Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

6.2 1947. május 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 249 - 250 - 251

118 1947 május 30-iki közgyűlés. 248—251. szám. a Csillaghegyi Gyógy- és Strandfürdő Részvénytársaság csillaghegyi fürdőtelepének a Vízművek által termelt vízzel való ellátásához hozzájárul és felhatalmazza a polgármestert, hogy a Vízművek 800 milliméteres főnyomócsövéből leágazó összekötőcső fektetéséhez az engedélyt az alábbi feltételek mellett megadhassa. 1. Kérelmezőnek a székesfővárosi vízművek csövére való rákapcsolásához szükséges engedélyt Békásmegyer községtől meg kell szereznie és ezt az összekötőcső elkészítése előtt a Vízműveknél be kell mutatnia. 2. Az összekötőcső elkészítésének és elvágásának, illetve átkapcsolásának összes költségei engedélyest terhelik. 3. Kérelmező a fogyasztott víz után a budapesti ipari fogyasztókra mindenkor kötelező köbméterenkénti egységárnak 15%-kai növelt összegével számlázott vízdíjat tartozik a Vízműveknek fizetni. Jelenlegi ipari vízdíj 78 fillér, tehát ennek megfelelően 90 fillér lesz a víz egységára. 4. A vízfogyasztás díjára, a vízmérő sértetlen megőrzésének biztosítására, valamint az összekötőcső leszerelésének költségeire 1500 forint biztosítékot kell a Vízművek pénztárába befizetni. A Vízműveknek jogában áll a biztosítékból a mindenkor érvényben levő vízszolgáltatási szabályrendeletben megállapított határideig be nem fizetett vízdíjat, vízmérőhasználati díjat és a vízmérő sérüléséért vagy elvesztéséért netán fizetendő összegeket minden további felszólítás nélkül levonni. Ugyancsak a biztosíték terhére szereli le a Vízművek az ingatlan vízellátására szolgáló összekötőcsöveket, ha a vízszolgáltatást meg kell szüntetni. 5. Ha a biztosíték összege az előző pontban felsorolt valamely okból lecsökkenne, akkor engedélyes köteles azt a Vízművek felhívására, a felhívás kézhezvételétől számított 3 nap alatt az eredeti összegre kiegészíteni. Ha az engedélyes ezt elmulasztja, akkor a Vízműveknek joga van a vízellátást belátása szerint külön értesítés nélkül véglegesen vagy ideiglenesen megszüntetni. 6. Engedélyes a Vízművekkel szemben netán a biztosítéki összegen felüli tartozásait is köteles megfizetni. 7. A vízszolgáltatással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kérdésben a Budapesten mindenkor érvényben levő vízszolgáltatási szabályrendelet (jelenleg a 350/1937. és 301/1938. kgy. sz.), valamint ennek végrehajtása tárgyában kiadott polgármesteri határozatok rendelkezéseit kell alkalmazni s ezt engedélyes magára nézve kötelezőnek ismeri el. 8. Engedélyes a vizet csak saját ingatlanán használhatja. A vizet más ingatlanra átvezetni, vagy másnak vizet eladni nem szabad. Ellenkező esetben a Vízműveknek joga van a vízellátást azonnal megszüntetni. 9. A Vízművek az engedélyes részére nyújtott vízszolgáltatást egy év elteltével engedélyeshez intézett ajánlott levélben foglalt írásbeli nyilatkozattal 60 napra bármikor felmondhatja, ha Budapest székesfőváros vízellátásának zavartalan biztosítása ezt szükségessé teszi. A közgyűlés ezt a határozatát jóváhagyás végett a kormányhatósághoz felterjeszti. !249. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 235.345/1947—

XII. számú előterjesztését a székesfőváros biztosításai ügyében. ^ _ ^vyl'ím-lí'l kkA közgyűlés a polgármesternek az üzemgazdasági és pénzügyi szakbizottságok által is pártolt előterjesztésére a törvényhatósági bizottság közgyűlésének 112/1945. kgy. szám alatt kelt határozatát, amellyel a székesfőváros a közigazgatási és a BSzKRt kivételével az üzemi ingó- és ingatlanvagyonának, továbbá egyéb értékeinek a biztosító intézetek útján való biztosítását megszüntette és a nembiztosításra tért át, hatályon kívül helyezi. Egyúttal elhatározza a közgyűlés, hogy a székesfőváros közigazgatási vagyontárgyai közül 1. a pénzkészleteket tűz- és betöréses lopás ellen, 2. a gépkocsikat szavatosságra biztosítani kell. Ha azonban nagyobb kárveszély folytán más biztosítás, így különösen szavatossági biztosítás is indokolt, akkor ezt a biztosítást is meg kell kötni. A székesfőváros üzemeinek — a részvénytársaságok kivételével — és intézményeinek az átlagosnál nagyobb kárveszélynek kitett vagyontárgyait a biztosító intézetek útján szintén biztosítani kell. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a nagyobb kárveszélynek kitett közigazgatási és üzemi ingó- és ingatlanvagyontárgyak biztosítása vagy nembiztosítása ügyében az illetékes hivatal, üzem vagy intézmény indokolt előterjesztésére e-közgyűlési határozat jóváhagyása után az üzemgazdasági szakbizottság meghallgatásával saját hatáskörében haladéktalanul intézkedjék. A közigazgatási pénzkészletek tűz- és betöréses lopás ellen, valamint a gépjáróművek szavatossági biztosítása ügyében utasítja a közgyűlés a polgármestert, hogy ezeknek a biztosításoknak a feladása iránt is haladéktalanul intézkedjék. Ezt a közgyűlési határozatot a közgyűlés kormányhatósági jóváhagyás végett a magyar belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !250. Elnök bejelenti, hogy a tárgysorozat 27/c pontját, a Budapest Székesfőváros Fűtő- és Főzőkészülékeket Terjesztő Vállalatának felszámolása ügyében tett előterjesztést a polgármester levétetni kéri. A közgyűlés a levételhez hozzájárul. !251. Tárgyalja a közgyűlés Gara Dezső bizottsági tagnak a kiskereskedelem hitelellátása érdekében benyújtott önálló indítványát és a polgármesternek az állandó ipari és kereskedelmi szakbizottság által is pártolt előterjesztésére a kereskedelem- és szövetkezetügyi, továbbá az iparügyi és pénzügyminiszter urakhoz, valamint a Gazdasági Főtanácshoz a következő felterjesztést intézi: Miniszter Úr! Gazdasági életünknek és a főváros dolgozó társadalmának érdekében áll a székesfőváros zavartalan közellátásinak biztosítása, amelyet különösen az elsőrendű közszükségleti cikkeket árusító de tőkehiánnyal küzdő kiskereskedelem megfelelő hitelellátásával kíván elérni.