Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

1. 1942. január 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályzat

942 január 3ü-iki közgyűlés. 48. szani. ható személyi pótlékát és családi pótlékát, a nyugdíjasoknál pedig a nyugdíját és családi pótlékát, amelyre a férjnek az elhalálozás napját követő három hónap alatt igénye lett volna. Ugyancsak ki kell fizetni az özvegy részére a mindenkori esedékességek időpontjaiban a férj halálának a napját követő legközelebbi lakbérévnegyed végéig azt a lakáspénzt, amelyre ez alatt az idő alatt a férjnek igénye lett volna. A megállapított időtartamok alatt a férj életbenléte esetén a fizetésnek és a lakáspénznek várakozási idő alapján esedékes emelkedését az átmeneti ellátásnál figyelmen kívül kell hagyni. (2) Ha az elhalt férj után az özvegyen kívül a 18. §. (2) bekezdésének c) pontja szerint járadékra jogosult egy vagy több elvált feleség, vagy nemjogosult elvált feleségnek a 29. §-ban megszabott életkort még be nem töltött, szülőtlennel egyenlőnek tekintendő árvája is marad, az özvegy a jelen §-ban megállapított készpénzjárandóságoknak háromötöd részét kapja, a kétötöd részen pedig a többi jogosultak egyenlő mértékben részesülnek. (3) Ha az elhalt férjnek özvegye nincsen, az igényjogosult egy vagy több elvált feleség és szülőtlen, illetve szülőtlennel egyenlőnek tekintendő árvák a jelen §-ban megállapított készpénzjárandóságokban egyenlő mértékben részesülnek. (4) Az özvegy a részére a jelen §. alapján kifizetett összegeket abban az esetben sem köteles visszatéríteni, ha részére ezen szabályzat alapján járadékot nem állapítanak meg. (5) A két férj után ezen szabályzat alapján, vagy más jogszabály alapján a székesfőváros törvényhatóságának hatóságától, hivatalától, intézetétől, intézményétől özvegyi járadékra jogosult özvegy (elvált feleség) — ha korábbi férje után jogosultságát fenntartotta — a jelen §. szerint átmeneti ellátásra csak abban az esetben tarthat igényt, ha a magasabb összegű ellátás a későbbi férje után állapítható meg. [39. §. (6) bekezdés.] (6) Az özvegy (elvált feleség) rendszeres átmeneti ellátásának a megállapításánál figyelemmel kell lenni a 12. §. (6) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is. C) Az árvák rendszeres állandó és átmeneti ellátása. 24. §. A nevelési járadékra való jogosultság. (1) A 6., 7. és 10. §-okban foglalt rendelkezések szerint legalább öt beszámítható szolgálati évvel rendelkező, a tényleges szolgálatban elhalt alkalmazott, illetve a nyugdíj élvezetében elhalt volt alkalmazott törvényes, valamint törvényesített árváit, ha az alkalmazott tényleges szolgálata előtt, alatt, vagy az alkalmazott nyugalombahelyezése után születtek, úgyszintén az alkalmazott, illetve nyugdíjas utószülött árváit nevelési járadék illeti meg. Nyugdíjasnak kell tekinteni azt is, akinek a nyugdíját a 17. 8. (2) és (3) bekezdései értelmében időlegesen beszüntették. Ha azonban az alkalmazott beszámítható szolgálati idejének kezdetekor 40. életévét már betöltötte, az árva — egyéb feltételek fennforgása esetében is — csak abban az esetben tarthat nevelési járadékra igényt, ha az alkalmazott a tényleges szolgálatban legalább tíz évi beszámítható szolgálati ido betöltése után, vagy nyugdíjazott állapotban halt meg. (2) A nevelési járadék az árvát a 29. 8-ban megszabott korhatárig illeti meg. (3) A királyi (államfői) kegyelem útján törvényesített gyermeket a nevelési járadékra való jogosultság szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni.