Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

9.1 1947. július 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 430 - 431 - 432 - 433 - 434 - 435

204 1947 július 30-iki közgyűlés. 430—435. szám. !430. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 87.436/1947— VII. számú eloterjesztését'néhai dr Szántó Ferencné volt ny. polgári iskolai tanár Gizella nevű gyermeke részére életjáradék engedélyezése tárgyában. M u i£k-C0ll^ l< T A törvényhatósági bizottság közgyűlése a polgármesternek a közoktatási szakbizottság által pártolt ^előterjesztésére néhai özv. dr Szántó Ferencné volt nyűg. polg. iskolai tanárnak az 1900. évi október hó 26-án született teljesen munka- és keresőképtelen Gizella nevű gyermeke részére életjáradék címén 1947. évi március hó 1-től kezdve havi 43 forint 40 fillért, továbbá havi 15 forint lakbérsegélyt engedélyez *$'** ' a költségvetés VII. fejezet (Közoktatás) XXII. cím (Nyugellátások) kiadási 1. rovata terhére. A közgyűlés ezt a határozatát jóváhagyás végett a magyar belügyminiszterhez terjeszti fel. i !431. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 87.408/1947— VII. számú előterjesztését néhai Vándory József volt népiskolai tanító Endre nevű gyermeke után életjáradék engedélyezésé ügyében. %>• %.<IU. A törvényhatósági bizottság közgyűlése a polgármesternek a közoktatásügyi szakbizottság által .. pártolt előterjesztésére néhai Vándory József volt népiskolai tanítónak az 1928. évi szeptember hó 22-én ;övq4<|!/|tyi született Endre nevű teljesen munka- és keresőképtelen gyermeke részére életjáradék címén 1947. évi március hó 1-től kezdődően havi 21 forint 70 fillért, továbbá havi 15 forint lakbérsegélyt engedélyez a költségvetés VII. fejezet (Közoktatás) XXII. cím (Nyugellátások) kiadási 1. rovata terhére. . Á közgyűlés ezt a határozatát jóváhagyás végett a megyar belügyminiszterhez terjeszti fel. !432. Tárgyalja a közgyűlés Baráth Géza bizottsági tagnak a XIV. ker., Álmos vezér-tér 9. sz. iskola­épület kibővítése ügyében benyújtott önálló indítványát. A törvényhatósági bizottság közgyűlése a polgármester előterjesztésére az indítványt elutasítja, mert a szóbanlevő iskolaépület olyan nagymértékű kibővítése, hogy abban még másik két iskola is elhelyez­hető legyen, nem lehetséges. Az épület alapépítménye további emeletek ráépítését nem bírja el. Az udvar és a kert erre a célra való igénybevétele pedig iskolai szempontokból nem volna megfelelő és célszerű. ­!433. A közgyűlés tárgyalja a polgármester 147.768/1947— IX. számú előterjesztését Jászi Ferenc bizottsági tagnak lakásépítő szövetkezet létesítése ügyében benyújtott önálló indítványa tárgyában. A közgyűlés szükségesnek tartja Budapest Székesfőváros területére kiterjedő hatáskörrel egy önálló lakásépítési szövetkezet létesítését. Utasítja a közgyűlés a polgármestert, hogy sürgősen dolgoztassa ki Budapest nyomasztó lakás­problémáinak 'megszüntetését célzó lakásépítő szövetkezet tervezetét, amelyben a székesfővároson kívül magánosok, gyárosok és üzemek is résztvesznek. Folytassa le ezért az érdekeltekkel a szükséges tárgyalásokat és ennek eredményéről tegyen jelentést a közgyűlésnek. !434. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester előterjesztését dr Matits Lajos bizottsági tagnak a koldus­kérdés gyors rendezése ügyében benyújtott önálló indítványa tárgyában. A közgyűlés tudomásul veszi, hogy a polgármester feltétlen megoldandó szociálpolitikai feladatnak tartja a kolduskérdés mielőbbi rendezését, ezzel foglalkozik és tanulmányozza a megoldási módozatokat. Utasítja a közgyűlés a polgármestert, hogy a koldtiskérdés eredményes megoldására a legmegfelelőbb tervezetet sürgősen dolgozza ki, az illetékes kormányhatósággal a megoldás érdekében a tárgyalásokat folytassa le és ennek eredményéről tegyen jelentést a következő közgyűlésen. !435. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 179.801/1947— X. számú előterjesztését dr Rékai Pál bizottsági tagnak a társadalmi biztosító intézetek szanálására hozott rendeletek felfüggesztése ügyében előter­jesztett indítványa tárgyában. A törvényhatósági bizottság közgyűlése a polgármester és a közegészségügyi szakbizottság által pártolt előterjesztésére elhatározza, hogy az alábbi felterjesztést intézi a Magyar Népjóléti miniszter úrhoz. Miniszter úr! A jelenleg hatályban levő 1942: XII. te. a közkórházi ápolási díjak megfizetésére egyes betegségeknél különböző fizetési kötelezettséget, illetve mentességet állapított meg a közvetlenül fizetőkkel, alapokkal és betegségi biztosító intézetekkel szemben. E törvénycikk az 1898: XXI. te, valamint az ezt követő 6000/1931. M. E. számú rendeletnek hasonló rendelkezéseit egészítette ki. A törvény indokolása a biztosító intézeteknek és magánosóknak a fizetési kötelezettség alól való mentesítésére vonatkozólag újabb érveket nem tartalmaz, tehát tulajdon­képen az 1898: XXI. te. indokolására támaszkodik. Azok az indokok azonban, amelyek a törvényhozót félévszázad előtt ezen rendelkezések megalkotá­sára késztették, ma már nem mindenben helytállóak és a kórházfenntartó közösséggel szemben nem rríeltá­nyosak. jgy a betegsegélyező pénztárak egyes betegségek ápolási költségeinek viselése alól való mentesí­tésének fooka az volt, hogy a pénztárak a~2%-os betegsegélyező járulékokból a kórházi ápolással járó terheket viselni nern tudták. Ma már a betegségi biztosító intézetek járuléka az akkori 2%-nak a négy­szeresét is eléri, tehát az alacsony járulék most már nem lehet oka a biztosító intézet mentesítésének. A szülőanyák ápolási díjait a törvényjavaslat indokolása az akkori viszonyoknak megfelelően csekély ősszegnek tekintette, mert egyrészt a betegsegélyező pénztárnak akkoriban az egész országban csak mintegy félmillió biztosítottja volt, másrészt pedig a szülések akkor általában a beteg otthonában folytak le. Ma _ azonban nemcsak a biztosítottak száma emelkedett igen nagy mértékben, hanem a szülések is az általános egészségügyi helyzet fejlődése következtében túlnyomó százalékban a közkórházban folytatódnak le, tehát az így felmerülő ápolási költségek is igen jelentős összeget tesznek ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom