Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943

6.2 1943. június 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 223

1943 június 30-iki Jcözgyűlés. 223. szám. telepek megszüntetésére irányuló munka folytatására nem biztosított fedezetet. Ezért a főváros felemelését ismételten kérte. E kérések eredményeképen Nagyméltóságod az 55.194/1942—

IV. B. M. számú leirattal a szükséglakótelepek megszüntetését célzó építkezések költségeinek a fedezésére a főváros területén 1942-ben kivetett nép- és családvédelmi pótadó bevételéből még azt a részt is átengedte, ami a költségvetésben eredetileg előirányzott 15,950.000 pengőn felül ténylegesen befolyt. Minthogy a főváros területén a nép- és családvédelmi pótadó 1941. és 1942. évi kivetéséből az 1942. évben összesen 22,350.000 pengő folyt be, körülbelül 6,000.000 pengő az az összeg, amit így a szükséglakások megszüntetése — mint a nép- és családvédelmi tevékenység egyik ágazata — céljára a főváros kapott. Az 1943. évi költségvetés felterjesztésével egyidejűleg a főváros megint kérte a területén befolyó nép- és családvédelmi pótadó hozadékának teljes egészében átengedését és ezen az alapon a nép- és családvédelmi pótadóból várható bevételét 18,000.000 pengőben irányozta elő. Az 1943. évi költségvetést jóváhagyó leirat 13,800.000 pengőben állapította meg a nép- és családvédelmi pótadó hozadékából a főváros részesedését. E megállapítás értelmében 4,200.000 pengővel le kellett szállítani a nép- és családvédelmi pótadóból várható bevételt és az ennek felhasználásával tervbevett nép- és családvédelmi kiadások előirányzatát. Összegezve az elmondottakat, a területén befolyó nép- és családvédelmi pótadóból a főváros számára átengedett összeg így alakult: 1941-ben 12,294.144 pengő pótadóbevételből 11,402.000 pengő, 1942-ben 22,347.395 pengő pótadóbevételből körülbelül ....17,400.000 pengő, 1943-ban 13,800.000 pengő. A fővárosban befolyt nép- és családvédelmi pótadó hozadékát az átengedett összeggel arányba állítva megállapíthatjuk, hogy 1941-ben az adó hozadékának 93%-át, 1942-ben 78%-át engedte át Nagyméltóságod a fővárosnak. A 2100/1943. M. E. számú rendelet a nép- és családvédelmi pótadó kivetését 1943. január 1.-től kezdve megszüntette; ez a pótadó a többi állami pótadóval együtt beleolvadt az egységes állami pótadóba. A rendelet azonban a nép- és családvédelmi tevékenység folytatásához szükséges összeget olymódon biztosította, mintha az változatlanul a nép- és családvédelmi pótadóból folynék be. A rendelet 10. §-a szerint: »A jelen rendelet alapján kivetett állami pótadóból az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot évenként az aiapadók összegéhez viszonyítva olyan arányban kell javadalmazni, amilyen arányban az 1942. évre kivetett nép- és családvédelmi pótadó összege az alapadók összegéhez állott.« A főváros a nép- és családvédelmi tevékenysége folytatása céljára előirányzott kiadási tételeket Nagyméltóságod leirata alapján 1943. évi költségvetésében csökkenteni volt kénytelen. Emellett az előirányzat mellett a főváros nép- és családvédelmi munkája nem fejlődhet, sőt azt bizonyos vonatkozásokban vissza kell fejleszteni. A csökkentett költségkeret az egyik legfontosabb védelmi ágazatnak: a kisded- és gyermekvédelmi munkának még a múlt évi keretek között való végrehajtására sem nyújt lehetőséget. Pedig ezt a védelmi ágazatot és annak keretében különösen a gyermeknyaraltatási és üdültetést éppen most fejleszteni kellene, hogy a háborús viszonyok között a felnövekvő nemzedék testi és szellemi fejlődése károsodást ne szenvedjen. A polgármester a költségvetés módosítására irányuló előterjesztésében rámutatott arra, hogy a nép- és családvédelmi munka visszafejlesztése mennyire időszerűtlen és milyen veszedelmeket rejt magában. Éppen ezért a költségvetés módosításával egyidejűleg azt a kérést terjesztettük Nagyméltóságod elé, hogy a főváros nép- és családvédelmi tevékenységének a folytatása céljára átengedendő összeget 13,800.000 pengőről az eredeti költségvetési előirányzat mértékére : 18,000.000 pengőre méltóztassék felemelni. Az adóbevételek és az árak mai változékonysága mellett kívánatos lenne azonban, ha Nagyméltóságod a főváros részesedését abból az összegből, amely az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot a főváros területén befolyó állami pótadó bevételéből megilleti, százalékos arányban egyszer és mindenkorra megállapítaná. Ilymódon a főváros már a költségvetés összeállítása során biztosabban számolhatna ; nem fordulna elő az, hogy előirányzatát utólag módosítani kell, nép- és családvédelmi munkaprogrammját közvetlen a megvalósítás előtt át kell dolgoznia.