Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1945
5. 1945. november 28. alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 132
406 - 1945 november 28-iki alakuló közgyűlés. 131—132. szám. És itt, mélyen tisztelt Közgyűlés, hadd álljak meg egy pillanatra, hogy a főváros közönsége* nevében hálásan megszorítsam Vas Zoltán polgármester kezét. Igazi polgármester volt, igazi fia ennek a szerencsétlen városnak. Példát mutató munkát végzett. Keze nyomán ez a város újra város lett, lüktető életű, eleven város. Vas Zoltán táplálta és kitakarította, új életre keltette ezt a sokat szenvedett várost és nem én méltatom érdemeit, hanem azok a tények, amelyek lépten-nyomon elénk állnak és dicsérik azt a lelkes, önzetlen, városépítő férfiút, aki éppen hatalmas munkájával írta bele nevét a főváros történelmi könyvébe. Ez az ereje teljességében levő férfiú most új poszton, új munkaterületen áll a közönség szolgálatába. Kísérje őt oda hálás szeretetünk, őszinte elismerésünk és meleg barátságunk. Javaslom, hogy elévülhetetlen érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítsük meg. Az ideiglenes törvényhatósági bizottság, amely egy emberként állt a távozó polgármester mögött, számos fontos határozatot hozott, amelyek közül kétségkívül a legfontosabb a székesfőváros polgármestere részére 1945. július 11-én adott, szinte korlátlan felhatalmazás, amely feljogosította a polgármestert, hogy sürgős esetekben a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben, utólagos jóváhagyás mellett intézkedhessek. Bár az ilyen széleskörű felhatalmazás az önkormányzati gondolattal ellentétben állónak látszik, a közgyűlés tagjainak bölcfteségére vallott, hogy a felhatalmazást mégis megszavazták, mert az ideiglenesség állapotában a szinte pillanatonkint váltakozó követelmények elkerülhetetlenül szükségessé tették az erős kéz cselekvőképességének azonnali biztosítását. Ez volt az egyedüli mód abban az időben és éppen az önkormányzat megerősítésére, mert ezáltal lehetségessé vált, hogy a demokrácia eme legfontosabb alappillérét a kétségkívül hosszadalmas ügyintézés folytán bekövetkezhető, helyrehozhatatlan károk alól mentesítsük. Meggyőződésem, hogy az új törvényhatósági bizottság teljes jóváhagyásával pecsételi meg majd az ideiglenes törvényhatósági bizottság és a polgármester határozatait és intézkedéseit. Tagadhatatlan, tisztelt Közgyűlés, hogy az akkori nehézségek javarészt még mostan is fennállanak. Igen nehéz télnek nézünk elébe. A gazdasági helyzet világszerte romlik és itthon az infláció hullámai már-már átcsapnak a fejünk felett. Közellátási helyzetünk aggasztó, a dolgozó tömegek életviszonyai szinte elviselhetetlenek. Mégis nem nézünk reménytelenül a jövő felé, legyőzzük az éhséget, a hideget, a pénzromlást, a gazdasági élet zavarait. Ennek a városnak, ennek a nemzetnek élnie kell és élni is fog. Az ideiglenesség állapota az állami kormányzatban is megszűnt. Üj kormány áll az ország élén, vitathatlanul tiszta, szabad demokratikus választásokból eredő törvényhozásunk van. A kormány megteszi a magáét, a székesfőváros üj törvényhatósági bizottságának pedig az a feladata, hogy ezeken a viharos időkön át biztos kézzel vezesse a székesfőváros hajóját a békeévek alkotó munkájának nyugodt vizei felé. Ezt annál is inkább megteheti, mert a most egybegyűlt törvényhatósági bizottság, a székesfőváros dolgozóinak legszélesebb rétegeire támaszkodva veheti át az ügyintézést és az azzal járó roppant felelősséget. A koalíciós kormányzás folytán ebben a felelősségben a törvényhatósági bizottság valamennyi tagja, sőt tovább : a székesfőváros valamennyi választó polgára is osztozik. A kollektív felelősségtudat viszont garancia arra, hogy a törvényhatósági bizottság lényeges kérdésekben pártkereteken felülemelkedő, határozott és erőteljes magatartást tanúsít majd, és rendíthetetlen lesz a város szolgálatában, Budapest védelmében és az újjáépítés munkájában. Amikor ezt a reménységemet kifejezem, nyilván az önök egyetértésével és egyértelmű akaratából fejezhetem ki köszönetemet a főváros tisztviselőinek és munkásainak önfeláldozó munkájukért és küldhetem testvéri üdvözletünket a falvak dolgos népének, amely az ország termőföldjének hatalmas hányadát felszántotta, bevetette és ezzel biztosította az ország jövő évi kenyerét és egyszersmind tanúbizonyságot tett arról, hogy érti az új magyar demokráciát és a feudalizmus ledöntött falai felett a városok népével együtt megteremti az új Magyarországot, a munkások, parasztok és szabad értelmiségiek szabad, független, boldog hazáját. Éljen a szabad Budapest, éljen Budapest felszabadítója, a Vörös Hadsereg és a Szovjetunió bölcs vezére, Sztálin generalisszimusz. !132. Vas Zoltán polgármester szólal fel: Tisztelt Közgyűlés! Hat hónap munkája van mögöttünk. Amikor Budapest ideiglenes közgyűlése megválasztott polgármesterré, kijelentettem, hogy a megtisztelő megbízást ideiglenesnek tekintem és megbízatásomat a demokratikus választójoggal választandó közgyűlésnek visszaadom. Az ünnepélyes nap elkövetkezett. Magyarország és Budapest történetében. példátlanul álló, szabad és demokratikus választás alapján íme ma összeült Budapest törvényhozása. Amikor Budapest felszabadult, romváros volt. A lakosság a pincékben, föld alatt élt. Éhség, járvány fenyegette a lakosságot. Nem volt víz, villany és gáz, nem volt közlekedés. Hullák és tetemek szazai hevertek az utcákon. Az összeomlásból rendet, biztonságot, életet kellett kovácsolni. A föld alól kikerülő nagyszerű harcos magyar Kommunista Pártra hárult a történelmi feladati hogy megkezdje a halálra sebzett, ostrom utáni Budapest talpraállítását, a rendet, a biztonságot' az életet megszervezze. Mi kommunisták vállaltunk ennek érdekében minden munkát, minden felelősséget. S nyilván a Magyar Kommunista Pártnak erszág- és fővárosépítő felelősségteljes munkáját ismerte el a Budapesti Nemzeti Bizottság azzal, hogy engem, a kommunistát állított oda a ma már történelmi érdemű Budapesti Nemzeti Bizottság 5-ös végrehajtó bizottsága élére. Munkánk sikerének előfeltétele a nemzeti összefogás, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front volt amelyet a bizottságban felváltva olyanok képviseltek, mint Tildy Zoltán, Szakasits Árpád'
