Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

9.1 1947. július 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 436

1947 július 30-iki közgyűlés. 435—436. szám. 205 A múltban a biztosító intézet által nem viselt kórházi ápolási költségeket az államkincstár a kórház részéről történt felszámítás alapján a kórháznak teljes egészében megtérítette. A kórház tehát a biztosító intézet mentesítésével nem károsult. Ma azonban a fővárosi kórházak az ilyén ápolások után semmiféle térítést nem kapnak, tehát tulajdonképen a biztosító intézetek a kórházak terhére részesülnek állami támogatásban. : Az ostrom után az épületek sérülései., a felszerelések és berendezési tárgyak hiánya miatt súlyos helyzetbe került kórházak nem nyújthatnak továbbra is ilyen támogatást a biztosító intézetek részére, mert ha a biztosító intézeti tagok után sem térülnek meg az ápolási költségek, akkor a kórházak még fenntartási kiadásaikat sem tudják fedezni és hosszú időn keresztül nem gondolhatnak az újjáépítés fontos 'munkájára. Méltánytalan, hogy a biztosított lakásán lefolytatott szülésnél jobb orvosi ellátást nyújtó kórházi szülés lefolytatásáért a kórház semmiféle térítést ne kapjon a biztosító intézettől. Kétségtelen, hogy a kórházban lefolyt szülésnél kevesebb a valószínűség az utólagos komplikációk bekövetkezésére, tehát a kórházi ápolás a biztosító intézet részére nagyobb biztonságot jelent, mint a beteg otthonában lefolyt szülés. Feltétlenül méltányos tehát, hogy azápolási költséget az ilyen ápolások után is térítse meg a biztosító intézet a kórház részére. Mentesülnek a biztosító intézetek a*hevenyfertőző beteség, trachoma, nemibetegség és elmebetegséggel ápoltak ápolási költségeinek megfizetése aló! is. Ezeknél a betegségeknél kétségtelenül fennáll a betegség gyógyításához fűződő közérdek,.de amellett az egyén egészségének helyreállításához fűződő magánérdek is megkívánja a kórházi ápolást. A biztosító intézetek tagjai a járulékfizetéssel a biztosító intézetre hárítják az egészségük megvédéséhez szükséges kórházi ápolás költségeinek viselését. A biztosító intézet tehát kétségtelenül kötelezettséget vállalt az ilyen betegségben szenvedő biztosítottak gyógykezeléséért is. Feltétlenül méltányosnak tartom tehát, hogy a biztosító intézet ilyen esetben is az ápolással felmerült költségeket viselje. Ebben az esetben az ilyen betegek ápolásba vételéhez megkívánt különleges formalitásokat — hatósági beszállítás, hatósági orvosi bizonyítvány stb. — mellőzni lehetne és az ápolási Költség viselésének eldöntésénél kizárqlag a felvételi, illetve az ápolást szükségessé tevő diagnózist, illetőleg a beteg állapotát . lehetne irányadónak tekinteni. Ez a rendelkezés igen lényeges adminisztratív egyszerűsítéssel járna és amellett igazságos megoldást jelentene úgy a köz, mint a beteg, illetőleg a biztosító intézet szempontjából. A kórházakra nézve súlyos terhet jelent az a rendelkezés is, hogy a biztosító intézetek 7200/1942. M. E. sz. rendelete alapján 28 napon túl az igényjogosult kórházi ápolásért csak az ápolási díj felét térítik meg. Jelenleg a székesfőváros közkórházai, de általában az összes közkórházak olyan súlyos pénzügyi helyzetben vannak, hogy ilyen kedvezményt — önköltség feléért való ápolást —' a biztosító intézetek részére nem nyújthatnak. Ha a biztosító intézetek járulékjövedelme az általuk vállalt betegellátási kötelezettségek teljesítésére nem elegendő vagy a járulék emelésével vagy állami támogatással kell a biztosító intézetek bevételeit emelni, de semmiesetre sem méltányos és csak a közegészségügy súlyos sérelmére lehet továbbra is a biztosító intézetek költségvetési hiányát a közkórházak terhére rendezni. A közkórházak újjáépítésének és korszerűsítésének elmaradása a társadalombiztosító intézeteknek sem érdeke, sőt a kórházak ágyszámának csökkenése, valamint a kórházi felszerelések hiányosságai, valamint korszerűtlensége éppen a társadalombiztosító intézeteknek fog súlyos kárt okozni azáltal, hogy a kórház a tagok részére nem mindig tudja a legkorszerűbb, leggyorsabb és így a legolcsóbb gyógykezelést nyújtani. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága az előadottak alapján feltétlenül indokoltnak és szükségesnek tartja a hivatkozott rendeletek mielőbbi hatályonkívüli helyezését, illetve módosítását annál is inkább, mert a székesfőváros jelenlegi pénzügyi helyzetében a székesfővárost megillető adórészesedések csökkentése, valamint az állam által eddig nyújtott kórházfenntartási átalány elmaradása következtében nem tud fedezetet találni a községi háztartás bevételeiből a kórházi fehérnemőkészlet rendkívül fontos pótlására, továbbá nem tudja biztosítani a kórházi személyzetnek a szociális igényeknek megfelelő elhelyezését. Mindezeknek a szükségleteknek kielégítő fedezésére csak akkor nyílik lehetőség, ha a miniszter úr a kórházi bevételek fokozását lehetővé teszi, ezért a székesfőváros törvényhatósági bizottsága kéri miniszter urat, legyen szíves az 1942. évi XII. tc.-nek oly értelmű módosítását kezdeményezni, hogya szülés, fertőzőbetegség, nemi betegség és trachoma, valamint elmebetegség esetén az ápoltak után a biztosító intézetek a teljes ápolási díjat térítsék meg a kórház részére. Ebben az esetben a fertőzőbeteg, nemibeteg és trachomás beteg kórházbaszállítását, illetve kórházi felvételét nem kellene előzetesen hatósági orvosi intézkedéshez, illetve bizonyítvány bemutatásához kötni, hanem a kórházi ápolás folyamán megállapított diagnózis alapján lehetne az ápolási díj fizetési kötelezettségét elbírálni. Továbbá szíveskedjék a 7200/1942. M. E. sz. rendelet megváltoztatásával a biztosító intézeteket arra kötelezni, hogy a 28 napon túl is az igényjogosultság teljes időtartama alatt a kórházak részére teljes ápolási költséget térítsenek meg. !436. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 222.713/1947—

XI. számú előterjesztését Igaz Sándor bizottsági tagnak a fasisztaellenes harcok hősi halottainak állítandó emlékmű ügyében benyújtott indítványa tárgyában. A székesfővárosi törvényhatósági bizottság hozzájárul ahhoz, hogy a. székesfőváros emlékművet állítson azoknak a magyar hősi halottaknak, akik az ostrom alatt áldozták életüket a fasiszták elleni harcban. Az emlékmű megvalósítására az I947/48-as költségvetés keretében kerülne sor. Az emlékmű elhelyezésére Zeöke Pál részéről tett javaslatokat (Döbrentey-tér, Mártírok-útja, Mechwart-Iiget, Széna-tér, Malinovszki-fa'sor) és Harangozó Antal részéről tett javaslatot (Fő-utca) a közgyűlés a polgármester figyelmébe ajánlja, azzal a megjegyzéssel, hogy a végleges állásfoglaláshoz az illetékes közművelődési szakbizottság véleményét hallgassa meg. Zeöke Pál inditványára a közgyűlés felkéri a polgármestert, keresse meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, hogy a Székesfőváros területén egy alkalmas teret: ^Ellenállás terének« nevezzen et. Felhívja a közgyűlés a polgármestert, hogy az emlékmű megvalósítására irányuló intézkedéseket késedelem nélkül tegye meg.