Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1947

6.2 1947. május 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 252 - 253 - 254 - 255 - 256

1947 május 30-iki közgyűlés. 251—256. szám. 119 Budapest székesfőváros törvényhatóságának közgyűlése indokoltnak és időszerűnek tartja, hogy akiskereskedelem egész gazdasági életünkben hatását kedvezően érezhető hitelellátásban részesüljön,amely a fogyasztóközönség, a főváros dolgozó rétegének érdekeit is szolgálná. Tekintettel azonban arra, hogy a községi háztartás mai nehéz helyzetében a székesfőváros kiskereskedelmének szükséges hitelellátására költségvetési fedezetet nem talál, felkérjük a miniszter urat, hogy a székesfőváros területén az elsőrendű közszükségleti cikkeket árusító kiskereskedelem részére egy 10 millió forintos, a kormányzat részéről folyósítandó hitel érdekében a szükséges intézkedéseket mielőbb tegye meg. Ezt az összeget a székesfőváros a kisipari hitelellátás mintájára, a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt útján kívánja az arra rászoruló érdekeltek kezéhez juttatni, hogy ezzel a kiskereskedelem és a székesfőváros dolgozóinak indokolt megsegítésével Budapest közellátásának további zavartalanságát és annak javulását biztosítsa. !252. Kelemen Lajos bizottsági tag indítványt nyújt be a Márvány-utcai közúti híd helyreállítása tárgyában. 1945 január végén, a Budát védő náci és nyilas banditák felrobbantották a Déli-pályaudvar feletti úgynevezett Márvány-utcai közúti hidat. A híd megsemmisülésével a kocsiforgalom a Németvölgyi-út, Böszörményi-út, Farkasrét, Kis-Svábhegy, valamint a hegyvidék felől a Krisztinaváros, illetve a budai Dunapart, a Petőfi- és Szabadsághíd irányába csak többkilométeres kerülővel bonyolítható le. Miután a Márvány-utcai híd fenntartása a MÁV kötelessége, tisztelettel indítványozom, hogy utasítsa a törvényhatóság a polgármestert, hogy a fentebb említett városrészek forgalma megbénításának megakadályozására az immár két éve romokban heverő híd a legsürgősebb helyrehozása ügyében a közlekedési miniszternél, illetve a MÁV-nál járjon el. Elnök, miután a bizottsági tag a sürgősséget nem kérte, az indítványt a polgármester elé utalja. 253. Kelemen Lajos bizottsági tag indítványt nyújt be az ingyenes dunauszodák felállítása tárgyában. A főváros tehetősebb dolgozói részére számos uszoda és gyógyfürdő áll rendelkezésre. A nehezebb anyagi viszonyok között élők számára eddig ingyenes dunauszodákban oldották meg a fürdési és strandolási lehetőségeket. A meleg idők szükségessé teszik, hogy a polgármester intézkedjen, hogy a Petőfi- és Lánchíd között egy ingyenes vagy legalább is igen mérsékelt áru férfi- és női dunauszodát állítsanak fel. Kérem az ilyen irányú indítvány elfogadását. Elnök megállapítja a sürgősséget, melynélfogva Balogh György műszaki főtanácsos az indítványra vonatkozóan javaslatot tesz. A közgyűlés a javaslatot elfogadja és az indítványt a polgármesternek adja ki. !254. Pintér Géza bizottsági tag indítványt nyújt be a házak helyreállításával kapcsolatos házadókedvezmény tárgyában. Utasítsa a közgyűlés a polgármester urat, hogy mindazokat az intézkedéseket és lépéseket, amelyek a főváros tulajdonában levő és házadó alá eső laktanyák helyreállítására fordított kiadásoknak a 198.000/ 1946—

VII. P. M. számú rendelet alapján a házadóba való beszámítása, vagyis »helyreállítási házadókedvezmény* elnyerése érdekében szükségesek, haladéktalanul rendelje el. A tett intézkedésekről, illetve az elért eredményről tegyen a polgármester úr a közgyűlésnek sürgősen jelentést. Elnök az indítványt a polgármester elé utalja, minthogy a sürgősséget az indítványttevő nem kérte. !255. Szuromy József bizottsági tag indítványt nyújt be a Kisipari Hitelintézet Rt tőkével való ellátása tárgyában. Indítványozom a tisztelt közgyűlésnek, kérje fel a polgármester urat, gondoskodjon arról, hogy a Budapesti Kisipari Hitelintézet megfelelő tőkéhez jusson abból a célból, hogy a kisiparosság megfelelő hitelhez juthasson, miáltal az újjáépítésben még intenzívebben vehet majd részt. Köztudomású az, hogy a kisiparostársadalom volt az elsők között az a réteg, amely nem várt sem begyujtási, sem egyéb segítségre, hanem a maga erejéből fogott hozzá előbb a saját munkahelye, majd a kereskedőtársadalom munkahelyének az újjáépítéséhez és ennek köszönhető elsősorban, hogy Budapest arculata ma már kevésbé mutatja azt a szomorú képet, mint 1945. év tavaszán. Ma a kisipar az ő szorgalmas munkatársaival együtt, szemben a gyáriparral, az értékek 50%-át termeli, és míg a gyáripar minden néven nevezendő juttatásban részesült, addig a kisipar 1946 decemberében kapott egymillió forint kölcsönt, mely összegből a budapesti kisiparosságra csupán 330.000 forint jutott, ha a Budapesti Kisipari Hitelintézet ezt az összeget az igazságnak megfelelően akarta volna kihelyezni, akkor 1—1 kisiparos kb. 2 villamosjegy árához jutott volna. Tehát, ha az állam nem tud vagy nem akar a kisipar segítségére lenni, úgy a fővárosi kisiparosság megsegítése elsősorban a főváros kötelessége, miért is kérem a tisztelt közgyűlést, indítványomat elfogadni szíveskedjék Elnök, miután a sürgősséget nem kérték, az indítványt a polgármester elé utalja. !256. Dr Pásztor Tamás bizottsági tag indítványt nyújt be a háború folymán megsemmisült utcajelző táblák kijavítása és pótlása tárgyában. Az 1947. esztendő folyamán a székesfőváros fokozottabb mértékben számíthat a belső idegenforgalom megindulására és remélhető, hogy ebben az esztendőben már a külföldiek is nagyobb számban fogják Budapestet felkeresni. Az idegenforgalomnak s vendégeink megelégedésének egyik el nem hanyagolható feltétele hogy a hozzánk látogatók a fővárosban minden nehézség nélkül tájékozódhassanak és könnyen találják' meg annak legkisebb utcáját is. De az idegenforgalmi szempontoktól függetlenül is a konszolidációnak s a nyugodt polgári fejlődésnek a kifejezője a biztonságot és rendszerességet kifejező utca- és térjelző táblahálózat, amelynek kiépítése a békeidőkhöz való nyugalmas visszatérést jelezheti. Sajnos, a háború és az ostrom következtében az utcai jelzőtáblák nagyobbik része elpusztult (a házszámtáblákról nem is beszélve) s ma az akinek a fővárosnak kevésbé ismert részében, a budai hegyvidéken vagy a perifériális