Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

5.2 1946. május 22. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 266 - 267 - 268 - 269

152 1946 május 22-iki közgyűlés. 265—269. szám. Felkéri ezért a közgyűlés a polgármestert, hogy a főváros közönsége nevében keresse meg az illetékes kormány­hatóságokat országos gyűjtés megindítására, és olyan szerv (szoborbizottság) létesítésére, amely a magyar nép háláját és kegyeletét kifejező'emlékmű végleges megvalósítását feladatául tfizi ki. A közgyűlés már most hangsúlyozza, hogy a megalakítandó szervnek, szoborbizottságnak a munkáját céljai elérésében minden tőle telhető módon támogatja és az emlékmű költségeihez hozzájárulását kilátásba helyezi. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának kögyűlése egyidejűen elhatározza, hogy átiratot intéz az összes megyei és városi törvényhatóságokhoz, amelyben a világviszonylatban elismert hírnevet szerzett magyar zeneköltő és zenetudós Bartók Béla emlékének megörökítése, illetőleg a magyar nép hálájának méltó lerovása érdekében hasonló értelemben való állásfoglalást kér. !266. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 222.384/1946— XI. számú előterjesztését Kálmán József bizott­sági tagnak Szabó Ervin volt könyvtárigazgató emlékének megörökítése ügyében benyújtott önálló indítványa tárgyában. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városgazdasági, közmű­velődési és idegenforgalmi szakbizottság által is elfogadott javaslatára a Fővárosi Könyvtárnak elnevezése tárgyában a következő határozatot hozta. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése Kálmán József törvényhatósági bizottsági tag úr indítványával kapcsolatban elfogadja a polgármesternek azt a javaslatát, hogy a Fővárosi Könyvtár neve a jövőben »A Székesfőváros Szabó Ervin Könyvtára* legyen. Szabó Ervin életrajzának megíratására és egy emlékalbum kiadatására, továbbá amint erre lehetőség nyilik, Szabó Ervin művei kiadásának támogatására a közgyűlés a polgármestert kéri fel. !267. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 237.294/1946— XII. számú előterjesztését az elektromos árszabás egyes tételeinek módosítása tárgyában. A közgyűlés a polgármesteri VI. (pénzügyi) és XII. (üzemgazdasági) szakbizottságok meghallgatásával, a polgármester előterjesztése alapján tudomásul veszi, hogy a polgármester 1. a Székesfővárosi Elektromos Műveknél a leolvasási időszak időtartamát a 236.965/1946— XII. számú rendeletével 35 napnál nem hosszabb időtartamban állapította meg, 2. az áram elővásárlási kedvezmény bevezetésével 1946 április hó 15. napjától kezdődően a háztartási fogyasztás első és második tömbjében az annak idején fennállt 30.000-szeres szénszorzószámnak 60.000-szeresre történő felemelésekor végre nem hajtott egységáremelés végrehajtása iránt a 236.965/1946— XII. számú rende­letével utólagosan intézkedett, 3. a Közellátásügyi Miniszter úr 100.943/1946—XIÍ: számú rendeletének, — amely kimondotta, hogy a nem háztartási, vagy nem viszonteladói fogyasztók, amennyiben azok számláikat a bemutatástól számított 3 napon belül nem egyenlítik ki, a fizetés napján érvényben lévő szénszorzószámnak megfelelő villamosenergia egységár szerint tartoznak számlatartozásukat kiegyenlíteni — végrehajtás iránt a 237.107/1946— XII. számú rendeletével intézkedett, 4. a háztartási fogyasztás tömbjeiben a kedvezményesen fogyasztható árammennylséget a 237.107/1946. XII. számú rendeletével akként szabályozta, hogy az árammennyiség a havi első fogyasztási tömbben a téli számlázási időszakban 10 kWó a tavaszi és őszi számlázási időszakban 7 « a nyári számlázási időszakban 5 « a havi második fogyasztási tömbben a téli számlázási időszakban 10 kWó i a tavaszi és őszi számlázási időszakban 7 « a nyári számlázási időszakban 5 « és hogy a most idézett rendeletében azt is kimondotta, hogy a számlázási időszakok szempontjából téli hóna­pokként a november, december, január és február, őszi-tavaszi hónapokként a március, április, szeptember és október, nyári hónapokként pedig a május, június, július és augusztus hónapokat kell számítani. !268. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 237.315/1946— XII. számú előterjesztését az ipari víz egység­árának módosítása tárgyában. A közgyűlés a polgármesteri VI. (pénzügyi) és XII. (üzemgazdasági) szakbizottságok meghallgatásával, a polgármester előterjesztése alapján tudomásul veszi, hogy a Közellátásügyi Miniszter úr előzetes hozzájárulása alapján az 1946 április 16. napját követő számlázástól kezdődő hatállyal — a korábban fennállt szabályzástól eltérően — az ipari víz egységára mindenkor a háztartási víz egységárának háromszorosában nyer megállapítást. !269. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 245.481/1946— XII. számú előterjesztését a székesfőváros április hóra és a további hónapokra engedélyezett magasépítési hitele tárgyában. A közgyűlés a polgármesternek a középítési, valamint a pénzügyi szakbizottság által pártolt előterjesz­tésére tudomásul veszi, hogy a főváros tulajdonában lévő és a háborús sérülést szenvedett épületek helyreállítá­sára a Gazdasági Főtanács által megállapított hitelkeret terhére f. évi április havára »Budapest székesfőváros magasépítési hitele* elnevezés alatt 12.250 millió adópengő folyósításához hozzájárult. Egyben hozzájárul az összegnek kővetkező felosztásához: 1. Lakóházak (kislakasos bérházak és lakótelepek) 3.800 adópengő 2. Üzemi és műszaki épületek (vásárcsarnokok, vágóhidak, nagyvásártelep, tűz­őrségek, kenyérgyár, köztemetők, központi anyagbeszerzések) 3.000 « 3. Iskolák, óvodák (tanügyi épületek) 1.000 « 4. Hivatali épületek (városháza, elöljáróságok, vámépületek) 1.100 « 5. Közkórházak (gyógyfürdők, közegészségügyi intézetek, népfürdők) 1.300 « 6. Népjóléti épületek (árvaházak, szeretetotthonok, menhelyek, anya- és csecsemővédő intézetek) 700 « 7. Közművelődési épületek, (vigadók, színház, múzeum, képtár, műemlékek) .... 750 « 8. Kegyúri épületek (templomok, plébániák) 550 « 9. Laktanyák 50 « _ összesen 12.250 adópengő Erről a közgyűlés a polgármester urat, a VI. és XIH. ügyosztályokat, a számszéki igazgató urat, a főszám­vevő urat és a számvevőséget értesiti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom