Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

5.2 1946. május 22. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 264 - 265

1946 május 22-iki közgyűlés. 263—265. szám. 151 Miniszter Úri Budapest székesfővárosnak az újjáépítés nagy munkájában különösen az iskoaépületek helyreállításával és újjáépítésével kapcsolatosan vannak súlyos gondjai. A főváros valamennyi iskolaépülete megsérült. Igaz ugyan, hogy az épületek nagyobb része, az üvegkároktól eltekintve — az üvegkárok valamennyi iskolaépületben 100%-osak voltak — csak kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedett, de ezzel szemben a súlyosan megrongálódott és részben elpusztult 26 és a teljesen elpusztult 12 iskolaépületnek a használatból részben, vagy egészben való kiesése a már a háború előtt is iskola- és tanteremhiánnyal küzdő fővárost rendkívül súlyos helyzet elé állítja. A főváros a felszabadulás után azonnal hozzáfogott iskolaépületei helyreállításához és újjáépítéséhez. A lendülettel meginduló és sok reménnyel biztató munka azonban már az elmúlt év nyarának elején megtorpant, mivel a főváros nem rendelkezett a szükséges hitelekkel, a kormányhatóság pedig nem bocsátott a főváros rendelkezésére annyi pénzt, hogy a főváros iskoláinak legalább egy részét helyre tudta volna állítani. Nemcsak a megfelelő számú tanterem helyreállítására nem volt elegendő fedezet, de elmaradtak a legsürgősebb tetőfedő-, ablakpótló- és biztonsági (kapu, kerítés, helyreállítási, stb.) munkálatok is. A munkálatok elmaradása következtében iskolaépületeink egy része ma rosszabb állapotban van, mint volt közvetlenül a felszabadulás után, mivel a megsérült és megrongálódott — de javítás nélkül maradt — épületeket az őszi, téli és koratavaszi esőzések, a hó, a fagyok és viharok tovább rongálták és számos iskolaépületben elpusztították még az épületek belső (világító, központi fűtés, vízvezeték, csatorna) berendezéseket is. Meg kell azt is említenünk, hogy több iskolaépületben a szülők, a különböző társadalmi és politikai szervezetek segítségével nagy áldozatok árán helyreállított tantermek és helyiségek is a' tél folyamán, főleg a tetőkárok miatt, újból használhatatlanokká váltak. Az anyagiakban szenvedett károknál nem kisebbek az oktatómunka eredményében szenvedett károk. A jelenlegi tanév már a hatodik, amikor a tanítási időt 10 hónapnál rövidebb időben kellett megszabni. Emellett az iskolaépületek háborús igénybevétele, majd később az iskolaépületek megrongálódása, elpusztulása, tehát egyes iskolaépületek kiesése miatt több iskolát kellett egy-egy épületbe összezsúfolni és a váltakozó tanítást a lehető legmagasabb mértékre fokozni. A tanulók zsúfolása, a váltakozó tanítás fokozása pedig áltatában csak a napi foglalkozási órák csökkentésével lehetséges és ilyképen összezsúfolt iskolák, tanulók elveszítették és sok esetben elveszítik ma is a tanítási munkaidő '/,-át, nem ritkán felét, néhány esetben ennél is többet. Az oktatás ilyen rendje mellett a tanulmányi eredmény tekintetében a tanulók soha nem pótolható veszteségeket szenvednek. A székesfővárosnak az iskolák helyreállításával és újjáépítésével kapcsolatos gondjait két körülmény még súlyosabbá teszi. Egyik körülmény az, hogy nem minden elpusztult, vagy súlyos megrongálódása miatt lebontásra ítélt iskolaépület pótlása halasztható el, a másik pedig az, hogy a főváros egyes részeiben a lakosság gyarapodása (háború utáni költözködések, újabb lakások építése) miatt új iskolaépületek emelése is elodázhatatlanul szükséges. Ezidőszerint új általános iskola építésére van szükség a főváros ostroma alatt megsemmisült XIV., Lőcseiutca 123. sz. baraképületek pótlására és két általános iskola számára szintén új épületről kell gondoskodni a XIII. ker. külső részén, közelebbről megjelölve: a Balzsam-utca, Béke-utca, Fiastyúk-utca, Tomori-út és Űjpalotai-út által határolt városrészben, ahol mind a székesfőváros, mind az Országos Társadalombiztosító Intézet folytatni kívánja még a második világháború előtt megkezdett kislakásos telep építését, de a jelenlegi viszonyok között is ott halasztást nem tűrő helyzet van. A főváros saját bevételeiből még az épületek fenntartásáról Is alig tud gondoskodni, nem tud áldozni tehát sem a helyreállításra, még kevésbé új épületek emelésére. Az utóbb említett két általános iskola — akkor még mint nyolcosztályos népiskola — építését a 100.227/1939—

VII. sz. határozattal előterjesztett és 31/1940. kgy. sz. alatt elfogadott iskolaépítési program a halaszthatatlanul végrehajtandó és legsürgősebb iskolaépítések csoportjába vette fel. A két iskolaépületre annak idején a főváros nyilvános tervpályázatot hirdetett, a tervek fölött a döntés is megtörtént. A fővárc; törvényhatósági bizottsága 196/1940. kgy. sz. határozatával az építkezéseket engedélyezte és a szükséges költségeket kiutalta. A közgyűlés 196/1940. kgy. sz. határozata 36.339/1940—

VII. alatt jóváhagyást nyert. Az említett két iskola építésének újból való felvételére az előkészületeket a folyó év elején megtettük, mivel azonban a szükséges költségek nem állanak rendelkezésre, ezeket a munkálatokat is be kellett szüntetni. Mindezek alapján Budapest székesfőváros közönsége kéri a Pénzügyminiszter Urat, hogy a főváros ostroma alatt elpusztult XIV., Lőcsei-út 123. sz. barakiskola pótlására és a XIII. közigazgatási kerületben építendő, elodázhatatlanul sürgős, két új általános iskola építési költségeire rendkívüli állami segélyt, vagy kölcsönt legyen szíves engedélyezni. A megejtett számitások szerint a három iskolaépület felépítésére 3 millió aranypengőre van szükség. Kérjük az ennek megfelelő forint-összeget a székesfővárosnak sürgősen kiutalni és a székesfőváros által előzetesen, vagy időnként bejelentett részletekben rendelkezésre bocsátani. Kelt Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának 1946 május 22.-én tartott közgyűlésében. Dr. Kerék Mihály i. k., alelnök. !264. Tárgyalja a közgyűlés a polgármesteri X. ügyosztály 181.086/1946. X. számú előterjesztését a budapesti i*r. hitközség alapítványi kórházának házigyógyszertár felállítása tárgyában. A törvényhatósági bizottság közgyűlése a polgármester és a közegészségügyi szakbizottság, valamint a tiszti főorvos úr javaslatára a budapesti izr. hitközség alapítványi közkórházának (XIII., Szabolcs-utca 33. sz. alatt) helyiségében házigyógyszertár felállítása iránti kérelmét pártotólag terjeszti fel a magyar népjóléti miniszter úrhoz. !265. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 222.721/1946. XI. számú előterjesztését a Budapesten felállítandó Bartók Béla emlékmű felállítása tárgyában. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek, a városgazdasági, közművelődési és idegenforgalmi szakbizottság által is elfogadott előterjesztésére az Amerikában elhunyt világhírű magyar zeneszerző és zenetudós Bartók Béla emlékének megörökítése tárgyában a kővetkező határozatot hozta. A közgyűlés tudomásul veszi hogy a polgármester Bartók halálának hlrvétele után a főváros tiszteletének megnyilatkozásaképen pályázatot irt ki a nagy művész Budapesten elállítandó emlékművére. A közgyűlés a maga részéről is helyesnek tartja, hogy az elgondolásban egyszerű és csak átmeneti jellegű megoldásra alkalmas pályázatot a kiküldött bizottság javaslata alapján a polgármester eredménytelennek nyilvánította. Bartók Béla emlékének méltó megörökítését a közgyűlés nagyszabású emlékmű létesítésével tartja megodandónak,amtíynek létrehozása a főváros keretein túlnő, ezért országos mozgalom és gyü tés megindítását látja feltétlenül szükségesnek.