Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

3. 1942. március 20. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 112

1942 március 20-iki rendkívül^ közgyűlés. 1

1 1 — 112. szám. 257 tevékenysége és a város iránt érzett szeretete általános elismerést nyert, amikor a törvényhatósági bizottság annakidején az örökös bizottsági tagok sorába iktatta. Országos jellegű képviselői működése, melyet bevált reálpolitikai érzéke támasztott alá, hasonló nemes ügybuzgalomból és meggyőződésből fakadt. Elsősorban és mindenkor a küzdő és dolgozó emberek ügyeit karolta fel. A közalkalmazottak és a munkások érdekében elhangzott parlamenti beszédei bizonyságot' tesznek arról, hogy gondolkozását erős szociális szellem és mély nemzeti szolidaritás irányítja. Érdemes közéleti múlttal, a nemzeti társadalom elismerésével érkezett pályájának erre a fontos állomására, ahol a jobb magyar jövő szent ügyét mozdíthatja elő a székesfőváros érdekeinek ápolásával, a város közéletének bölcs irányításával. Méltóságos Főpolgármester Ür! Eddig az autonómia meggyőződéses híve és érdemekben gazdag képviselője volt. Most jogi forma szerint megváltozott a helyzet, de az autonómia keretében kifejtett több mint két évtizedes munkásságával elszakíthatatlan szellemi és erkölcsi kapcsolatokat épített személye és a törvényhatóság között. Mindenkor egyek voltunk és találkoztunk a nemzeti eszményekben, az erős magyar érzésben, a szociális gondolkozásban és az önzetlen közéleti munkában. Kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapuló összefogással, harmonikus együttműködéssel szolgáltuk eddig is és fogjuk a jövőben is szolgálni a főváros érdekeit. Isten áldása legyen törekvésein, munkásságán! Az elnöki széket Homonnay Tivadar főpolgármester foglalja el. !112. Az üdvözlésre dr. Homonnay Tivadar főpolgármester a következőkben válaszol! Méltóságos Polgármester Ür! Nagyméltóságú és Méltóságos Vendég Uraim! Mélyen tisztelt Közgyűlés! Hálásan köszönöm a polgármester úrnak hozzám intézett meleg szavait. A mélyen tisztelt polgármester úr bizalommal kezdte megtisztelő üdvözlő beszédét. Válaszul annyit mondok, hogy közéleti férfi és városát szerető ember számára nincs megtisztelőbb ajándék, mint a bizalom. A kitüntető bizalomért mély meghatottsággal, legmélyebb tisztelettel és mélységes hódolattal mondok köszönetet mindenekelőtt Foméltóságú Kormányzó Urunknak, vitéz nagybányai Horthy Miklós őfőméltóságának. Nincs ebben a teremben senki és nem is lehet senki a magyar közéletben, aki nem ezzel a minden magyart összefogó igazi tisztelettel, ragaszkodással és mélységes hálával tekintene feléje. Az ő neve jelképezi a magyar egységet, az ő szelleme világít a magyar feltámadás diadalmas útján és az ő bölcsessége mutatja meg az ezeréves magyar nemzetnek, merre vezet az út a második ezredévhez. Ezen az úton, a szentistváni magyar birodalom vérrel és dicsőséggel kikövezett útján, kívánunk előre haladni nemzetünk jövőjébe vetett fanatikus hittel. Magára vessen, aki a magyarság történelmi útjába áll és kihívja a sorsot maga ellen. Ennek a városnak valamennyi igaz magyar polgárát áthatja az öntudat és a magyar hűség. Ezzel a hűséggel fordulunk valamennyien őfőméltósága és egész fenkölt családja felé, hálát adva a nagy Istennek, hogy e sorsdöntő időkben a Horthy név ragyog vezéri fényben a magyar nemzet homlokán. Hálásan köszönöm a belügyminiszter úr őnagyméltóságának, hogy megtisztelő bizalma kinevezésre előterjeszteni szíves volt. Ez a bizalom belőlem a hűség kötelezettségét váltja ki. Tisztelt Közgyűlés! A hűség és a bensőséges szeretet áramlik át a lelkemen ezekben az ünnepi pillanatokban, midőn Budapest székesfőváros főpolgármesteri székét elfoglalom. Tudom, hogy mire vállalkozom. Tudom azt is, hogy a törvényben előírt feladataimat a mélyen tisztelt törvényhatósági bizottság bizalmának birtokában és az Önök együttmunkálkodásával lehet legjobban megoldani. Kérem ezt a bizalmat a mélyen tisztelt közgyűléstől, hogy megszolgálhassam a legszebb és legméltóságosabb kitüntetést: azt, hogy egykor felírhassák a fejfámra: Jó polgára volt városának! 22 esztendeje veszek részt Budapest önkormányzatának működésében. Ez a terület se tárgyi, se személyi vonatkozásban nem idegen előttem. Összekapcsol vele a múlt, melynek során magyar, csakis magyar és ezzel együttjáró mélységesen keresztény, tehát messzemenően szociális politikát hirdettem már akkor, amikor ez nem elismeréssel találkozott, hanem küzdelemmel és gonddal járt. A közös munkában eltöltött évtizedek során megtanultam értékelni és tisztelni Budapest székesfőváros