Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943

6.2 1943. június 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 223

1943 június 30-iki közgyűlés. 222—223. szám. 211. fennálló* tartozás törlesztésére és a clearinghivataloknál bejelentett külföldi követelések megtérítésére előirányzandó összesen 6,473.906 pengőt, valamint az 1946. évi költségvetésben az államrendőrségi hozzájárulásra előirányzandó 2,000.000 pengőből 1,308.114.67 pengőt a kötött gazdálkodási alap 1940—1942. évi 7,782.020-67 pengős hiányának megtérítésére használja fel. II. A közgyűlés, az államkincstár és a székesfőváros között létrejött, a m. kir. belügyminiszter úr 287.433/1937—

IV. számú leiratában és a 99.700/1938—

IV. B. m. számú leirattal jóváhagyott 28/1938. kgy. számú határozatában foglalt megállapodásra utalással felkéri a m. kir. belügyminiszter urat, legyen szíves a m. kir. pénzügyminiszter úrral egyetértve hozzájárulni -ahhoz, hogy a székesfőváros a kötött gazdálkodási alap hiányát az államkincstárral szemben a clearinghivataloknál bejelentett külföldi követelések megtérítése címén az 1943 július 1-én esedékes félévi annuitás figyelembevételével 8,430.660-93 aranykoronában, vagyis 9,767.257-91 pengőben fennálló tartozásába beszámítsa. Legyen szíves továbbá hozzájárulni ahhoz, hogy a székesfőváros az így 1,713.568-15 aranykoronára, vagyis 1,985.237-24 pengőre csökkent clearingtartozását az eredeti tartozás arányában az 1944—1950. években félévi 64.707-56 aranykpronás, vagyis 74.966-30 pengős annuitásokkal, az 1951—1960. július 1. időszakban pedig félévi 96.851-30 aranykoronás, vagyis 112.206-10 pengős annuitásokkal törlessze. Utasítja a közgyűlés a polgármestert, hogy a m. kir. belügyminiszter úr hozzájárulása esetén a clearinghivataloknál bejelentett külföldi követelések felerészének megtérítése címén az 1944—1960. évi költségvetésekben változatlanul 636.104-84 aranykoronát, vagyis 736.953 pengőt irányozzon elő és az így előirányzott összegből a clearingtartozás félévi annuitásainak kifizetése után fennmaradó összeget fordítsa a kötött gazdálkodási alap 1940—1942. évi hiányának megtérítésére. A közgyűlés ezt a határozatát a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !223. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 61.967/1943—

VI. számú előterjesztését, mellyel a polgármester azt javasolja, hogy a közgyűlés a főváros nép- és családvédelmi tevékenysége költségeinek megtérítése ügyében intézzen felterjesztést a belügyminiszter úrhoz. A polgármesteri előterjesztéshez a pénzügyi állandó szakbizottság 67/1943. p. ü. biz. szám alatt hozzájárult. A közgyűlés a polgármesternek a pénzügyi állandó szakbizottság által pártolt javaslatára a főváros nép- és családvédelmi tevékenysége költségeinek megtérítése ügyében a m. kir. belügyminiszter úrhoz az alábbi felterjesztést intézi: Nagyméltóságú Miniszter Ür! A főváros 1940. december 3j.-ig az ínségesek és munkaképtelen szegények támogatásával járó kiadásokat az 1922: 1. t.-c. alapján szedett ínségjárulékból fedezte. Az 1940. évben az ínségjárulékból származó bevétel 12,465.000 pengő volt. Az 1940: XXIII. t.-c. értelmében 1941. január 1.-től az ínségjárulék helyébe a nép- és családvédelmi pótadó lépett, amely felett már nem a főváros rendelkezett. Az ínségjárulékból származó bevétel pótlása végett a főváros már az 1941. évi költségvetés felterjesztése alkalmával azt kérte, hogy a területén befolyó nép- és családvédelmi pótadót Nagyméltóságod a főváros nép- és családvédelmi tevékenysége költségeinek a fedezése céljára teljes egészében engedje át. Ez a kérés csak részben vezetett eredményre, mert az 1941. évi költségvetést jóváhagyó leirat 11,402.000 pengőben állapította meg a Budapesten befolyó nép- és családvédelmi pótadó hozadékából a fővárosnak átengedett összeget. Ebben az évben azonban a fővárosnak még 1,880.000 pengő bevétele volt az ínségjárulék előző évi hátralékából; így a főváros nép- és családvédelmi tevékenysége céljára 1941-ben összesen 13,282.000 pengő állt rendelkezésre. Az 1942. évi költségvetés felterjesztésével kapcsolatban ismét előterjesztette a főváros azt a kérését, hogy a területén befolyó nép- és családvédelmi pótadót teljes egészében megkaphassa. A költségvetést jóváhagyó leirat változatlanul 11,402.000 pengőben állapította meg a főváros számára átengedett összeget. Ez az összeg a közegészségügyi és társadalompolitikai szempontból súlyosan kifogásolható szükséglakó-