Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1945

5. 1945. november 28. alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 132

Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Ferenc, Gulácsy György, Kossá István és Oltványi Imre. Forduljunk a hála és köszönet meleg szavával feléjük. De emlékezzünk meg ugyanakkor a munkásság és a munkáspártok, valamint az újonnan megszervezett üzemi bizottságok névtelen hőseiről is. Megérdemlik Budapest nevében a köszönetet, mert elsősorban a főváros munkássága volt az, amely éhezve, fázva, fizetés nélkül tervezte az üzemeket, hivatalokat, rendes mederbe terelte az életet. Fényes lap ez a magyar munkásosztály és Budapest dolgozói történelmében. Itt és ekkor mutatkozott meg igazán a magyar dolgozók évtizedes harcának és öntudatos szervezettségének ereje. Csakis a munkásság és a vele haladó becsületes magyar értelmiség hatalmas alkotómunkája tette lehetővé, hogy Debrecenből az ideiglenes magyar nemzetgyűlés és az ideiglenes magyar kormány felköltözhetett Budapestre, hogy Budapest ismét az ország fővárosává lett, ami által egyesítette a szabadságharcos magyar erőket és a demokrácia várává és egyben ostorává tette Budapestet a mindjobban magához térő és a régi rendet visszaállítani akaró reakciós erőkkel szemben. Igen,elsősorban a magyar dolgozók vállaltak minden áldozatot, erőfeszítést, nélkülözést, küszködést, nyomorúságot, mert tudták, hogy önmaguknak építenek szabad országot. Budapest dolgozó népe élniakarásának, s az országos nemzeti összefogás eredményének bizonyítéka a demokrácia nagy győzelme, az, hogy elkerültük az éhhalált, megelőztük a járványokat és jelentős kezdeti eredményeket értünk el Budapest újjáépítése terén. Magam ebben a munkában ekkor már mint a főváros közellátási kormánybiztosa vettem részt, nem utolsó sorban a Magyar Kommunista Párt munkájának értékelése volt az a tény, hogy ez év május 17-én az ideiglenes közgyűlés személyemben kommunistát választott meg Budapest polgármesterévé. A munkafegyelem megerősítését tűztem ki első célomul. Azt, hogy a városi tisztviselők és munkások erejük és tudásuk teljét adják Budapest újjáépítésére, hogy megvalósuljon az ideiglenes törvényhatóság előtt kifejtett polgármesteri programom: Budapest szebb lesz mint volt. Ehhez mindenekelőtt a szemét és rombarikádokat kellett eltakarítani Budapest utcáiról, biztosítani kellett a víz-, villany- és gázszolgáltatást, újjá kellett szervezni a közlekedést, fedél alá kellett juttatni a hajléktalanokat. De beszéljenek maguk a számok. Máig csaknem 100 százalékosan helyreállítottuk a Vízműveket és az 1942 októberi 7,700.000 köbméter vízszállítással szemben elértük ez év októberi 6,700.000 köbméter vízszállítást. Helyreállítottuk a szivattyútelepeket is. Nem kell már attól tartanunk, hogy magas vízállás esetén a csatornákon keresztül elönti a Duna a fővárost. Jelentős munkát végeztünk az árvízvédelem terén is és egészen más felkészültséggel várjuk a harcot, mint az idén tavasszal, amikor jelentős területeket öntött el a Duna pusztító vízáradata. Az Elektromos Művek termelése ez év májusában napi 440.000 kilowatt volt. Máig elértük az 1,400.000 kilowattot. Több ez, mint a tavaly októberi termelés. Ez év júliusában 870 közvilágítási lámpa égett, ma már 4688 lámpa világítja az utcákat. A Gázgyár termelése május óta megnégyszereződött és a 7 millió köbméter gáztermeléssel elértük a békebeli termelés 70 százalékát. Ma már csakis a szénhiány akadályozza, hogy elérhessük a békebeli nívót. A jövőben azonban a gáztermelés fokozása terén nemcsak a szénre építünk. A főváros mérnöki és külső szakértői azon munkálkodnak, hogy Lispe természetes gázkincsei mielőbb rendelkezésére álljanak Budapest lakosságának. A szerves háziszeméttől, ami májusig egyik legégetőbb problémánk volt, végérvényesen megtisztítottuk a főváros utcáit, jelentős mértékben újból bevezettük a békebeli házról-házra történő szemétösszeszedést. A június havi 15.000 köbméter romeltakarítást októberig 100.000 köbméterre fokoztuk. Az elmúlt hat hónapban összesen kivittünk Budapest utcáiról 5319 nagy vasúti vagont és 17.813 nagy szénszállító vaskocsi szemetet és romot. Hatalmas munka folyt a megrongált épületek helyreállítása terén is. Májustól novemberig 10.000 épület tetőzetét állítottuk helyre. Folyamatban van 2500 tető helyreállítása. Ez az összes sérült tetők 65 százaléka. A még helyreállítandó tetők száma kereken 9000. A főváros tulajdonát képező házakban jelenleg 5800 épületben folyik a munka. A főváros utcáinak és útjainf k mintegy 35 százaléka pusztult el az ostrom folyamán. Ennek mintegy 90 százalékát állítottuk helyre. Felkészültünk Budapest nagyvonalú újjáépítésére is. Újból háromszögeljük és felmérjük Budapestet, helyreállítjuk a teljesen elpusztult teleknyilvántartást és folyamatosan munkába vesszük Budapest újjáépítésének tervét. Ha már — fajdalom — végig sújtott rajtunk a fasiszta háború, legalább az újjáépülő Budapest számolja fel a szúk utcákat, az egészségtelen házakat, a fák és terek hiányát középületeink és intézményeink elhanyagoltságát. Az újjáépítés terén jelentős eredményt értek el a BSzKRt vezetői és munkásai is. Májusban a BSzKRT naponkint 301.539 utast szállított. Októberben elértük a napi 1,705.723 utasszámot, ami természetesen csak a sínhálózat kibővítésével és a kocsipark növelésével volt fokozható. Májusban 394 kocsi volt üzemben, novemberben az üzemképes kocsik száma több, mint ezer. A békebelinek sokszorosára fokoztuk a BSzKRt teherszállítási forgalmát ugy, hogy ez ma Budapest újjáépítésének egyik legfontosabb terve. Berendezkedett a BSzKRt nagymennyiségű fa-, szén- és élelmiszerszállításra is/amiból együttesen közel TOOO vagont szállított Jelentősen kibővítettük a Községi Élelmiszerüzem működését. 1945 májusában 51 üzletet tartott az üzem nyitva, ma már 10O üzlet működik. Kibéreltük a Suppan Champignon Kultúrák budatétényi üzemét is, amely lekvárt, kompótot, szolocukrot gyárt és gombát termel. Öt évi