetési fokozatban eltöltendő rövidebb várakozási idő, ha ez egyezik, a magasabb képesítés, yégül ha ez is egyezik, a magasabb életkor állapítja meg. II. FEJEZET. A tényleges alkalmazottak illetményei. M. §. Fizetés. A tényleges szolgálatban álló alkalmazottakat a jelen szabályrendelethez tarcó 2. számú kimutatásban feltün­tetett havi fizetések illetik meg. 12. §. Családi pótlék. (1) A családi pótlék összege a figyelembevehető család­tagok után személyenként havi 18 forint. (2) Az alkalmazottnak csak abban az esetben van vala­mely családtag után családi pótlékra igénye, ha az illető családtagnak a családi pótlék kétszeres összegét meghaladó keresete vagy jövedelme nincs. (3) Gyermek után a családi pótlék minden alkalma­zottnál a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig jár. (4) Az alkalmazott részére tanulmányokat folytató tizennyolcadik életévét betöltött gyermeke után legfeljebb huszonnegyedik életévének betöltéséig a családi pótlék akkor engedélyezhető, ha az alsófokú, középfokú iskolát vagy egye­temet (főiskolát) végző gyermek a tanulmányokat legalább olyan eredménnyel folytatja, hogy a megszabott tanulmányi időszaknak vagy vizsgálatnak teljes megismétlésére nem utasittatik. (5) A (4) bekezdésben megkívánt tanulmányi eredményt az alfófokú vagy középfokú iskolát végző gyermeknél éven­ként egy ízben, mégpedig október hó folyamán, az egyetemet (főiskolát) végző gyermeknél évenként két ízben, mégpedig április és október hó folyamán a tanintézet, egyetem (főiskola) bizonyítványával kell igazolni. (6) A tanulmányi családi pótlék utalványozása és kifizetése tekintetében a családi pótlékra vonatkozó általános szabályok irányadók. (7) Annak a nőalkalmazottnak, akinek közszolgálatban nem álló férje a háborús cselekményekkel kapcsolatban eltűnt, a 143/1942. kgy. számú szabályrendelet 4. § (8) bekezdése értelmében abban az esetben is igénye van családi pótlékra, ha az eltűnéssel kapcsolatban férjét még nem nyilvánították holttá. 13. §. Lakáspénz. Természetbeni lakásért járó téritek. (1) Külön lakáspénz folyósítása további intézkedésig szünetel. (2) Azoknak az alkalmazottaknak a fizetéséből (ll.§), akik természetbeni lakásban részesülnek, a 2. számú kimu­tatásban feltüntetett fizetések 15%-át lakáspénz cimén levonásba kell hozni. (3) A természetbeni lakásban részesülő közkórházi másodorvosok illetményeiből lakáspénz címén a lakbér­segélyt (14. §) kell levonásba hozni. (4) Azoknak az alkalmazottaknak a fizetését, akik nem hivatali állásuk után, hanem valamely különleges teendő dijazásaképen (ni. Ii.:.felügyelői teendők ellátásáért, éjszakai őrszolgálatért stb.) kapnak természetbeni lakást, lakáspénz címén levonás nem terheli. 14 í Lakbérsegély. (1) A tényleges szolgálatban álló alkalmazottakat lakbérsegély illeti meg. (2) Az alkalmazottat lakbérsegély illeti meg azok után a családtagok után is, akik után családi pótlékban részesül. (3) A lakbérsegély összege az alkalmazott és a (2) bekez­désben említett családtagjai után személyenként havi 15 forint. 15. §. Közlekedési segély. A tényleges szolgálatban álló alkalmazottakat havi 30 forint közlekedési segély illeti meg. 16. §. Nyugdíjba beszámító személyi pótlék. (1) A (2) és (3) bekezdésben felsorolt alkalmazottak nyugdíjba beszámító személyi pótlékban részesülnek. (2) A nyugdíjba beszámító személyi pótlék: a) az árvaszéki elnök, a tiszti főorvos, a statisztikai hivatali igazgató, a számszéki igazgató és a főszámvevő részére, továbbá — a III. fizetési osztály 1. fokozatában eltöltött 3 év után — a tanácsnokok részére, a III. fizetési osztály 1. fokozatára és a II. fizetési osztályra megállapított havi fizetés mindenkori különbözete; b) a kerületi elöljárók, az árvaszéki elnökhelyettesek, a tiszti főügyészhelyettesek, a tiszti főorvoshelyettes, a statisztikai hivatali igazgatóhelyettes, a számszéki helyettes igazgató és a főszámvevőhelyettesek részére a IV. fizetési osztály 1. fokozatára és a III. fizetési osztály 2. fokozatára megállapított havi fizetés mindenkori különbözete. (3) Az az alkalmazott, akinek egyetemi magántanári épesítése van, olyan összegű nyugdíjba beszámító személyi pótlékban részesül, amely havi fizetését a következő maga­sabb fizetési osztálynak arra a fizetési fokozatára megállapí­tott havi fizetésre egészíti ki, amelybe az alkalmazott abban az esetben tartoznék, ha ténylegesen is a következő magasabb fizetési osztályba sorozott állást töltene be. (4) A (2) és (3) bekezdésben szabályozott pótlékokat a nyugdíj megállapításánál olymódon kell figyelembe venni, hogy a pótlék folyósítása szempontjából alapulvett maga­sabb és alacsonyabb fizetési fokozatokra megállapított beszámítható javadalmazás mindenkori különbözetét a nyugellátás alapjához hozzá kell adni. 17. §. Behelyettesítési pótlék. (1) A magasabb állásra behelyettesített (1934 : XII. te. 16. § (I) bek.) alkalmazott részére a ténylegesen betöltött és a behelyettesítés útján betöltött állásával egybekötött

Next

/
Oldalképek
Tartalom